Az uniós kormányok hivatalosan jóváhagyták a magyar elnökséggel véglegesített szankciókat

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a 15. szankciós csomagot, amivel szűkítik Oroszország hadviselő képességét Ukrajna ellen az uniós testület hétfői közleménye szerint. A miniszteri Tanács elnökségét év végéig a magyar kormány látja el, a külügyi tárcák vezetői, köztük Szijjártó Péter hétfőn találkoznak Brüsszelben, a szankciókról egyhangúlag döntenek. A külügyi az egyetlen tanácsi formáció, amit nem a soros tagállam minisztere vezet, de az eggyel lejjebbi előkészítő, állandó képviselői szinten magyar elnökséggel egyeztek meg a múlt héten, ezt hagyták jóvá hétfőn hivatalosan.

Kaja Kallas, a hétfői ülést levezető uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hangsúlyozta: az elfogadott csomag a válaszuk része, hogy gyengítsék az orosz háborús gépezetet és azokat, akik lehetővé teszik a háborút, beleértve kínai cégeket is. „Ez mutatja az EU tagállamainak egységét Ukrajna folyamatos támogatásában”, az elsődleges céljuk pedig az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb helyzetben legyen. „Az ukrán nép mellett állunk minden fronton”, beleértve a diplomáciait és katonait is. A tanácsi közlemény utolsó mondata szerint „Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút”.

A csomaggal 54 embert és 30 céget vagy szervezetet szankcionáltak. A közlemény szerint például intézkedtek az egység tagjaival szemben, akik a kijevi gyerekkórház elleni, három nappal Orbán Viktor moszkvai békemissziós látogatása utáni támadásért felelnek és energetikai cégek képviselőit is büntetik. Védelmi és olyan hajózási cégeket is felvettek a listára, amelyek nyersolajat és abból készített árukat szállítanak. A közlemény szerint először szankcionáltak teljesen (belépési tilalommal, vagyonbefagyasztással, gazdasági eszközök elérhetetlenné tételével) kínai szereplőket, akik drónalkatrészeket és mikroelektronikai eszközöket szállítanak. Több mint harminc cég szorosabb kiviteli korlátozásokra számíthat, mert közvetlenül támogatták az orosz hadiipart.

Bővítették az olyan hajók listáját, amelyek nem köthetnek ki az EU-ban és uniós cégek sem nyújthatnak nekik bizonyos szolgáltatásokat. Olyanok vannak köztük, amelyek például az olajszállító „árnyékflotta” részei, azaz amelyekkel az oroszok más országok zászlaja alatt az eddigi korlátozásokat próbálják megkerülni.

A közlemény szerint az intézkedések az uniós cégeket is jobban védik a perektől, például megtiltják bizonyos orosz ítéletek elismerését az EU-ban. Ugyanakkor meghosszabbítottak egy kivételt, amivel az uniós vállalatoknak nem kell kivonulniuk Oroszországból. Nekik csak „meg kellene fontolniuk”, hogy teljesen otthagyják az orosz piacot vagy ne lépjenek be rá, de a hosszabbítás nélkül nem tudnának rendezetten kivonulni, érvel a közlemény. A Politico korábban arról írt, hogy a litvánok és a lettek elsőre blokkolták a csomagot a hosszabbítás miatt.

A belaruszok elleni szankciókat is bővítették

A Tanács hétfőn 26 belarusz állampolgárt és két jogi személyt is felvett a listára, ami kitiltással és vagyonbefagyasztással jár. A közlemény szerint többek között az igazságügyi rendszer olyan szereplőit tették rá, akik felelősek az ellenzék elnyomásáért, de akadnak a büntetés-végrehajtás tagjai és üzletemberek is.