A szélsőjobboldali Călin Georgescu nyerte a romániai elnökválasztás első fordulóját

Călin Georgescu független jelölt, a többi román párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) közel álló egyetemi oktató kapta a legtöbb szavazatot a romániai elnökválasztás első fordulójában – mutatják a leadott voksok 99,9 százalékának összesítésén alapuló részeredmények.

Romániában három egymást követő vasárnap tartanak választásokat: vasárnap volt az elnökválasztás első fordulója, december 3-án parlamenti választások lesznek, december 8-án pedig az elnökválasztás második fordulóját tartják.

Az ország félprezidenciális rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy a román államfő szerepe ugyan nem elnöki rendszerű, de jelentős szimbolikus és politikai befolyással bír. Az államfő választja meg a miniszterelnököt, bár a parlamenti jóváhagyás szükséges. A választók kiemelt jelentőséget tulajdonítanak ennek a pozíciónak, amely az elmúlt évek politikai instabilitásában stabilitást szimbolizált.

A választások legnagyobb meglepetése a párton kívüli Călin Georgescu, aki főként TikTokon kampányolt. Róla ebben a cikkben olvashatnak portrét.

Az AUR növekvő népszerűsége a társadalmi elégedetlenségből és a közéleti törésvonalakból táplálkozik, miközben magyarellenes narratíváik mellett általánosabb euroszkeptikus és nacionalista üzeneteket fogalmaznak meg. Bár szervezeti infrastruktúrájuk gyenge, a populista retorikájuk hatékony az online térben. Ugyanakkor a hivatalos jelöltjük, a pártvezetője, George Simion csak a negyedik helyet szerezheti meg.

Az eredmények 99 százalékos feldolgozottságnál szoros versenyt mutatnak a második fordulóba jutásért: Marcel Ciolacu csak 3700 szavazattal van lemaradva Elena Lasconi mögött. A végső eredményeket erősen befolyásolják Bukarest és a diaszpóra szavazatai.

Ahogy az a Transtelex cikkéből is kiderül, Lasconi sikere elsősorban a diaszpóra és a fővárosi, Bukarestben élő progresszív szavazók támogatásának köszönhető, akik nagy számban álltak mögé, különösen az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint Bukarest fiatal választói körében.

A választási nap után a szavazatszámlálás éjszakája váratlan fordulatokat hozott, ahogy Lasconi folyamatosan közelítette meg, majd megelőzte Ciolacut. A diaszpórában tapasztalt magas részvétel és a progresszív szavazók erős jelenléte Bostonban és más nagyvárosokban jelentős előnyt biztosított számára, miközben Ciolacu támogatottsága jelentősen visszaesett.

Lasconi előretörése átrendezte a választások menetét, és világossá tette, hogy a diaszpóra és a városi szavazók jelentős befolyással bírnak Románia politikai jövőjére. A december 8-i második fordulóban Lasconi lendülete döntő tényező lehet, különösen, hogy szembenézzen a nagy esélyes Călin Georgescuval. Ez a választás már most történelmi jelentőségűnek bizonyul – írja a Transtelex.

Ahogy egy korábbi cikkünkben már megírtuk, a romániai választási szuperév eseményei és kontextusa jól tükrözik az ország politikai dinamikáját és kihívásait. Az elnökválasztás első fordulójának küszöbén a politikai tájkép egyértelmű versenyhelyzetet mutatott, különösen az államfői szerep jelentőségének és a politikai elit közötti konszenzusok fényében.

Románia gazdaságpolitikájában a neoliberális megközelítés dominál, amely az alacsony adókulcsokkal és a minimális állami szerepvállalással jellemezhető. Ez a modell támogatja a tőkét és a vállalkozásokat, de jelentős társadalmi hiányosságokkal jár, például a szociális lakhatás és az állami egészségügy területén.

Az RMDSZ politikai monopóliuma továbbra is meghatározó a magyar többségű régiókban, ahol a többpárti verseny hiánya érezhető. Az RMDSZ befolyását a Fidesz által támogatott intézményes kezdeményezések sem tudták megtörni, sőt, a két szereplő között erős egymásrautaltság alakult ki.

Romániában a politikai stabilitás és az EU-hoz való viszony kulcskérdések maradnak a következő időszakban, miközben a gazdasági és társadalmi kihívásokra is válaszokat kell adniuk a vezetőknek.