2024. június 27. – 18:30
A mi értelmezésünk, hogy a döntést már meghozták a jobbközép néppártiak, a szocialisták és a liberálisok között és ez rossz Európának, mondta az uniós csúcstisztségek elosztásáról Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója a csütörtöki állam- és kormányfői találkozó közben arról beszélt újságíróknak, hogy az európai választók változásra voksoltak. (Az ülést a Telex a helyszínről követi.)
A kétnapos találkozó fő feladata, hogy a tagállami vezetők döntsenek az uniós csúcstisztségek elosztásáról. A magyar miniszterelnök a választókkal szembeni pimaszságnak nevezte, hogy sajtóhírek szerint a három középpárti csoport – a jobbközép néppártiak, a szocialisták és a liberálisok – kedden előre leegyeztették, ki kapja a posztokat.
- Az Európai Bizottság élére a mostani vezetőjét, a német néppárti Ursula von der Leyent jelölnék;
- az Európai Tanács elnökének a portugál szocialista António Costát választanák;
- az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig az észt liberális Kaja Kallas lenne.
„Nem tudjuk támogatni ezt” – mondta Orbán Viktor az ülésre érkezve.
A politikai igazgatója, Orbán Balázs szerint a jobbközép néppártiak korábban arról beszéltek, hogy ha a jobboldali pártokra többen szavaznak, velük működnek együtt. (Ahogy itt levezettük, a három jobboldali frakciónak együtt nincs többsége az Európai Parlamentben, a néppárti-szocialista-liberális szövetségnek van.)
Az elmúlt öt év bukott politikáját folytató koalíciót nem tudják támogatni.
„Meglátjuk, hogy egyedül fogunk-e maradni”
– jelentette ki. (Az ülés előtt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is elégedetlen volt.) „Bürokratikus” Európai Bizottságot szeretnének, nem „politikait”, szerintük „ezért mentek félre a dolgok”.
Miután az EP-ben megváltozott erőviszonyokra hivatkozott, arról beszélt, a magyar kormány visszatérne oda, hogy választott képviselők helyett a nemzeti parlamentek delegálják a tagjait. (Ez 1979 előtt volt így, azaz gyakorlatilag egy nagyjából másfél évtizeddel az EU létrehozása előtti állapotot hoznának vissza, 2022-ben határozatot is hozott erről a kormánypárti többség az Országgyűlésben.)
A miniszterelnök politikai tanácsadója szerint „beszéltünk az ukrán kollégával is” arról, hogy mi a helyzet az Európai Békekerettel, ami a tagállamoknak utólag térít pénzt kívüli katonai eszközök, fegyverek szállítása után az EU-n kívülre. (Az ülés felvételén látszott, hogy Orbán Viktor odamegy a találkozó elejére beugró Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz és beszél vele.) Ukrajnának nem akar a kormány katonai támogatást adni, kivételt (opt-outot) szeretnénk. (Az alap a tagállamoknak, nem Ukrajnának ad pénzt.) A magyar kormány ugyanakkor támogatja az uniós védelmi ipar megerősítését.
Jobboldali egységet akarnak, de nem tagadta, hogy új frakción dolgoznak
„Lehet, valami történhet, ha szabad így mondanom” – reagált arra, amiről a Népszava szerdán adott hírt, hogy a Fidesz főleg közép-európai pártokkal próbálhat új EP-frakciót létrehozni. A hírt a Politico is megerősítette.
Orbán Balázs először arról beszélt, hogy a magyar kormány álláspontja az EP-választás napjától világos volt: a „jobboldali szuverenista, hazafias” pártoknak együtt kellene működniük. Az eredeti tervük egy nagy csoport volt franciákkal és olaszokkal, mint a két legnagyobb csoporttal. (Valószínűleg előbbivel a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésre, utóbbival az euroszkeptikus Olasz Testvérekre utalt.) Ez nem működött, mert nem akartak egy frakcióba ülni, mondta. Az álláspontjuk az, hogy ezeknek az erőknek a lehető legegységesebbnek és legszervezettebbnek kell lenniük, és a céljuk még mindig egy ilyen csoport.
„Hamarosan néhány bejelentés jön”
– harangozta be, és jelezte, hogy még van idejük a július 4-i határidőig.
„Ez más, nem akarunk együtt menni az AfD-vel” – mondta az Alternatíva Németország nevű pártról. A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) frakcióból kizárt AfD szintén saját csoportban gondolkodik többek között a Mi Hazánkkal együtt, de bizonytalan. Csütörtökre egy alakulóüléshez kért termet és sajtóhírek szerint megugrotta a frakcióalapítás feltételeit (hét tagállamból 23 képviselőt), de egyelőre felfüggesztette a próbálkozást és már korábban is vissza akart térni az ID-be.
Az uniós szankciókat, amelyekért cserébe Oroszország többek között a 444-en állt bosszút, szuverenitási ügynek tartotta, mert „nem tetszik nekünk”, hogy Magyarországon médiacégeket tiltottak ki. (Az EU miniszteri Tanácsa májusban úgy döntött, hogy kitilt négy ilyen oldalt, köztük a gyanú szerint politikusok korrumpálására használt Voice of Europe-ot, erre válaszul az oroszok 81 uniós sajtóterméket szankcionáltak.) „Ellenezzük a szankciókat” – mondta, mire azonnal megkapta a kérdést, hogy ez hogyan lehetséges, miközben egyhangúlag kell róluk határozni. Erre fejtegetni kezdte, hogy általánosságban ellenzik a szankciókat, de csak azokat vétózzák, amik a magyar nemzeti érdekkel ellentétesek.
