Megalázó és fájdalmas csapás a Hezbollah ellen végrehajtott tömeges csipogórobbantás
2024. szeptember 18. – 22:02
Kedden több ezer személyhívó robbant fel libanoni és szíriai Hezbollah-tagoknál, szerdán pedig több száz adó-vevővel történt ugyanez. A minden korábbinál nagyszabásúbb merénylet mögött a legtöbb elemző Izraelt valószínűsíti, de a zsidó állam szokása szerint nem vállalta a felelősséget. Összeszedtük, mit lehet tudni a történtekről, amiknek egy Budapesten bejegyzett cég miatt magyar szála is van.
Kedd délután fél négy körül több ezer libanoni zsebében és táskájában kezdett el pittyegni a személyhívó. A készülékeket a befolyásos helyi terrorszervezet/politikai párt/árnyékállam, a Hezbollah vezetése akkor kezdte el osztogatni tagjainak, miután komoly aggodalom fogalmazódott meg a vezetésben: a kiberhadviselésben a világ élvonalát képviselő Izrael a mobiltelefonokon keresztül figyeli és követi a Hezbollah tevékenységét.
A mobilok lecserélésére egyszerű csipogókra maga Haszán Naszrallah, a Hezbollah főtitkára szólította fel a tagságot: „Kapcsoljátok ki, temessétek el, tegyétek acélládába, és zárjátok rá a fedelet! (…) Az izraeli kollaboráns nem más, mint a kezedben tartott telefon, és nemcsak a tiéd, hanem a feleségedé és a gyerekedé is. A mobiltelefonod az árulód és a végzeted.” Júliusra pedig a mobiltelefonokat ki is tiltották a hadműveleti területekről.
A csipogók vagy személyhívók a nyolcvanas években kifejlesztett kommunikációs eszközök, melyek nehézkes kommunikációt ellensúlyozó előnye, hogy nem lehet őket telefonokhoz hasonlóan lehallgatni, és nem lehet hordozójuk helyzetét a készülék által kibocsátott GPS-koordináták alapján bemérni.
Jelzett a csipogó, hogy közelebb robbanhasson az archoz
Kedden délután ezek a személyhívók a Hezbollah vezetésének üzenetét jelezve kitartóan csipogtak, majd sorra robbantak fel. A detonációk tartózkodási helytől függetlenül mindenkit elértek, az izraeli határ melletti Hezbollah-állásoktól Bejrút síiták által lakott Daijeh negyedén át a Hezbollah bázisterületének számító Beka-völgyig. Mivel a Hezbollah Szíriában is igen aktív, néhány robbanást onnan is jelentettek. Naszrallah környezetét nem érintették a robbantások, de a Libanonba delegált iráni nagykövet könnyebb sérüléseket szenvedett.
Szerdai adatok szerint 12 ember meghalt, csaknem 3000 ember szenvedett sérüléseket – közülük 200-an súlyosakat. Egyelőre nem tudni, az áldozatok között hányan vettek részt ténylegesen a szervezet munkájában, de a libanoni egészségügyi hatóságok szerint a detonációk rengeteg hozzátartozót és véletlenül a robbanás hatósugarába kerülő ártatlan embert is elértek, a halottak között két gyerek is van.
Helyszíni tudósítások szerint a semmiből érkező tömeges robbanások hatására pánik tört ki, a sérültekkel egyik pillanatról a másikra megteltek a libanoni kórházak, azonban az ellátásukkal megbirkózott a helyi egészségügyi rendszer.
Mi a Hezbollah?
A Hezbollah szó szerint azt jelenti, hogy „Isten Pártja”, és a nyolcvanas évek elején az iráni Forradalmi Gárda bábáskodásával az izraeli megszállás ellen létrehozott libanoni szervezet, melyet később Irán izraeli érdekeltségek elleni terrortámadásokra is felhasznált. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Izrael és az Arab Liga a teljes szervezetet, az Európai Unió a katonai szárnyát tekinti terrorista szervezetnek. A Hezbollah az elmúlt több mint negyven év alatt a világ legnagyobb nem-állami katonai erejét halmozta fel, de közben egy politikai erővé is vált, mely a felekezetileg tagolt, kaotikus libanoni politikát többé-kevésbé parlamenti módszerekkel kívánja alakítani. A Hezbollah emellett a síita lakosság számára szociális szolgáltatásokat is nyújt, és azt sem szabad elfelejteni, hogy egyben az egyik legnagyobb nemzetközi bűnszervezet is, melynek a pénzmosástól a nyugat-afrikai használtautó-kereskedelmen át a mexikói drogbizniszig mindenben benne van a keze.
A sérültek és a halottak aránya azt mutatja, hogy a készülékekben kis mennyiségű robbanószer volt – felmerült az, hogy a csipogókat energiával ellátó két AAA-s elem manipulálásával idézték elő a robbanásokat, azonban hirtelen és egyidejű detonációt lehetetlen ilyen úton kivitelezni. Az üzenetjelzés valószínűleg arra szolgált, hogy az áldozat vegye elő és emelje arca elé a készüléket, hogy így a detonáció érzékeny helyen érhesse őt. Ennek megfelelően a legtöbb sérültet arcán és/vagy kezén érték repeszek.
Szerda délután újabb robbanások rázták meg Libanont: ezúttal walkie-talkie-k robbanhattak fel, a helyi hatóságok szerint 14 halálos áldozatot követelve, 450 embert pedig megsebesítve Bejrút déli külvárosaiban, valamint a dél-libanoni Nabatieh, Türosz és Szidón településeken. A Reuters azt írja, hogy az egyik robbanás közvetlenül egy olyan temetés mellett történt, ahol a kedden meghalt Hezbollah-tagokat búcsúztatták.
A Guardian úgy tudja, hogy a Hezbollah által használt walkie talkie-k lehettek a támadás célpontjai. Egy forrás azt mondta az Axiosnak, hogy az adó-vevőket egy Izraellel folytatott háborúban használták volna, ezért a személyhívókkal ellentétben ezek közül több nem Hezbollah-tagoknál, hanem raktárakban volt.
A megkülönböztetés nélküli pusztítás miatt terrorcselekmény-hangulatú robbantássorozatért senki nem vállalta a felelősséget, azonban a legtöbb elemző szerint az izraeli titkosszolgálat, a Moszad keze van a dologban. Izrael a határain túl végrehajtott katonai- és hírszerzési akcióit hivatalosan szinte soha nem kommentálja, azonban informálisan több illetékes megerősítette: a mikrorobbantások az izraeli titkosszolgálat és a hadsereg együttműködésében valósultak meg.
A Hezbollah egyik tagja az AP-nek azt mondta, hogy a csipogók egy olyan új széria részei voltak, amit korábban nem használtak. Egy libanoni biztonsági forrás pedig a Reutersnek arról beszélt, hogy nagyjából 5000 csipogót hoztak az országba öt hónappal ezelőtt.
Annak ellenére, hogy egy ilyen friss és sok elhallgatással övezett akció rekonstrukciójában mindig vannak bizonytalan elemek, sajtóinformációk alapján nagyon úgy tűnik, hogy a Moszadnak sikerült összesen 5000, Gold Apollo AR 294-es személyhívóba apró bombát építenie.
Ennek a szerkezetnek a Gold Apollo nevű tajvani cég a licenctulajdonosa, ennek vezetője szerint azonban egy velük szerződésben álló magyar céget, a budapesti székhelyű BAC Consultingot nevezte meg, mint a csipogók gyártásáért és forgalmazásáért felelős céget. A Telex értesülése szerint a Kft. azonban egyszerű közvetítőként szerepelt az ügyletben, egy szófiai székhelyű cég vásárolta Tajvanról azokat a személyhívókat, amelyeket végül a Hezbollahnak adtak el, az ügyben érintett magyar cég valójában semmit sem csinált, az eszközök soha nem is voltak Magyarországon.
Ez utóbbi információt időközben hivatalosan is megerősítette a magyar kormány. „A magyar hatóságok meggyőződtek arról, hogy az érintett cég egy kereskedő-közvetítő cég, nincs magyarországi gyártó- és telephelye, a bejelentett címen egy fő cégvezetője van, a hivatkozott eszközök pedig sohasem jártak Magyarországon” – közölte szerda délután Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára.
A CNN tajvani hírszerzési információk alapján arról írt, hogy a Gold Apollo 260 ezer csipogót exportált 2022 januárja és 2024 augusztusa között, azonban egyetlen szállítmány sem irányult a Közel-Keletre.
Egyelőre nem világos, hogy a robbanószerkezeteket már a gyártásnál, vagy pedig a szállítmányt egy időre parkoltatva szerelték be. A BBC-nek nyilatkozó libanoni biztonsági illetékesek szerint mindenesetre a robbanóanyag már hónapok óta a csipogókban pihenhetett, és egy, a lapnak nyilatkozó brit robbanószer-szakértő pedig úgy véli, távirányítással indították el a robbantássorozatot. A libanoni robbantássorozathoz hasonló akciókat „vörös gombos” műveletnek szokás hívni, mely előkészítve várja azt, hogy a döntéshozók „élesítsék”.
Hasonló kérdések merülnek fel a szerdai, a hírek szerint adó-vevőket érintő robbanássorozatnál is, ott egyelőre még kevesebb információt tudni, mint a keddi esetről. Egy forrás szerint a walkie-talkie-kat is nagyjából a csipogókkal egy időben szerezhették be. Az AP szerint pedig napelemek is érintettek lehettek a robbanásokban, de erről egyelőre nincs bővebb információ.
Mi értelmük volt a robbantásoknak?
A Hezbollah és Izrael viszonya mindig is ellenséges volt, azonban a legutóbbi, 2006-os háború óta alapvetően hallgattak a fegyverek az izraeli–libanoni határon. 2023. október 8-án azonban, egy nappal a Hamász Izrael elleni terrortámadása és az izraeli gázai csapások kezdete után a Hezbollah elkezdte rövid hatótávolságú rakétákkal és drónokkal támadni a határ közelében található izraeli támaszpontokat és állásokat. Azóta az izraeli hadsereg, az IDF is rendszeresen hajt végre csapásokat a Hezbollah ellen. Észak-Izraelben a határövezetből 80 ezer izraeli lakost kellett kitelepíteni, közben a másik oldalon is nagyjából százezer ember járt hasonlóan.
Az eszkalációt mindkét fél igyekezett elkerülni, azonban az elmúlt hónapokban egymást érték az olyan incidensek, melyek magukban hordozták egy, a gázainál nagyságrenddel nagyobb közel-keleti háború kirobbanásának veszélyét.
A Hezbollah Argentínától Bulgáriáig több országban hajtott végre terrortámadásokat izraeliek ellen, azonban az utóbbi években az érintett országok hírszerzése az izraeli titkosszolgálatokkal együttműködve egyre eredményesebben tárja fel a merényletre készülődő terrorista sejteket. A Hezbollah palesztin merénylőkön keresztül Izraelen belül is próbálkozik, tavaly például sikertelenül próbáltak végezni Móse Jálon nyugalmazott vezérkari főnökkel, de a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét idén is meghiúsított egy merényletkísérletet.
Izrael az elmúlt évtizedekben szofisztikált merényletek sorát hajtotta végre ellenségei ellen, október 7-e óta Bejrútban tudott sikeres dróncsapásokat végrehajtani a Hezbollah több vezetője ellen, júliusban pedig Teheránban robbantotta fel Iszmáil Hánijét, a Hamász főtitkárát. Nem ez az első eset, hogy az izraeli hírszerzés kommunikációs eszközön keresztül hajt végre merényletet: 1996-ban a Sin Bét egy telefonba rejtett bombával végzett Jahjá Ajjassal, a Hamász bombagyárosával.
A mostani, nagyszabású akció „bármikor el tudunk titeket kapni”-üzenete egyértelmű, ráadásul nemcsak a Hezbollah, hanem a szervezetet támogató Irán felé is.
A csapás különösen megalázó a Hezbollah számára, mivel hiába gondolták azt, hogy egy kevésbé sebezhető eszközre váltva kijátsszák a hi-tech izraeli hírszerzést, pont ezen a váltáson keresztül váltak sebezhetővé.
A szerdai walkie-talkie-csapások pedig amellett, hogy újabb demoralizáló és komoly csapást jelentenek, elmélyíthetik a szervezeten belüli paranoiát, hiszen senki nem lehet abban biztos, hogy valamelyik eszköz nem rejt-e újabb bombát. A Hezbollah már kedden bejelentette, hogy belső vizsgálatot indít, van-e más belső veszélyforrás, azonban a robbanó rádió adó-vevőket nem sikerült időben leleplezni.
Közben viszont névtelen amerikai és izraeli források az Axiosnak arról beszéltek, hogy a csipogók egyszerre történő felrobbantása eredetileg egy Hezbollah elleni, teljeskörű offenzíva első lépése lett volna. Azonban az elmúlt napokban Izraelben úgy ítélhették meg, hogy a Hezbollah rájöhet a tervre, ezért is léptek kedden. Az Axios forrásai szerint az adó-vevők felrobbantásáról pedig a paranoia fokozásán túl azért is dönthettek, mert a Hezbollah vizsgálata a csipogók ügyében feltehetően leleplezte volna a walkie-talkie-kat is.
Az emberveszteség önmagában nem túl jelentős – főleg annak tükrében, hogy a Hezbollah fegyveres ereje több tízezer tagot számol. Azonban a merénylet feltárása, a belső kommunikáció újragondolása igen erőforrás- és időigényes folyamat, és ez – a gyanakvás légkörével párosulva – pont akkor lassítja le a Hezbollahot, amikor küszöbön áll az Izaellel való kenyértörés.
Az utóbbi napokban az izraeli kormányból és a vezérkarból többen is belengették azt, hogy mivel – Joáv Galant védelmi miniszter szavaival élve – a Hamász, mint szervezett haderő megszűnt létezni, az IDF figyelmét és erőit északra összpontosíthatja. És bár a fenyegető nyilatkozatokból hagyományosan nehéz kihámozni, mi szól az ellenségnek, mi szól a valódi tervekről és mi szól a választóknak, tény, hogy Izrael be akarja rekeszteni az északi határövezetét érő csapásokat, és a napokban Galilea biztonságának megteremtését háborús prioritássá emelte.
Az augusztus végéig Gázában harcoló 98. hadosztályt az északi határhoz vezényelték, az ott állomásozó csapatok megerősítésére egy „általános támadás elhárítása érdekében”. Herzi Halevi izraeli vezérkari főnök pedig arról beszélt szerdán, hogy az eddigieknél sokkal több képességük van, amit még nem használtak a Hezbollah elleni harcban.
A Hezbollah a homályos fenyegetéseken túl még nem állt elő válasszal, Haszán Naszrallah, a szervezet főtitkára csütörtök délután fog a nyilvánosság előtt beszélni. A tömeges merénylet a Hezbollah legsúlyosabb elhárítási kudarcának számít, ezért borítékolható valamilyen megtorlás – bár ennek mértéke és sikeressége kérdéses.
António Guterres ENSZ-főtitkár mély aggodalmát fejezte ki, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője pedig azt mondta, hogy a csipogók felrobbanása „súlyos, válogatás nélküli járulékos sérüléseket okozott a civilek körében.”
A nemzetközi közösség hónapok óta óriási diplomáciai erőfeszítéseket tesz egy libanoni háború elkerülése érdekében, mivel a több tízezres rakétakészlettel rendelkező Hezbollah és Izrael összecsattanása mellett eltörpülne a 11. hónapja tartó gázai háború. A két entitás nincs egy súlycsoportban, azonban a Hezbollah sokkal komolyabb ellenfél a Hamásznál, ráadásul a terrorszervezet elleni háború mind Észak-Izraelt, mind Libanont borzalmas pusztítással fenyegeti.
