Joe Biden bejelentette a libanoni tűzszünetet

Tűzszünet léphet életbe az izraeli védelmi erők (IDF) és a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet között. A CNN és a Channel 12 izraeli csatorna arról számoltak be, hogy a javaslatot megszavazta az izraeli biztonsági kabinet. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő korábban felvett tévébeszédében arról beszélt, hogy a teljes kormány elé viszi a megállapodás tervezetét, de egyértelműen nem jelentette be a fegyvernyugvást, találgatásra késztetve a sajtót és a nemzetközi közösséget.

Joe Biden amerikai elnök végül a Fehér Ház előtti rózsakertben állva jelentette be a libanoni tűzszünetet, pár órával Netanjahu talányos tévébeszéde után. Biden azt mondta, Izrael és Libanon egyezett meg a fegyverszünetben (nem a Hezbollahot említette). Azt mondta, a fegyvernyugvás szerda hajnalban, helyi idő szerint 4 órakor lép életbe. Az elnök arról beszélt, ez az ellenségeskedések állandó jellegű beszüntetését jelenti, és hogy a Hezbollah és más terrorszervezetek maradványait nem engedik a térségbe. Hozzátette, amit tudni lehetett eddig: a libanoni hadsereg nyomul be az ország déli részére, amit eddig jelentős részben a Hezbollah ellenőrzött.

Az elnök azt mondta még, a következő 60 napban Izrael kivonja csapatait Libanonból, és a civilek visszatérhetnek újjáépíteni otthonaikat. Azonban ha a Hezbollah vagy más fenyegetést jelent Izrael számára, megtöri a tűzszünetet, Izraelnek megvan a joga, hogy visszatámadjon. A fegyverszünet új kezdetet jelent Libanonnak is, ami visszanyerheti szuverenitását.

Biden arról beszélt, a térségbeli országokkal együttműködve a Gázai övezetben is tűzszünetet akarnak elérni. A jövőről beszélt, miszerint a palesztinok saját állammal rendelkeznek majd, de nem nyújtanak fedezéket terroristáknak. Megemlítette a megfeneklett szaúdi-izraeli közeledés felmelegítését is. „A béke lehetéséges” – mondta el kétszer is a végén.

Biden és Emmanuel Macron francia elnök még egy közös közleményt is kiadtak. „A mai bejelentés leállítja a libanoni harcokat, és megvédi Izraelt a Hezbollah és más, Libanonból működő terrorszervezetek fenyegetésétől” – közölték. Hozzátették, a megállapodás megteremti a feltételeket a tartós nyugalom helyreállításához. A két ország biztosítja majd annak betartását, és vezetni fogja azt a nemzetközi erőfeszítést, amivel felépítik a libanoni hadsereg kapacitásait – írja a Times of Israel.

Arról még nem tudni, mi a Hezbollah álláspontja hivatalosan, Mahmúd Kamati, a szervezet politikai tanácsának helyettes vezetője azt mondta az al-Dzsazírának, még tanulmányozzák a tervezetet, és nem bíznak Netanjahuban.

Netanjahu kemény beszéde

A fejleményről kedd este beszélt élőben Benjamin Netanjahu, mondván a kormánya elé terjesztett javaslatról még kedden szavazni fognak, ez a BBC szerint csupán formalitás lesz, a Sky News ellenben még kételkedik a megvalósulásban (a kormánynál kisebb biztonsági kabinet fogadta még csak el). Arról nem beszélt, mikor léphet életbe a tűzszünet, bár a Guardian arról ír a libanoni média alapján, hogy már szerdán.

Beszéde elején elmondta, büszke az észak-izraeli lakosok ellenállóképességére, majd a hadsereg erejét méltatta. Hozzátette, a háború északon nem ér véget, amíg a lakosok haza nem térhetnek biztonságban. Arról is beszélt, a libanoni Hezbollah már nem a régi, vezetőjét, Hasszán Naszrallahot is megölték, ahogy a komplett vezetőséget. A szervezet infrastruktúráját is felszámolták, a föld pedig remeg Libanonban az izraeli csapásoktól. Hozzátette, a tágabb képet nézte a hétfrontos háborúban, és elkötelezett a végső győzelem kivívásában. Ezért egy tűzszünet tervét terjeszti az izraeli biztonsági kabinet elé szavazásra.

Netanjahu megvédte az izraeli döntéseket, miszerint visszafogottan reagáltak Irán támadásaira is. Most a katonáikra is gondol, hogy megóvja az életüket, ezért ment bele a tűzszünetbe. Hozzátette, mindenkinek meg kell értenie, Izrael nagy erővel újra csapásokat mér Libanonra, ha támadás éri. Azt mondta, Gázába is visszamentek a tavalyi humanitárius, túszelengedéssel járó tűzszünet után, ezt most sem zárta ki, ha a Hezbollah megsérti a fegyvernyugvást.

Büszkén fejtegette, olyan helyeken támadtak, ahol a nemzetközi közösség nem akarta: a Gázai övezetben Rafahban, vagy Dél-Libanonban.

Három oka van, hogy belementek a tűzszünetbe. Az egyik, hogy Iránra fókuszáljanak, a második, hogy felfrissítsék a hadsereget és utánpótlását, a harmadik, hogy a Gázai övezetet egykor uraló Hamászt elszigeteljék, nagyobb nyomást helyezzenek rá, hogy elengedje a túszokat. Netanjahu szerint egy jó egyezmény olyan, amit ki lehet kényszeríteni, és ők ki is fogják.

A libanoni miniszterelnök, Nadzsi Mikati is reagált a hírekre a BBC szerint, arra kérve a nemzetközi közösséget, cselekedjen gyorsan, és hajtsák végre az azonnali tűzszünetet. Hozzátette, a bejrútiaknak ma sokat kellett eltűrniük, de mindig rájuk hárul a legnagyobb tehet az országban. Később Bident is felhívta, és üdvözölte a tűzszünetet, megjegyezve, hogy a 2006-os libanoni háborút lezáró megállapodást kéne alapvetően minden félnek betartani, betartatni.

Az izraeli politika szereplői nem lelkesedtek Netanjahu beszédéért. A Times of Israel szerint Itamar Ben Gvir, a kormánykoalíció egyik szélsőséges tagja, nemzetbiztonsági miniszter azt mondta, „történelmi hiba” a tűzszünet, de pártja, az Ocma Jehudit nem távozik a koalícióból emiatt. Szerinte ez nem is tűzszünet, csak a harcok lecsendesítése, és majd úgyis visszafordulnak Libanon felé. Az ellenzék baloldala képviseletében Jair Golan azt jelezte, ha a Hezbollahhal lehet fegyverszünetet kötni, akkor a gázai túszokért ott is lehetne. „Százegy túsz vár ránk, hogy megmentsük őket, de ez a kormány katonákat küld a háborúba, hogy magát mentse” – fogalmazott.

Keleten a helyzet változóban

Igazán komolyan hétfőn merült fel egy tűzszünet lehetősége a felek között. A tervek e szerint arról szóltak, hogy egy 60 napos fegyvernyugvás lépne életbe, a két hónap alatt az izraeli haderő kivonulna a megszállt dél-libanoni területekről, de a Hezbollah is elhagyná a térségben kiépített állásait. A vákuumba a roppant gyenge, de nyugati ígéretek szerint megerősítendő libanoni hadsereg nyomulna be.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő állítólag elvi szinten áldását adta a fegyverszünetre, a libanoni parlament házelnökhelyettese, Eliasz Bou Száb pedig azt mondta a Reutersnek, nincs komoly akadálya a fegyverek elhallgatásának. Kérdés volt egy ideig, ki fogja ellenőrizni a tűzszünetet, de erre összeáll egy öt ország képviselőiből verbuvált bizottság, amit az Egyesült Államok vezet, és Franciaország is benne van. Ehhez fordulhat Izrael, ha valami gondja van a végrehajtással.

Kedden már szinte tényként írt a Guardian is a fegyvernyugvásról, amit kedd este az amerikaiak és franciák – a libanoni miniszterelnök jelenlétében – jelentenének be. Mint írtuk, a tűzszünet előtti utolsó napokban az izraeli légierő fokozta a nyomást Libanonon, sorra intézték a légicsapásokat az ország déli része és a főváros, Bejrút ellen.

Avi Majer, a Jerusalem Post lap korábbi főszerkesztője azt mondta a Guardiannek, nem példátlan, hogy egy ország hadereje fokozza a támadásokat egy tűzszünet előtt. A cél épp az, hogy mielőtt le kell állítaniuk a támadásokat, a lehető legtöbb katonai célt elérjék. A fegyverszünet lényege az lenne, hogy a Hezbollah kivonja erőit az izraeli határtól cirka 30 kilométerre északra, a Litáni folyó mögé, és az izraeli csapatok is elhagyják Libanont. Ha a Hezbollah mégis visszaszivárogna vagy támadna, ha azonnali veszély állna fenn, az izraeliek válaszolhatnának rá.

Izrael és a Hezbollah tavaly október 8. óta lövik egymást, de a harcok idén szeptemberben váltak intenzívvé. Izrael arra hivatkozva fokozta katonai erőfeszítéseit, hogy 60 ezer, az északi határtól elmenekült polgára hazatérhessen a Hezbollah rakétafenyegetésétől megszabadulva. Azóta Izrael lefejezte a szervezetet, Haszán Naszrallah alapító-vezetőt és több más felsővezetőt is megölt, miközben korlátozott szárazföldi támadást is indított. A libanoni hatóságok szerint a háborúban eddig 3823 ember halt meg, 15 859 megsebesült, valamint egymillió ember hagyta el az otthonát.