- Jun Szogjol dél-koreai elnök hadiállapot bevezetéséről döntött kedd este. Utoljára 44 éve volt erre példa az országban.
- A dél-koreaiakat teljesen váratlanul érte az elnök döntése, és teljes bizonytalanság lett úrrá az embereken.
- A parlament épületét rendőrök zárták el, majd nem sokkal később a hadsereg egységei is megjelentek, miközben a képviselők oda rohantak. Az épületnél tüntetők százai jelentek meg.
- Pár órával a hadiállapot kihirdetése után a parlamentben a 300-ból 190, az összes jelenlévő képviselő megszavazta a hadiállapot eltörlését. Az ülésterem bejáratát bútorokkal torlaszolták el, hogy a katonák ne tudjanak bejutni.
- A kormányzó párt, és az ellenzéki párt vezetője is illegálisnak nyilvánította az elnök hadiállapot bevezetéséről szóló döntését.
- A szavazás után a katonák elhagyták az épületet. A hadsereg azonban közölte, hogy a hadiállapot addig fent marad, amíg az elnök azt meg nem szünteti.
- Jun nem sokkal később jelezte, hogy feloldja a hadiállapotot, a dél-koreai sajtó szerint pedig erről a kabinet már döntött is. Friss cikkünket itt olvashatják.
Hadiállapotot hirdetett helyi idő szerint kedd este Jun Szogjol dél-koreai elnök. Közlése szerint erre azért van szükség, hogy megakadályozzák az „Észak-Korea barát erőket” abban, hogy elvegyék a dél-koreaiak szabadságát. A lépést azután tette, hogy a parlamentben többségben lévő ellenzéki Demokratikus Összefogás Pártja eljárást indított magas rangú ügyészek ellen, valamint elutasította a költségvetési törvényt – írta a Reuters.
Az elnöki bejelentés után a védelmi miniszter tanácskozásra hívta a hadsereg parancsnokait, és hadsereg magas szintű készültségét rendelte el – jelentette a dél-koreai sajtó. Ez az első alkalom 1980 óta, hogy Dél-Koreában hadiállapotot vezetnek be – emlékeztetett a Reuters.
Han Donghun, a hatalmon lévő Polgári Erő Pártjának elnöke „hibásnak” nevezte az elnök döntését a hadiállapot bevezetéséről, és közölte, hogy az emberekkel összefogásban megállítják az elnököt – írta a Korea Herald. Az ellenzéki Demokratikus Összefogás Pártja vezetője alkotmányellenesnek nevezte az elnök döntését, és összehívta a parlamentet. Emellett arra szólították fel az embereket, hogy gyűljenek össze a parlament épületénél.
A dél-koreai elnök a döntésről szóló bejelentésében közölte, hogy lépés célja „az Észak-Korea barát erők eltörlése”, valamint az alkotmányos szabadság védelme, és „az emberek szabadságának és biztonságának garantálása”. Jun szerint „az észak-koreai kommunista erők jelentette veszély elleni védekezés”, valamint „államellenes elemek kigyomlálása” miatt kellett bevezetni a hadiállapotot.
Jun hozzátette, hogy a hadiállapot bevezetése „néhány kényelmetlenséget fog okozni a jó polgárok életében”, de igyekeznek azt a minimálisra szorítani. Azt nem közölte, hogy a lépés pontosan milyen intézkedések bevezetésével fog járni.
Népszerűtlen elnök lépése
Még korai bármit kijelenteni, de akár belpolitikai okok is állhatnak Jun elnök döntése mögött. A BBC ugyanis emlékeztet, Jun béna kacsa az államfői székben, nem nagyon tudja a javaslatait átnyomni az ellenzék által uralt törvényhozáson. Az előző parlamenti választást nagy fölénnyel megnyerő ellenzéki pártok javaslatait azonban rendre megvétózza, így patthelyzet alakult ki az országban. A héten a kormánypárt által beterjesztett költségvetést sem tudták elfogadni.
Jun körül több botrány is kipattant az elmúlt években, többségében a feleségével összefüggésben, akit korrupcióval és befolyással üzérkedéssel is gyanúsítottak. Az ellenzék különleges vizsgálatot is követel az ügyeiben, valamint alkotmányos felelősségrevonási eljárást kezdeményezett a kormányzati számvevőszék vezetője ellen, mivel nem volt hajlandó kivizsgálni a first lady ügyeit.
Washington követi az eseményeket
A Fehér Ház kapcsolatban áll a dél-koreai kormánnyal, és közelről figyeli az eseményeket – mondta a Yonhap dél-koreai hírügynökségnek a Nemzetbiztonsági Bizottság szóvivője. Az Egyesült Államok több mint 28 ezer katonát állomásoztat Dél-Korea és Észak-Korea határán. A helyi amerikai katonai parancsnokság szóvivője nem válaszolt több telefonos megkeresésére sem – írta a Reuters.
A CNN beszámolója szerint nagyon úgy tűnik, hogy az események teljes meglepetésként érték a Fehér Házat, amire az is utal, hogy a jelenleg Angolában tartózkodó Joe Biden amerikai elnök még nem szólalt meg azzal kapcsolatban. Több órával a hadiállapot kihirdetése után Kurt M Campbell külügyminiszter-helyettes volt a legmagasabb rangú kormányzati tisztségviselő, aki megszólalt, közölve, hogy az Egyesült Államok azt reméli és várja, hogy „bármilyen politikai vitát békésen, és jogállamiság tiszteletben tartásával oldanak meg” – jelentette az Al-Dzsazíra.
A hadiállapot bevezetésére zuhanni kezdett a dél-koreai deviza, valamint a dél-koreai részvények értéke, ahogy a piac pánikba esett – írta a Herald. A lap cikke szerint azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a tőzsde ki fog-e nyitni szerdán.
Meglepte az embereket
Szöul utcáin egyelőre nem lehet látni katonákat – mondta el a BBC-nek a dél-koreai fővárosból John Nilsson-Wright, a Cambridge Egyetem docense, nem sokkal az elnök bejelentése után. Elmondta, hogy a helyiek teljesen döbbenten állnak az elnök bejelentése előtt, és „az utcák teljesen normálisnak tűnnek”. Hozzátette, hogy beszélt egy rendőrrel, aki azt mondta neki, hogy teljesen értetlenül áll az események előtt.
A Korea Herald beszámolója szerint az emberek értetlenkedve fogadták a hírt, és nem értik, hogy arra pontosan miért is volt szükség, és az hogyan fogja befolyásolni az életüket. A lap cikke szerint visszatérő kérdés a közösségi oldalakon, hogy „holnap menjek-e be dolgozni”, és „minden le van-e zárva”. A zavart csak fokozta, hogy a kormányzati tisztségviselők sem tisztázták, hogy pontosan mi is történik.
Az Al-Dzsazíra szöuli tudósítója, Eunice Kim közölte, hogy „sokkban vagyunk a fejleményektől”, és mindenki azt próbálja kideríteni, hogy az mit jelent a mindennapi életben.
Mike Valerio, a CNN szöuli tudósítója elmondta, hogy a dél-koreai fővárosban az emberek a családtagjaikhoz sietnek. „Az utcákon a rokonaikhoz futó embereket lehet látni, hogy velük legyenek, és kitalálják, hogy mit tegyenek” – mondta Valerio. Hozzátette, hogy ez sokaknak teljesen példátlan helyzet. Hozzátette, hogy a rendőrök azt mondják az embereknek, hogy külön parancs nélkül is letartóztathatják őket. Ő is megerősítette, hogy a dél-koreaiakat teljesen meglepte a népszerűtlen elnök lépése, és senki sem tudja, hogy mi fog történni, és ez mint jelent a dél-koreai demokráciára.
Minden politikai aktivitást betiltottak
A Yonhap hírügynökség közlése szerint a hadiállapotot vezető katonai parancsnokság bejelentette, hogy betiltanak minden politikai aktivitást, köztük a tüntetéseket, és a politikai pártok tevékenységét. A parancsnokságot vezető Park Anszu tábornok, a szárazföldi erők vezérkari főnöke közölte, hogy „minden politikai aktivitást, köztük a parlamenthez köthetőeket” betiltották, csakúgy, mint a tüntetéseket, gyűléseket és a pártalapításokat.
Emellett a parancsnokság irányítása alá helyezik a sajtót, és a kiadókat. Hogy ez pontosan mit is jelent, azt egyelőre nem lehet tudni. A Yonhap hozzátette, hogy a hadiállapot megsértőit letartóztatási parancs nélkül letartóztathatják, és házkutatásokat tarthatnak náluk, külön engedély nélkül.
Katonák törtek be a parlamentbe
A dél-koreai sajtó nem sokkal a hadiállapot kihirdetése után már arról számolt be, hogy a dél-koreai hadsereg felfüggesztette a parlamenti munkát – írta a BBC. A beszámolók szerint a képviselőknek megtiltották, hogy belépjenek a parlament épületébe, amit rendőrök kezdtek el körbevenni. A dél-koreai törvények értelmében a hadiállapotot meg kell szüntetni, ha a képviselők többsége azt megszavazza. A jogszabály egyben megtiltja a képviselők letartóztatását is – írta a BBC.
A Korea-JoongAngDaily beszámolója szerint helyi idő szerint éjfél után helikopterrel katonák érkeztek a parlamenthez, és megpróbáltak bejutni az épületbe. A parlamentben a liberális Demokratikus Összefogás Pártja képviselői összegyűltek, hogy megszavazzák a hadiállapot felfüggesztését, miközben katonák az ablakokat betörve próbáltak bejutni – írta a lap. Nem sokkal éjfél előtt a képviselők elfoglalták helyeiket, és a párt vezetője is megérkezett a parlament üléstermébe, aminek bejáratát bútorokkal torlaszolták el.
Nagyjából hajnali egy órakor a képviselők meg is szavazták a hadiállapot megszüntetését – jelentette a dél-koreai sajtó. A jelenlévő 190 képviselő mindegyike annak megszüntetésére voksolt. A képviselőház elnöke bejelentette, hogy az elnök hadiállapotról szóló döntése semmis, és távozásra szólította fel a parlamentben lévő rendőröket és katonákat. A Korea-JoongAngDaily cikke szerint látni lehetett, ahogy a katonai helikopterek elhagyják a területet.
A szavazás után Cso Kuk képviselő, egykori igazságügyi miniszter közölte, hogy ha az elnök nem tartja tiszteletben a parlament döntését az „egyértelműen hazaárulás, és törvénytelen tett”. Hozzátette, hogy már a hadiállapot kihirdetése is illegális volt, és az alapján el lehet mozdítani hivatalából az elnököt. Egyben arra kérte az ügyészséget, hogy tartóztassák le az elnököt, valamint a védelmi minisztert.
Han Donghun, a hatalmon lévő Polgári Erő Pártjának elnöke szintén azt mondta, hogy törvénytelen volt a hadiállapot bevezetése, és hadseregnek nem szabad annak engedelmeskednie. A házelnök helyi idő szerint hajnali fél kettőkor azt közölte, hogy már egy katona sem maradt a parlament épületében – írta a Korea-JoongAngDaily. Az elnöki hivatal egyelőre még nem reagált a parlamenti szavazás eredményére.
A Demokratikus Összefogás Pártja elnöke, Lee Jae-myung a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az államfő törvénytelenül hirdetett hadiállapotot, mert azt nem az előírt módon hajtották végre. „A kormánytagok beleegyezése nélkül kihirdetett hadiállapot semmis” – közölte a politikus, aki felszólította a katonákat és rendőröket, hogy ne engedelmeskedjenek az elnöki hivatal törvénytelen utasításainak, és térjenek vissza eredeti posztjaikra.
A dél-koreai hadsereg közben a BBC beszámolója szerint közölte, hogy a hadiállapot addig fent marad, amíg az elnök azt meg nem szünteti, annak ellenére, hogy a parlament annak megszüntetéséről döntött.
