Kamala Harris telefonon gratulált Donald Trumpnak, az Egyesült Államok 47. elnökének

Ezennel vége az idei amerikai elnökválasztásról vezetett hírfolyamunknak, köszönjük minden olvasóknak, hogy velünk követték az eseményeket.

Ezt a közvetítést hamarosan lezárjuk, de a következő napokban több elemzés és hírcikk is születik majd arról, hogyan és miként jutott el az Egyesült Államok Donald Trump második elnökségéhez.

Az elnökválasztásról írt összes cikkünket ide kattintva böngészhetik.

„Mar-a-Lago calling” – posztolta Orbán Viktor miniszterelnök X-en, és hozzátette, hogy nagy terveik vannak a jövőt illetően.

Trump jelenleg a floridai birtokán fogadja személyesen és telefonon a gratulációkat. Kedd este összegyűjtöttük ebben a posztban, hogy kikkel beszélt a győzelem óta.

Egykori alma matere előtt Martin Luther Kinget idézett, és elmondta: reméli, hogy nem egy sötét korszak jön. Harcra hívott mindenkit, de megígérte, hogy békésen fogják átadni a hatalmat Trumpnak. Elmondta, hogy el kell fogadni ennek a választásnak az eredményét. További részletek ebben a cikkben.

Két csatatérállamban, Arizonában és Nevadában még mindig nincs végleges eredmény – bár ez nem befolyásolja már a végeredményt.

A BBC szerint Arizonában most Trump vezet, de még rengeteg szavazatot kell összeszámolni. Az állam egyes részeinek tisztviselői szerint akár 13 napig is eltarthat, amíg minden egyes szavazólapot megszámolnak. Nevadában is vezet Trump, de ott nem sokkal.

Mindkét államban az abortusz is szerepelt a szavazólapon, mint népszavazási kérdés. A választók megszavazták mindkét intézkedést, amelyek az abortuszhoz való jogot rögzítik az államokban.

A szenátus helyeiről szintén nincs még végleges eredmény a két államban. A republikánusok már bebetonozták a Kongresszus felsőházát maguknak, de a két államban aratott győzelem kényelmes mozgásteret adna nekik.

Nevadában jelenleg a republikánus Sam Brown vezet a hivatalban lévő demokrata Jacky Rosen előtt, Arizonában pedig a demokrata Ruben Gallego vezet kis előnnyel a republikánus Kari Lake előtt.

Jen O'Malley Dillon, Kamala Harris kampányának elnöke a stábtagoknak küldött üzenetében felszólította Harris csapatát, hogy kezdjék meg a munkát, hogy „megvédjék Amerikát a Trump-elnökség hatásaitól” – írja a CNN, ami megszerezte a belső levelet.

„Veszíteni felmérhetetlenül fájdalmas. Nehéz. Hosszú időbe telik majd feldolgozni. De a munka, hogy megvédjük Amerikát egy Trump-elnökség hatásaitól, most kezdődik” – írta Jen O'Malley Dillon, Kamala Harris kampányának elnöke a kampány stábtagjainak.

Szerinte Harris még nem fejezte be a harcot, és a mostani nem a munka vége, hanem a kezdete.

O'Malley Dillon, aki Joe Biden elnök sikeres 2020-as kampányát is irányította, és a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese volt. Szerinte Trump és Harris között éles a kontraszt abban, hogy az alelnök nemrég telefonhívásban biztosította a megválasztott elnököt abban, hogy Joe BIdennel együtt azon lesznek, hogy békés legyen a hatalom átadása.

Dillon köszönetet mondott a csapatnak a munkájukért, és értékelte a vereség okait is.

„Az egész ország jobbra tolódott, de az ország többi részéhez képest a csatatérállamokban volt a legkevesebb mozgás Trump irányába. Azokon a helyeken volt a legszorosabb, ahol mi versenyeztünk. Ez egyrészt az elvégzett munkáról, másrészt a kihívás nagyságáról árulkodik, amelyet végül nem tudtunk leküzdeni” – mondta.

Harris és induló társa, Minnesota kormányzója, Tim Walz a Howard Egyetemen tartott szerda délutáni beszédét követő telefonbeszélgetésen szól a stábhoz – tette hozzá.

Az AP információi szerint az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Joe Biden felhívta a következő elnököt, Donald Trumpot, gratulált az eredményéhez, és meghívta a Fehér Házba, hogy elkezdjék az átadás-átvételt.

Biden beszélt Harrissszel is, neki a kampányhoz gratulált.

Az afganisztáni tálibok azt remélik, hogy új fejezet jöhet Afganisztán és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban Donald Trump győzelme után – írja a CNN.

A tálib vezetés reméli, hogy „a hivatalba lépő amerikai kormány pragmatikus megközelítést fog alkalmazni” annak érdekében, hogy fejlődjenek a kétoldalú kapcsolatok – közölte szerdán Abdul Qahar Balkhi, a tálib külügyminisztérium szóvivője.

A szóvivő megjegyezte, hogy a 2020-ban, Trump első kormányzása idején a tálibok és az Egyesült Államok között aláírt dohai megállapodás vetett véget „az amerikai erők húszéves afganisztáni megszállásának”. Emellett arra bíztatta Trumpot, hogy vállaljon konstruktív szerepet a jelenlegi közel-keleti konfliktusok befejezésében.

Az AP forrása szerint a demokraták elnökjelöltje, Kamala Harris felhívta a választások várható győztesét, Donald Trumpot, helyi idő szerint szerda este.

A hívás nemcsak egy gesztus, hanem a részéről az elismerése annak, hogy Harris már nem győzhet, a választás eredménye már nem változhat, Trump nyert.

A névtelen forrás szerint Harris gratulált Trumpnak, és arról is beszélt neki, hogy milyen fontos lesz békésen átadni átadni a hatalmat az új elnöknek.

„Orbán úgy kezelte ezt a választást, mint egy kártyajátékot a kaszinóban”

– mondta David Pressman amerikai nagykövet egy fogadáson a zugligeti úti rezidenciáján szerdán azután, hogy a magyar kormány által nyíltan és kizárólagosan támogatott republikánus elnökjelölt, Donald Trump megnyerte a 2024-es amerikai elnökválasztást.

A nagykövet a fogadáson mondott beszédében elmondta: amikor az eseményre kiküldték a meghívókat, még nem lehetett tudni, melyik elnökjelöltet is választják meg az amerikaiak. Éppen ezért a fogadás célja nem is az volt, hogy valamelyik elnökjelöltet, sokkal inkább magát a demokráciát szerette volna ünnepelni.

Pressman fogadásán több politikus is ott volt, többek között a 2022-es összellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter, a korábban a Fideszben és az SZDSZ-ben is politizáló Fodor Gábor, vagy a XI. kerület párbeszédes alpolgármestere, Barabás Richárd.

A beszéd tartalmát bővebben ebben a cikkünkben szemléztük.

Négy éve még Joe Biden nyert az államban, de most Donald Trumpnak járt a 15 elektori szavazat, akárcsak nyolc évvel ezelőtt.

Ezzel Trump vitte az összes úgynevezett „Blue Wall”, azaz a Kék Fal államokat, amikre a demokraták számítottak. A Kék Falról itt írtunk hosszabban.

Már csak négy államban nincsenek meg a végleges szavazatok: Alaszka, Arizona, Maine, és Nevada.

(AP)

A győzelme biztossá válása után több ország vezetője is telefonon beszélt Donald Trumppal.

• Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „meleg és barátságos hangvételű” telefonbeszélgetésben gratulált Donald Trumpnak és feleségének. Igaz, Joe Biden győzelme idején is szinte pont ilyen megfogalmazással gratulált 2020-ban az elnöknek. Netanjahu most Orbán Viktor szavaihoz hasonlóan „történelmi visszatérésnek” nevezete Trump győzelmét – írja a BBC.
• Szaúd-Arábia miniszterelnöke, Mohamed herceg is személyesen gratulált Trumpnak. A beszélgetés során kifejezte reményét, hogy Isten megóvja a két ország közti kapcsolatot.
• VI. Mohamed marokkói király szintén gratulált a megválasztott elnöknek. A 61 éves uralkodó arról is beszélt, hogy a marokkóiak hálásak Trump azon lépéséért, hogy 2020-ban megváltoztatta az Egyesült Államok régóta fennálló álláspontját a Nyugat-Szaharában. Emellett reméli, hogy Trump betartja a külügyminisztérium 2020-as, még nem teljesített kötelezettségvállalását, miszerint konzulátust épít a vitatott területen.

Vannak olyan vezető politikusok is, akik egyelőre csak a közösségi médiában vagy a sajtón keresztül tudtak reagálni.

• Az európai vezetők közül gratulált vagy kifejezte az együttműködésre való szándékát: Edgars Rinkēvičs lett elnök, Gitanas Nauseda, Litvánia államfője és Alar Karis, Észtország elnöke. Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Rumen Radev bolgár elnök, és természetesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is gratulálók között van, ő fényes győzelemről beszélt.
• A kínai külügyminisztérium szerdán kiadott közleményében gratulált Donald Trumpnak az előre jelzett győzelméhez. „Tiszteletben tartjuk az amerikai nép választását, és gratulálunk Trump úrnak megválasztásához.” Hszi Csin-ping kínai vezető viszont személyesen még nem kommentálta a választási eredményeket – írja a CNN.
• A japán miniszterelnök, Isiba Sigeru a gratuláció mellett elmondta: reméli, hogy mielőbb kapcsolatba léphet Trumppal, hogy megvitassák a japán-amerikai kapcsolatok további erősítésének módjait. Jun Szogjol dél-koreai elnök is kijelentette, hogy várakozással tekint a Trumppal való együttműködés elé.
• II. Abdullah jordán király is gratulált Trumpnak, és kijelentette, hogy nagyon várja a Trumppal való együttműködést. Jordánia kulcsfontosságú közvetítő az Izrael és Hamász közötti fegyverszüneti megállapodások megkötésében.
• Emmerson Mnangagwa zimbabwei elnök, akit az Egyesült Államok gyémántcsempészettel és politikai elnyomásról szóló vádak miatt szankcionált, szintén örült Trump megválasztásának. A gratulálók között van Szenegál elnöke, Bassirou Diomaye Faye is. Egyébként Szenegálból érkezik a legtöbb afrikai bevándorló az Egyesült Államokba, jellemzően a mexikói határon át. Az afrikai vezetők közül gratulált még: Etiópia miniszterelnöke, Abiy Ahmed és a szomáliai elnök, Haszán Sejk is.

A CNN által megkérdezett szakértők szerint az Egyesült Államokban, sőt, az egész világon nőni fog az infláció, ha Donald Trump beváltja a terveit és adókat csökkent, vámokat vet ki, valamit korlátozza a bevándorlást.

• A francia INSEAD üzleti főiskola professzora szerint Trump rendelkezései csökkenthetik az ország gazdasági teljesítményét.
• A Hargreaves Landsdown befektetési platform munkatársa szerint az erősebb dollárral a piac előre beárazza a következő évek növekvő adóterheit.
• A BMI közvélemény-kutató szerint Trump nagy valószínűséggel Kanadát és Mexikót fogja vámokkal sújtani. Ha Kínára is kiveti beígért hatvan százalékos vámot, azzal az ázsiai ország gazdasági növekedéséből 0,5-0,8 százalékpontot csippentene le a következő két évben.

Donald Trump megválasztásának hírére emelkedtek a Tesla és a bankok részvényei, valamint a bitcoinárfolyamok is – írja az Associated Press.

Az amerikai tőzsde történelmileg általában felfelé ível, függetlenül attól, hogy melyik párt nyeri a Fehér Házat. A piac abban reménykedik, hogy a republikánus Fehér Ház enyhébb szabályozásokat hozhat, ami több fúziót és felvásárlást ösztönözhet, amin a befektetési bankok pedig jól kereshetnek. Ennek eredményeképpen a JPMorgan Chase például 8,3 százalékkal emelkedett.

Miután Trump ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államokat „a bolygó kriptofővárosává” teszi és „stratégiai tartalékot hoz létre bitcoinból”, a bitcoin árfolyama a Coindesk szerint 6 százalékot nőtt, ezzel pedig 75 ezer dollár fölötti történelmi csúcsot ért el. A kriptoiparban tevékenykedő vállalatok is megugrottak, köztük a Coinbase kereskedési platform 17 százalékot nőtt.

Bár Trump az állami támogatások megvonásával széles körben árthat az elektromos járműiparnak, a Tesla 11,8 százalékkal kapaszkodott feljebb, míg a rivális Rivian Automotive 6,4 százalékot esett. A kérdésben nem elhanyagolandó, hogy a Tesla elnök-vezérigazgatója, Elon Musk Trump egyik szövetségese.

Természetesen Trump cége, ami a Truth Social platformja mögött áll, szintén kilőtt a tőzsdén: 10,5 százalékkal csúszott feljebb. Mindezt annak ellenére, hogy a cég a szabályozó hatóságoknak nemrég beadott, nem auditált pénzügyi dokumentumai szerint 19,2 millió dolláros veszteséget termelt az utolsó negyedévben, és az eladásai is gyengültek az egy évvel korábbihoz képest.

Bezuhant viszont a mexikói peso (a dollárhoz képest), a napenergiával foglalkozó vállalatok és potenciálisan mindenki, aki a magasabb infláció miatt aggódik.

Cardi B amerikai rapper eleinte egy gyorsan törölt videóban azt mondta, hogy azért csap le hurrikán bizonyos államokra, mert Donald Trump több csatatérállamban is győzni tudott. Majd higgadtabb hangon aztán arról beszélt Instagramon élőben, hogy végtelenül szomorú az eredmény miatt, Kamala Harrist pedig a támogatásáról biztosította.

Trump nagy kritikusa, Stephen King a demokrácia törékenységéről posztolt X-en.

Megszólalt továbbá Alec Baldwin színész, Adam McKay, A nagy dobás című film rendezője, Adam Simon, a Drót írója, illetve Lili Reinhart és Christina Applegate színésznők is. Az ő reakciójukról és a Trumpnak gratuláló celebritásokról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

„A két általános megfejtés jelenleg az, hogy »az amerikaiak végképp meghülyültek«, illetve »az amerikaiaknak végre megjött az eszük«, de a helyzet azért ennél egy kicsit összetettebb és árnyaltabb”

– írja kollégánk a cikkében, ami a részleges választási eredmények alapján készült a lehetséges megfejtésekről.

Bárki számára hozzáférhetővé tette egy amerikai honlap a tegnapi választásokon szavazó állampolgárok személyes adatait az interneten – írja a 404 Media.

A VoteRef nem elérhető Magyarországról, de a 404 Media szerint ha valaki az Egyesült Államokból felkeresi a honlapot, az Egyesült Államok térképe és egy keresősáv fogadja. Név vagy cím alapján lehet keresgélni, a kiadott eredmény pedig sok esetben tartalmazza a szavazáskor megadott lakcímet, életkort és pártállást is.

A szavazólapok eddig is szerepeltek a nyilvántartásokban, de korábban azért nem volt ennyire egyszerű a hozzáférés. „Az, hogy az önkormányzat a házassági anyakönyvi kivonatokat vagy a szavazók adatait valamilyen alagsori irodai iratszekrényben tárolja, távolról sem ugyanaz, mint hogy egy magáncég az összes adatot digitalizálja, felcímkézi, összerakja, kereshetővé teszi” – mondja Justin Sherman, a Duke Egyetem professzora.

„Hátborzongató érzés beírni egy nevet a VoteRef keresősávjába, és látni a teljes szavazási előzményt a demográfiai adataikkal együtt. A legtöbb ember valószínűleg nem tudja, hogy az ilyen típusú személyes adatok a nyilvánosság számára elérhetők, és valószínűleg szívesebben lemondana erről a szolgáltatásról, ha tudná, hogy létezik. Manapság az adatvédelem kevésbé az információ megszerzésén múlik, hanem inkább arról szól, hogy az emberek le tudják-e csekkolni a saját adataikat” – mondta a 404 Mediának Sarah Lamdan, az American Library Association igazgatóhelyettese.

A médium szerint VoteRefet működtető Voter Reference Foundation egy jobboldali szervezet. A 2021-ben indult alapítványt Gina Swoboda, Trump korábbi kampánytisztviselője irányítja, akit februárban választottak meg az Arizonai Republikánus Párt elnökévé – írja a Politico.

A szervezet célja elvileg a választási szabálytalanságok felderítése. A VoteRef viszont korábban a Trump-féle narratívával összecsengően sugalmazta, hogy Joe Biden 2020-as megválasztása valamilyen módon csalás segítségével történt. Weboldalán a VoteRef azt írja, hogy „célja a szavazók nagyobb részvételének ösztönzése mind az ötven államban”. A VoteRef nem válaszolt a 404 Media azzal kapcsolatos kérdéseire, hogy ezen információk közzététele hogyan ösztönzi a szavazókat a részvételre.

Több állam, köztük Maine, Kalifornia és Pennsylvania, korábban megpróbálták megakadályozni, hogy át kelljen adniuk a VoteRef számára ezeket az adatokat, de a bíróság sorra ellenük ítélt.

Donald Trump alelnöke, J. D. Vance X-en köszönetet mondott annak, akit csak ért, és megígérte, hogy minden amerikaiért harcolni fog.

Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke azzal reagált a hírre, hogy Donald Trump lesz ismét az Egyesült Államok vezetője, hogy „ez nem ok az aggodalomra az országában”.

Sheinbaum szerint Mexikó egy szabad, független, önálló ország, és jó lesz a viszonya az északi szomszéddal.

A BBC emlékeztet, hogy amikor Trump legutóbb elnök volt, falat akart építeni a mexikói határra, hogy kinn tartsa az illegális bevándorlókat, és az ígérete szerint ezt most be is fogja fejezni.

Trump egyik tanácsadója már arról beszélt szerdán, hogy az elnök egyik új rendelkezése az lesz, hogy szigorítja a határvédelmet.

Interjút adott az NBC-nek Jason Miller, Donald Trump egyik tanácsadója, aki szerint Trump első két rendelkezése a pozíció elfoglalása után a szigorúbb határvédelemről és az olajfúrásról fog szólni.

Miller szerint Trump „mintha csak egy kapcsolót állítana át”, vissza fogja hozni azokat a szigorításokat a határon, amiket az elnöksége alatt vezettek be. A tanácsadó szerint ehhez nem kell a kongresszus jóváhagyása.

A tanácsadó szerint az energiakutatásra pedig azért van szükség, hogy ezzel csökkentse az inflációt. Miller elmondta az interjúban, hogy „ez már nem a régi Republikánus Párt. Trump elnök úr átformálta a pártot, hogy a munkásosztály pártja legyen”

(Politico)

Donald Trumpot úgy választották meg az Egyesült Államok következő elnökének, hogy éppen a Stormy Daniels pornósztárnak a 2016-os kampány során kifizetett hallgatási pénz ügyében várja az ítéletet, és közben azon dolgozik, hogy elkerülje a vádemelést más állami és szövetségi ügyekben.

Trump nyakába távozása óta összesen négy büntetőpert akasztottak, melyekbe az ügyészek összesen 91 vádpontot sűrítettek bele. Ahogy arról részletesen írtunk, Trump a 2020-as elnökválasztásnak a Capitolium ostromában kicsúcsosodó elcsalási kísérletéhez köthető vádakat saját mentelmi jogának visszamenőleges és radikális kiterjesztésével is próbálja lerázni magáról.

Közben azonban az ellene indított polgári perekben óriási kártérítésekre kötelezték: januárban a bíróság kimondta, hogy csaknem 30 milliárd forintnyi dollárt kell megfizetnie az őt szexuális zaklatással vádoló E. Jean Carroll újságíró rágalmazása miatt. Február közepén pedig egy New York-i bíróság még Trump anyagi lehetőségeihez mérve is súlyos pénzbírságot akasztott a nyakába, mivel családi cégcsoportja évtizedeken át tudatosan és következetesen becsapta a hitelezőit egyes ingatlanjainak értékének túlbecsülésével, hogy a meghamisított dokumentumok alapján kedvezőbb feltételekkel juthasson hitelekhez.

De mi lesz ezekkel az ügyekkel most, hogy megválasztották elnöknek?

A tervek szerint november 26-án meg kell jelennie egy New York-i tárgyalóteremben, hogy meghallgassa az ítéletet az üzleti nyilvántartások meghamisításával, illetve a Stormy Daniels-üggyel kapcsolatban. Juan Merchan bíró november 12-ig adott magának határidőt annak eldöntésére, hogy visszavonja-e az elmarasztaló ítéletet, mivel a Legfelsőbb Bíróság nyáron hozott döntése bizonyos elnöki mentelmi jogot biztosított az elnöknek. Ha Merchan ezt teszi, a vádakat elvetik, Trumpot pedig nem ítélik el. De ha a bíró úgy dönt, hogy meghagyja az ítéletet, a volt elnök ügyvédei várhatóan megkérik Merchant, hogy halassza el a meghallgatást, hogy fellebbezhessenek. Trump ügyvédei valószínűleg alkotmányos kérdésekkel próbálkoznak majd azzal kapcsolatban, hogy egy állambíró elítélhet-e egy megválasztott elnököt, ami évekre elbírhatja az ügyet a bíróságokon.

Egy floridai bíró még júliusban ejtette Trump az amerikai Igazságügyi Minisztérium Donald Trump ellen indított, titkosított dokumentumokkal kapcsolatos perét. Trump arra hivatkozott, amikor kérte az ügy elutasítását, hogy Jack Smith különleges ügyész kinevezése sérti az amerikai alkotmány kinevezési záradékát. A volt elnököt 40 különböző bűncselekménnyel vádolták meg a minősített dokumentumok miatt, nem vonatkozik ugyanakkor a döntés arra az eljárásra, amelyet a 2020-as választások elcsalásának kísérlete miatt indítottak Trump ellen.

Trump stratégiája egyébként az volt eddig, hogy a Smith-t érintő ügyeket addig húzza, amíg potenciálisan meg nem választják elnöknek, és akkor visszavonhatja a különleges ügyész kinevezését.

A georgiai Fulton megye kerületi ügyésze, Fani Willis azzal vádolta meg a volt amerikai elnököt, hogy bizalmasaival együtt meg akarta másítani a 2020-as választás eredményét Georgia államban, ahol végül szűken, kicsit több mint tízezer szavazattal Joe Biden nyert. Az ügy azon múlik, hogy Fani Willis Fulton megyei kerületi ügyészt eltiltják-e a vádemeléstől, amiért korábban romantikus kapcsolata volt egy ügyésztársával. De még ha meg is engedik, hogy folytathassa a vádemelést Trump ellen, az ügy folytatása kétséges. A tiltásról 2025-ig biztosan nem lesz döntés.

Könnyen lehet, hogy a polgári perek folytatódni fognak akkor is, ha Trump megkezdi elnöki munkáját. Precedens van erre: egy 1997-es, Bill Clintont is érintő legfelsőbb bírósági döntésben a bírók egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a hivatalban lévő elnökök nem hivatkozhatnak az elnöki mentelmi jogra, hogy elkerüljék a polgári pereskedést hivataluk ideje alatt.

(CNN)

Donald Trump várakozáson felül szerepelt az összes csatatérállamban, ennek köszönhetően nagy fölénnyel nyerte az elnökválasztást. A Választási Földrajz a legújabb elemzésében azt járta körbe, hogy abban az öt csatatérállamban, ahol a feldolgozottság már 90 százalék felett jár, mi vezetett Trump győzelméhez, vagy legalábbis hol gyűjtött új szavazókat az előző választáshoz képest. Ebből az látszik, hogy Trump a nagyvárosokban is erősíteni tudott, Harris viszont a kulcsfontosságú államok egyikében sem tudta hozni Joe Biden 2020-as eredményét.

Öt államban (Alaszka, Arizona, Main, Michigan és Nevada) még mindig folyamatban van a szavazatok számlálása. A jelenlegi állás szerint Mainben Kamala Harris vezet (53 százalékkal), a másik négy államban pedig Donald Trump áll jobban.

A 15 elektori szavazattal bíró Michiganban már 95 százalék feletti a szavazatok feldolgozottsága, itt Trump most 50 százalékon áll, szemben Harris 48 százalékával. Nevadában 4, Arizonában 5, Alaszkában pedig 16 százalékpont Trump előnye.

Gratulálok Donald Trumpnak, amiért az Egyesült Államok elnökévé választották. Kanada és az Egyesült Államok barátságát irigyli a világ. Tudom, hogy Trump elnökkel azon fogunk együtt dolgozni, hogy több lehetőséget, jólétet és biztonságot teremtsünk mindkettőnk nemzete számára" – írta Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke.

A nagyon lelkes üdvözlés már csak azért is furcsa, mert Trump korábban elnökként gyengének és becstelennek nevezte Trudeau-t, és támadta Kanada kereskedelmét. Vámokkal fenyegetőzött az autókkal kapcsolatban, és ki is vetett adókat az acélra.

„Kína USA-politikája következetes és világos. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatainkat a kölcsönös tisztelet, a békés egymás mellett élés és a mindenki számára előnyös együttműködés elvei alapján kezeljük” – mondta Mao Ning kínai külügyminisztériumi szóvivő szerda reggel. Hivatalosan a kínai kormány „semleges álláspontot” képvisel az amerikai választással kapcsolatban, és azt „az Egyesült Államok belügyének” tartják.

Eközben a kínai állami média megpróbálta a szavazást az Egyesült Államokban tapasztalható mély társadalmi megosztottság és politikai diszfunkció tükröződéseként beállítani. Kínában széles körben elterjedt az a nézet, hogy bárki is legyen az elnök, a feszült kétoldalú kapcsolatok valószínűleg nem fognak javulni.

(CNN)

„Tiszteletben tartjuk az amerikai emberek választását” – mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök egy szerdai sajtótájékoztatón.

Az oroszbarát nézeteiről ismert Fico szerint a választás eredménye mindenképpen a liberális és progresszív eszmék veresége, mert az új amerikai elnök konzervatív. „Úgy gondoljuk, hogy az Egyesült Államok gazdasági kérdéseire fog összpontosítani” – tette hozzá.

Fico szerint most mindenki arra vár, mit fog tenni Trump az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Felvetette, hogy Trump csökkentheti vagy leállíthatja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, vagy azonnali tűzszünetet javasolhat. Fico egyébként megszüntette a szlovák állami katonai segítségnyújtást Ukrajnának.

(AP)

A balti államok elnökei is sorban gratuláltak Donald Trumpnak az elnökválasztást megnyeréséhez.

Edgars Rinkēvičs lett elnök azt írta: „Európának erős Egyesült Államokra van szüksége, az Egyesült Államoknak pedig erős Európára”. Rinkēvičs Egy szerda délutáni sajtótájékoztatón azt mondta, az USA ragaszkodni fog ahhoz, hogy Európa többet tegyen a védelemért és Ukrajna támogatásáért. Szerinte az amerikai választás eredménye egyértelművé teszik, hogy Európának sokkal többet kell befektetnie a védelembe, a bruttó hazai termék 2 százaléka „már nem jelent megoldást, a minimum a 2,5-3 százalék”.

„Nincs okunk kételkedni abban, hogy az Egyesült Államoknak érdeke egy erős NATO fenntartása. Meggyőződésünk, hogy Európa érdeke, hogy az USA erős legyen, de az USA-nak is az az érdeke, hogy Európa erős legyen, ezért Európának szigorítania kell, meg kell erősítenie hadiiparát és be kell fektetnie a biztonságba” – magyarázta Rinkēvičs.

Gitanas Nauséda litván államfő arról írt, hogy „a transzatlanti egység kulcsfontosságú”. Nauseda rámutatott, hogy az Egyesült Államok Litvánia kulcsfontosságú stratégiai szövetségese, és mindkét ország komolyan veszi a biztonsági kérdéseket.

Alar Karis észt elnök azt írta, nagyra értékelik az Egyesült Államokkal kötött tartós szövetségét, „amely a közös demokratikus eszméken és a globális biztonság iránti közös elkötelezettségen alapul”.

(AP News)

Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke is gratulált Donald Trumpnak. „Nagyszerű világbajnokságot és nagyszerű klubvilágbajnokságot fogunk rendezni az Egyesült Államokban! A futball egyesíti a világot” – írta Infantino az Instagramon.

A svájci sportvezető már az első Trump-kormányzattal is igyekezett szoros kapcsolatokat kiépíteni, többször is a Fehér Házban látogatta meg Trumpot. A FIFA számára most különösen fontosak az amerikai kapcsolatok, ugyanis jövő nyáron itt rendezik az új formátumú klubvilágbajnokságot, 2026-ban pedig az USA lesz a világbajnokság házigazdája Kanada és Mexikó mellett.

(AP News)

Az iráni kormány szerint nincs jelentős különbség abban, hogy ki lesz az elnök az Egyesült Államokban – jelentette az iráni állami média. Az iráni kormány szóvivője, Fatemeh Mohajerani azt mondta, hogy „a szükséges intézkedéseket előre megtervezték”. Véleménye szerint az Egyesült Államok elnökválasztásának „nincs köze” Iránhoz, a két ország „általános politikája változatlan” – írja a Tasnim News, az Iszlám Forradalmi Gárdához kapcsolódó iráni állami médiaügynökség.

(CNN)

A republikánusok közel állnak ahhoz, hogy többséget szerezzenek a Képviselőházban, a többséghez 218 hely megszerzésére van szükség. A republikánusoknak jelenleg 197 helyük van, míg a demokratáknak valamivel kevesebb, 179.

A republikánusok négy év után először megszerezték az irányítást az amerikai Szenátus felett. Ez jelentős hatalmi pozíciót biztosít számukra Washingtonban, különösen a következő elnök kabinetjének és esetleges új legfelsőbb bírósági bírák kinevezésében. A képviselőház sorsa még nem dőlt el, mivel több mint 100 versenyben lévő hely sorsa bizonytalan.