Bizalmasait játszhatják ki Trump ellen, akit azzal vádolnak, hogy bűnszervezetben próbálta elcsalni a választást
2023. augusztus 18. – 20:34
A georgiai, immáron negyedik vádemelés minden korábbinál komolyabb veszélyeket tartogathat Donald Trump számára. A vádat emelő kerületi ügyész korábbi bizalmasait próbálhatja kijátszani az exelnök ellen, néhány vádpont pedig kötelező börtönbüntetést von maga után. A vádemelés időzítése a republikánus előválasztási kampányt is megbolygathatja.
Fani Willis, a georgiai Fulton megye kerületi ügyésze azzal vádolja a volt republikánus elnököt, hogy bizalmasaival együtt meg akarta másítani a 2020-as választás eredményét Georgia államban, ahol végül szűken, kicsit több mint tízezer szavazattal Joe Biden nyert. Jack Smith különleges ügyész augusztus elején hasonló okokból emelt vádat a republikánus politikus ellen, csak ő szövetségi szinten.
Mik a vádak?
Willis 98 oldalas vádiratában összesen 41 vádpontot hozott fel Trumppal és 18 bizalmasával szemben. Trumpot egészen pontosan azzal vádolják 13 vádpontban, hogy
- a gyanú szerint részt vett egy széles körű összeesküvésben, amelynek célja az állam 2020-as választási eredményeinek megváltoztatása és a hatalomban maradás volt, ezzel pedig megszegte a maffiatörvénynek is nevezett RICO-törvényt (Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act) – egy vádpont;
- hamis elektorokat akart összegyűjteni bűntársaival a legszorosabb eredményeket hozó államokban, akik a valós győztes Joe Biden helyett rá szavaztak volna (a választáson minden állam elnyeréséért elektorok járnak, olyan hús-vér emberek, akik később majd ténylegesen megszavazzák az elnököt) – hat vádpont;
- arra próbálta rávenni a georgiai választást felügyelő republikánus Brad Raffenspergert és David Ralston georgiai házelnököt, hogy szegjék meg hivatali esküjüket, és segítsenek megváltoztatni a választás eredményét. Raffenspergerre még 10 hónappal a választás után is próbált nyomást gyakorolni egy levélben – öt vádpont;
- hamis dokumentumokat adott le egy perben, amelyben érvényteleníttetni akarta a georgiai választás eredményét tömeges választási csalásra hivatkozva – egy vádpont.
Az exelnök természetesen mindent tagad. Közösségi oldalán, a Truth Socialön azt írta a vádemelés után nem sokkal, hogy jövő hétfőn sajtótájékoztatót tart majd New Jersey-i golfklubjában. A sajtótájékoztatón bemutat majd egy több mint 100 oldalas jelentést, amely szerinte felmenti őt az összes vád alól, és bebizonyítja, hogy a demokraták csalással nyertek Georgiában.
A sajtótájékoztatót csütörtökön aztán ügyvédei nyomására lemondta. A Truth Socialön azt írta, hogy ahelyett, hogy nyilvánosságra hozná a (demokrata) választási csalás és szabálytalanságok „megcáfolhatatlan és elsöprő” bizonyítékait, ügyvédeinek engedve a periratokhoz fogják csak mellékelni, alátámasztásként a vádemelés elleni jogi erőfeszítésekhez.
A maffia ellen hozták a törvényt, amely most börtönbüntetéssel fenyegeti Trumpot
A vádpontok közül egyértelműen a RICO-törvény megszegése a legfontosabb. A törvényt 1970-ben hozta a kongresszus, azzal a céllal, hogy sikeresen vehessék fel a harcot a maffiával. A szövetségi törvény mintájára aztán több állam is megszavazta a saját RICO-törvényeit, Georgia 1980-ban. Trumpot most csak a georgiai törvény megszegésével vádolják, amelyért akár húsz év börtön is kiszabható.
A törvény lényege, hogy lehetőséget ad arra az ügyészeknek, hogy egyszerre emeljenek vádat egy bűnszervezet több tagja ellen. Akkor is, ha azok egyesével más-más bűncselekményeket követtek el.
A Fulton megyei kerületi ügyész tehát azzal vádolja Trumpot és 18 bizalmasát, hogy gyakorlatilag egy bűnszervezetként próbálták elcsalni a választást. Erre pedig összesen 162 terhelő cselekményt hozott fel bizonyítékként a vádiratban.
Trump számára aggodalomra adhat okot, hogy ennyi vádlott van a perben, ugyanis elképzelhető, hogy egyes korábbi bizalmasai együttműködnek majd az ügyészekkel, és ellene vallanak, hogy saját bőrüket mentsék.
Közülük az egyik Rudy Giuliani lehet, aki ellen Trumphoz hasonlóan 13 vádpontot hoztak fel. Giuliani Trump elnöksége végére az elnök ügyvédje és egyik legfőbb bizalmasa lett, és nyakig benne volt a választás eredményének megváltoztatására tett kísérletekben.
Ezek miatt New York egykori polgármestere több százezer dollárnyi jogi számlával és szankcióval néz szembe azokban a perekben, amelyeket a 2020-as választások után az exelnöknek végzett munkájával kapcsolatban indítottak.
A CNN információi szerint Giuliani az elmúlt hónapokban többször is kérte Trumpot, hogy segítsen kifizetni a perköltségeit. Ha pedig Trump nem hajlandó kisegíteni őt, nem elképzelhetetlen, hogy Giuliani együttműködik majd az ügyészekkel, és korábbi főnöke ellen vall a perben.
Szintén lényeges részlet, hogy ugyan ez már a negyedik vádemelés Trump ellen az elmúlt fél évben, azonban most először szerepelnek olyan vádpontok a vádiratban, amelyek kötelező börtönbüntetést vonnak maguk után, ha beigazolódnak. Állami tisztviselők felbujtása és okirat-hamisítás is szerepel a vádak között, ezek minimum egyéves börtönbüntetést vonnak maguk után.
Eltérő stratégiát választottak Trump harmadik és negyedik vádemelésének ügyészei
Ugyan az augusztus eleji vádemelésnél Jack Smith különleges ügyész és most a georgiainál Fani Willis Fulton megyei kerületi ügyész is azzal vádolja Trumpot, hogy megpróbálta megváltoztatni a 2020-as elnökválasztás eredményét, a két ügyész teljesen más stratégiát választott.
Smith szövetségi vádemelésében egyelőre kizárólag Trump ellen emeltek vádat, és mindössze négy viszonylag könnyen bizonyítható vádpontban. Willis hétfő esti vádirata ezzel szemben sokkal szerteágazóbb, Trump összes bűntársát megvádolta, és nehezebben bizonyítható vádpontokat is magában foglal.
Ennek megfelelően várhatóan egy sokkal tovább elhúzódó perre kell majd számítani, mint a szövetségi vádemelés ügyében. Elizabeth Taxel, a Georgiai Egyetem jogászprofesszora szerint „nagyon alacsony annak az esélye, hogy ítélet szülessen a perben a jövő novemberi elnökválasztás előtt”.
Fontos részlet azonban, hogy ha Trump esetleg megnyeri is a 2024-es elnökválasztást, kegyelmet akkor sem adhat magának az ügyben, mivel ez egy állami per, nem pedig szövetségi. Ráadásul Georgiában még az állam kormányzója sem adhat kegyelmet.
Willis szerdán azt kérvényezte az ügy levezénylésével megbízott bírótól, hogy 2024. március 4-én kezdődjön a per, vagyis korábban, mint Trump eddigi első két pere. Igaz, a New York Times több szakértőt is megszólaltatott, akik nem tartják reálisnak, hogy hat hónap múlva elkezdődjön a tárgyalás.
A New York-i közokirat-hamisítási ügyben (Stormy Daniels-ügy) március 25-re, a titkosított iratok ügyében pedig május 20-ra tűzték ki a tárgyalás kezdetét. A harmadik per (a 2020-as választás elcsalására tett kísérlet) kezdetéről egyelőre nem született döntés.
A 2024. tavaszi perdátumok viszont azt jelentik, hogy Trumpnak az elnökjelöltségért folyó republikánus előválasztás kellős közepén kell majd bíróságra járnia kampányolás helyett. Ha a bíró jóváhagyja a Fulton megyei kerületi ügyész kérelmét, akkor a georgiai per egy nappal a szuperkedd (amikor a legtöbb államban szavaznak egyszerre) előtt kezdődne.
Trump a republikánus tévévita helyett feladhatja magát
Az eddigi vádemelésekkel ellentétben nem egy bíróságon, hanem várhatóan egy börtönben kell majd feladnia magát Trumpnak, mielőtt hivatalosan is vádat emelnének ellene. Az exelnöknek és a másik 18 vádlottnak augusztus 25-ig kell megjelennie a Fulton megyei börtönben, Atlanta északnyugati részén. Azt, hogy a következő egy hétben mikor adja fel magát, Trump maga döntheti el.
A georgiai igazságügyi rendszer sajátossága, hogy a vádlottaknak nem aznap olvassák fel hivatalosan is az ellenük felhozott vádpontokat, amikor feladják magukat. Ez lényeges különbség az eddigi vádemelésekhez képest, amelyek során Trump fél-egy órával azután, hogy feladta magát, már ártatlannak is vallotta magát a vádpontok felolvasását követően.
Ed O’Keefe, a CBS vezető fehér házi és politikai tudósítója szerint van esély arra is, hogy Trump stratégiai okokból augusztus 23-án adja fel magát. Aznap este lesz ugyanis a republikánus elnökjelölt-aspiránsok első tévévitája – amelyen a felmérésekben magasan vezető exelnök amúgy sem feltétlenül akart részt venni –, és így teljesen ellophatná a show-t kihívói elől.
Maga a hivatalos vádemelés várhatóan a szeptember 5-i héten történik majd meg. Legalábbis szerda este ezt kérvényezte a Fulton megyei kerületi ügyész. Fontos részlet, hogy az eddigi vádemelésekkel ellentétben most lehetnek majd tévékamerák a tárgyalóteremben, ahol Trumpnak hivatalosan is felolvassák a vádpontokat.
Mivel ezt várhatóan minden amerikai tévécsatorna élőben fogja közvetíteni, az ügy még az előző három vádemelésnél is nagyobb figyelmet kaphat.
Trump egyébként az elmúlt egy hónapban többször lebegtette, hogy nem fog részt venni a tévévitán. Egy júliusi Fox News-interjúban arról beszélt, hogy „Ronald Reagan se vett részt, sokan mások sem vettek részt. Ha nagy az előnyöd, akkor nincs értelme elmenni.”
Csütörtökön pedig arról posztolt a Truth Socialön, hogy az amerikaik egy „extrém magas intelligenciájú” elnököt követelnek, az előnye a felmérésekben „elképesztő” a kihívóival szemben, a szavazók pedig tisztában vannak az elnöki teljesítményével (ami „a valaha volt egyik legjobb”). Így aztán nem látja értelmét annak, hogy részt vegyen a vitán.
A FiveThirtyEight összesítése szerint a republikánus szavazók 53,8 százaléka tervezi, hogy Trumpra szavaz a januárban kezdődő előválasztáson, előnye pedig 39 százalék a második helyen álló Ron DeSantis floridai kormányzóval szemben.
Az szintén neki kedvezhet, hogy a tévévitán akkor is hangsúlyos szerepet fog kapni a személye, ha nem lesz jelen.
Egyelőre ugyanis a következő helyzet állt elő: annyira népszerű az exelnök a republikánusok körében, hogy várhatóan több kihívója is inkább védelmébe fogja venni őt a vitán, annak érdekében, hogy szavazókat szerezhessenek a többiekkel szemben. A New York Timeshoz kiszivárgott információk szerint még a Trump legfőbb kihívójának számító DeSantis is arra készül, hogy védeni fogja az exelnököt a vitán.
A New York Times júliusi felmérése szerint a republikánus szavazók 76 százaléka van pozitív véleménnyel Trumpról, csupán 17 százalékuk gondolja azt, hogy az exelnök súlyos bűncselekményeket követett el. 71 százalékuk szerint a republikánusoknak ki kell állniuk mellette.