Rácz András: Trump nem hagyná, hogy egy orosz győzelemmel felbátorodjon Kína vagy Észak-Korea

Hogy mi lesz Ukrajnával Donald Trump amerikai elnökké választása esetén, arról már mi is írtunk, de Rácz András Oroszország-szakértő hétfő este újabb irányokból közelítette meg a kérdést egy Facebook-posztban.

Az első meglátása, hogy Trumpot csak a megválasztása utáni napokban kezdik el felkészíteni a kormányzásra. Többek közt úgy teszik ezt, hogy hozzáférést kap tőle eddig elzárt anyagokhoz, valamint tájékoztatják „az Egyesült Államok valós stratégiai helyzetének részleteiről”. Tehát az Ukrajnában 24 óra alatt békét ígérő Trump mostanság kezd mélységében belelátni az amerikai stratégia miértjeibe. Fontos még megemlítenie, hogy még nem tudjuk, kik lesznek a republikánus kormányzat fő biztonsági és védelmi kulcsszereplői, illetve az ő stábtagjaik.

Rácz szerint egy orosz győzelem a nyugati „szabály-alapú nemzetközi rendszer végét jelentené”. Ugyanis azt mutatná, hogy erővel-fegyverrel el lehet szakítani területeket más országoktól, és ennek nem lesz következménye. „Attól kezdve felbátorodna Kína, felbátorodna Észak-Korea, Venezuela és még ki tudja, hány másik, területi ambíciókkal rendelkező ország” – magyarázza a szakértő. Hogy ne ez történjen, le kell kötni az oroszokat Ukrajnában, „hogy egyre több pénzt-emberéletet-haditechnikát égessenek el a donbaszi romok között”.

„Szintén stratégiai érdek az oroszok katonai erejének csökkentése.”

Rácz azért hozzáteszi, ugyan a hagyományos fegyverzetben komoly veszteséget szenvedett Oroszország, ellenben a nukleáris ereje – ami vetekszik Amerikáéval – még érintetlen, sőt modernizálták is. Az Egyesült Államok hatályos, 2022-es nemzeti biztonsági stratégiája szerint „Oroszország akut és tartósan fennálló fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra”, ez pedig Rácz szerint nem fog változni Trump elnökségével. Egy ilyen fenyegetést jelentő országnak a szakértő szerint Amerika nem dobná oda Ukrajnát.

Ráadásul az sem biztos, hogy Moszkva meg akar egyezni a Nyugattal. Ugyanis a Kreml Rácz meglátása szerint úgy látja, tovább bírnák pénzzel, emberrel és kitartással, mint Ukrajna, főleg ha a Nyugat kihátrál Kijev mögül. Szóval lehet, hogy az amerikaiaknak sikerül tárgyalást, akár megegyezést tető alá hozni, „csak éppen az oroszok ezt végül vagy nem fogadják el, vagy nem tartják be, vagy mindkettő”. És ha az lesz, hogy az oroszokkal nem tudnak megegyezni, akkor jön elő Rácz András szavai alapján a trumpi büszkeség, miszerint Donald Trump nem szeret gyengének látszani. Felidézi, az előző Trump-kormány keményebb volt az oroszokkal, mint Barack Obama azt megelőző adminisztrációja.

Rácz András kitér a NATO-ra is: szerinte a „teljes amerikai kül- , biztonság- és védelempolitikai elit úgy van szocializálva, hogy prioritásnak tartja a transzatlanti térség biztonságának fenntartását és elősegítését”. Trump azért sem hagyhatná ott a NATO-t, mert tavaly a törvényhozás bebiztosította, hogy ezt csak kongresszusi hozzájárulással tehetné meg. A szükséges 60 szenátoros többség márpedig 7 híján nincs meg a republikánusoknak.

Az amerikai védelmi ipar hatalmas megrendeléseket kap, hogy feltöltsék a saját készleteket, amikből Ukrajnának adnak hadianyagot (illetve közvetlenül az ukránoknak is gyártanak). A legtöbb érintett üzem ráadásul a most a republikánusokra szavazó államokban van (ld. a lenti térképet). Ehhez kapcsolódik, hogy ha egyszer vége a háborúnak, Ukrajna egy 450 ezer fős állandó, plusz egymillió fős tartalékos sereget is fel akar majd fegyverezni, ami nagy üzlet lesz.

Rácz szerint nem végtelen az oroszok katonai ereje, lehet akkora veszteséget okozni nekik, hogy feladják a háborút. Példának felhozta, hogy a nehéz haditechnikákból (pl. harckocsik) az oroszok 2025 végére vagy 2026 elejére kifogynak. Alkalmas katonákkal a gazdasági összeomlás veszélye nélkül 2026 végéig tudják feltölteni az oroszok a sereget, ha nem vezetik be az általános mozgósítást. Ukrajna hadiállapotban működik, még legalább egymillió embert képes mozgósítani. Rácz szerint nagyok az ukrán veszteségek, de az oroszok is vesztettek 700 ezer elesettet és sebesültet nyugati becslések szerint. Ezen a pár ezer észak-koreai katona sem segít.

Tehát Rácz szerint Trumpéknak nem egy végtelen háborút kéne folytatni, hanem belátható időn belül, „és a végén a jelenlegi ismeretek szerint a nyugati világrend fennmaradását eredményével záruló konfliktusban” kéne segíteniük.

A szakértő megjegyzi még, felpörgött a nyugati hadiipar is jelentős késéssel, Ukrajna is gyárt már hadianyagot, a 8-10-szeres orosz tüzérségi fölény is a múlté. Ebben tehát az amerikai gyártás is benne van, ami nem is kerül annyira sokba az Egyesült Államoknak, az éves katonai költségvetése tizedét költi rá. Az lehetséges, hogy Trump kormánya elvárja majd, hogy Európa több pénzzel járuljon hozzá az erőfeszítésekhez. Összességében Rácz nem várja, hogy Trump magára hagyja Ukrajnát, a valóság bonyolultabb, mint egy választási kampány ugyanis. Hozzáteszi: „Az Egyesült Államok nagystratégiai érdekei pedig nem változnak meg attól, hogy másvalaki lett az elnök.”