Orbán és Magyar először nézett szembe az EP-ben, ahol a kormányfő kemény kritikákat kapott

Ezek voltak a vita legfontosabb történései:

• Orbán Viktor az Európai Parlament plenáris ülésén arról beszélt, azért jött, hogy ébresztőt fújjon, mert bajban van az EU. Azt is mondta, hogy az illegális migráció miatt erősödik Európában a nők elleni erőszak és a homofóbia.
• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke többször is nyíltan kritizálta Orbánt. Fejére olvasta például, hogy Magyarország embercsempészeket engedett szabadon, egy ponton pedig párhuzamba állította az 1956-os forradalmat és az ukrajnai háborút.
• Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azt mondta a vitában, hogy Magyar Péter le fogja győzni Orbánt, mert a Tisza Párt vezetője jelenti a jövőt.
• Magyar Péter is reagálhatott Orbán beszédére, felszólalásában hosszan sorolta az ország problémáit. „Miniszterelnök úr, mindketten tudjuk, hogy vége van” – üzente Orbánnak.
• A Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás köztörvényes bűnelkövetőnek nevezte Magyar Pétert, és azt mondta róla, hogy „bajban van mentálisan”. A szintén fideszes Dömötör Csaba azzal vádolta az ellenzéki magyar EP-képviselőket, hogy hazájuk ellen szólaltak fel.
• A vita végén Orbán válaszolhatott az elhangzott kritikákra, szerinte a vitából pártpolitikai csatározást csináltak a képviselők. A jogállamiságra és a korrupcióra vonatkozó állításokra azt mondta, hogy a magyar demokrácia jól van, korrupció tekintetében pedig Magyarország állja a sarat. Magyarnak azzal vágott vissza, hogy csak a mentelmi jog miatt vette fel az EP-mandátumát.

Orbán Viktor Magyar Pétert is kritizálta, arról beszélt, hogy kirívónak tartja, hogy Magyar kritizálja a kormányt, miközben otthon eljárás folyik ellene. „Nyilvánvalóan azért vette fel a mandátumát, hogy a mentelmi joga mögé bújjon” – mondta Orbán.

Orbán arról is beszélt, hogy Magyar nemrég azt mondta, hogy az EP-képviselőség a „legnagyobb kamu állás”. „És most őt támogatják?” – tette hozzá Orbán az EP-képviselőknek címezve. „Ezeket támogatja ön, ezt támogatja ön, tisztelt Weber úr. Ez az ön morális felelőssége” – fogalmazott.

Hozzátette: szerinte a baloldalnak csak addig számít a demokrácia, amíg ők nyernek, „ha a jobboldal nyer, véget ér a demokrácia”.

„Ennek a vitának az a tapasztalata számomra, hogy Európát valójában önöktől, az európai baloldaltól kell megvédeni” – mondta Orbán, aki ezután meghívta Magyarországra kritikusait.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy bár jogállamiságról beszélnek a parlamentben, miközben Ilaria Salis Orbán szerint “vasrúddal vert embereket Magyarországon, Belgiumban pedig betiltották azt a brüsszeli konferenciát, ahol Orbán is felszólalt volna. Orbán Dobrev Klárának azt üzente, hogy „amikor az ön férje miniszterelnök volt, Putyin elnök ott ült az önök konyhájában”. A magyar miniszterelnök hozzátette, hogy

„A magyar demokrácia köszöni szépen, jól van, vérbő és erőteljes”.

„Milyen ember az ilyen, aki a saját hazáját támadja?” – mondta Orbán a felszólaló magyar ellenzéki politikusokra. Valaki a háttérből azt válaszolta erre, hogy „senki nem támadta”.

A beszéd közbeni második legnagyobb tapsot és éljenzést azzal nyerte el Orbán Viktor a részben általa alapított Patrióták Európáért (PfE) frakcióból, amikor Daniel Freunddal kapcsolatban sorosozott. A legnagyobbat viszont azzal, amikor Ilaria Salisról azt kérdezte, miért beszél jogállamiságról, amikor Budapesten vascsővel vert embereket. Közbekiabálások fogadták, hogy szerinte magyar képviselők a hazájuk ellen dolgoznak, és Magyar Péter is bekiabált, amikor róla volt szó. A zárás tapsoló-pfójuló versennyé alakult a PfE és a baloldal között. Georg Mayer, a PfE osztrák képviselője még a Katargate-et emlegetve lőtt a balosok után, miután Orbán végzett a beszédével.

Orbán szerint Magyarországon elégedettebbek a demokráciával az emberek, mint a többi tagországban. A miniszterelnök arról beszélt, hogy szívesen vitázott volna, de, úgy fogalmazott,

„Sajnálom, hogy ócska propaganda terepévé vált a[z európai] parlament”

– mondta Orbán, aki arról beszélt, hogy „mindenki tudja, hogy semmi sem igaz” az őt ért korrupciós vádakból. Orbán arról is beszélt, hogy pont ezért viseli jól a vádakat. A miniszterelnök ezután azzal vádolta Daniel Freundot, hogy ő Soros embere, és azért fizetik, hogy „lejárassa Magyarországot”. Orbán az EU-s pénzekről azt mondta, az EU is „keres a magyarokon”. „Egyszerűen keresni akarnak a magyarokon. Ajánljanak jó dealt” – mondta Orbán.

A vita végén megint Orbán következik. Orbán szerint a vita túllépett az észszerűség határain és a tények világán. Csak abszurd pártpolitikai vádaskodásokat hallott. Szívesen vitatkozott volna másról, de a propaganda nem tette lehetővé. Orbán szerint Magyarország minden követelésnek eleget tett, rendben van a magyar közbeszerzési rendszer és „Magyarország korrupció tekintetében állja a sarat”, jelentette ki Orbán.

„Gondolom egyetértenek velem abban, hogy ez volt a leginkább politikai töltetű vita, amin valaha is részt vettünk” – mondta Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke. Šefčovič szerint a vita után is rengeteg kérdés maradt nyitottan Magyarország elnökségével kapcsolatban. Az alelnök hangsúlyozta, hogy az EU-nak szüksége van arra, hogy Magyarország is az EU-s csapat tagja legyen.

„Az ukránok azok, akik a leginkább békét szeretnének” – tette hozzá Šefčovič Orbán békemissziójára reagálva. Olyan békét, ami tiszteletben tartja az ukrán függetlenséget, és „ez az a béke, amiért nekünk is küzdenünk kell” – mondta az alelnök. Šefčovič szerint a legnagyobb fegyver, ami a kezünkben van, az most az egységes Európa. „Minden egyes európai elnökségnek az a feladata, hogy ezen az egységen dolgozzon. (…) Erős, egységes Európára van szükség, csak így tudunk szembenézni a jövő kihívásaival” – tette hozzá az alelnök.

Az utolsó húsz percre visszatért a képviselők túlnyomó része, mielőtt ismét a magyar miniszterelnökre kerülne a sor utolsóként. Előtte az Európai Bizottság képviseletében nem a nyitáskor beszélő Ursula von der Leyen elnök, hanem Maroš Šefčovič alelnök beszél. Ő felel többek között a többi uniós intézménnyel, így az év végéig magyar elnökségű miniszteri Tanáccsal tartott kapcsolatokért. Šefčovič a Fidesz-barát szlovák Smer politikusa volt, így jóval kevésbé konfrontatív beszédre lehet számítani tőle, mint a bizottsági elnöktől.

„Az Európai Unió bíróságának döntését be kell tartania Magyarországnak is” – mondta a López Aguilar Juan Fernando. „Európa sokszínűségében egységes” – tette hozzá a politikus, aki szerint nem szabad megengedni, hogy ne legyünk szolidárisak.

Utána a fideszes László András szólalt fel, aki arról beszélt, hogy a „balliberális sajtó úgy harangozta be [a parlamenti vitát], hogy ez lesz a nagy vita” Orbán és Magyar Péter között. László András arról beszélt, hogy szégyellje magát az Európai Néppárt, amiért Magyar Pétert támogatják.

A tiszás Tarr Zoltán visszautalt arra, hogy Orbán visszautasította a párhuzamot 1956 és az ukrajnai háború között, holott korábban a politikai igazgatója állította párhuzamban a kettőt a botrányt kavaró '56-os kijelentéseivel. Tarr szerint Orbán Balázs mondatai nemcsak a magyarokat, hanem az EP-képviselőket is felháborította.

A magyar elnökség viselkedése mutatja, hogy a Magyarország bajban van, mondta Tarr. Orbánt hallgatva azt hihetné az ember, hogy nincs jobb hely a világon Magyarországnál, de ez nem így van. Szerinte Orbán tudatosan rossz irányba vezetné az EU-t. Felidézte, hogy Magyar Péter Kossuth téri tüntetésén elmondott beszéde miatt kirúgták az állami munkahelyéről, de legalább „nem rúgták le a veséjét” a kritikus gondolkodás miatt.

Az EP-választáson megkezdődött a változás, aminek a Tisza Párt a hírnöke. Hazahozzák a magyar embereknek járó 8 ezer milliárdnyi uniós forrást, mondta Tarr.

„Orbán úr, rendkívül szórakoztató volt látni, hogy kizárólag szélsőjobboldali képviselők álltak ki ön mellett ebben a vitában”

– mondta Molnár Csaba DK-s képviselő. Molnár szerint Orbánnak arról kéne beszélnie, hogy embercsempészeket engedtek ki a magyar börtönökből, hogy a kormány kegyelmet adott K. Endrének, vagy hogy mennyi távol-keleti vendégmunkás van Magyarországon. „Orbán úr, ön áruló, ön tolvaj, Magyarország szégyene, be sem szabadott volna önt engedni az épületbe” – tette hozzá Molnár.

A Patrióták Európáért frakcióból hosszú tapsot kapott a csoport alelnöke, Harald Vilimsky. Az osztrák képviselő szívélyesen üdvözölte Orbán Viktort, és mindenki nevében elnézést kért a baloldali támadásokért, valamint a békéért kifejtett munkájáért. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy miniszterelnököt idiótának vagy diktátornak nevezzenek.

Akkor sem hagyta abba a beszédét, amikor lejárt az ideje, majd elnémították a mikrofonját és többször is rendre utasította Roberta Metsola EP-elnök. Orbán Viktor kormányfő és Bóka János EU-ügyi miniszter is az asztalon dobolva jelezték, hogy tetszett nekik, amit hallottak.

A fideszes Dömötör Csaba arról beszélt, hogy itt több magyar képviselő „a saját hazája ellen szólal fel”. Dömötör Deutschoz hasonlóan Magyar Péter telefonos ügyét hozta fel, „ha Magyar úr itt van, a mobiljukra minden percben vigyázzanak” – mondta Dömötör. „Folytatják huszonhatodjára is a Magyarországgal szembeni boszorkányüldözést” – tette hozzá Dömötör a többi képviselőhöz fordulva.

„Az európai politika a dialógusra kell, hogy épüljön és arra épült. Most az erőn alapuló vitákat látunk, és nem a magyar elnökségről beszélünk” – mondta Vincze Loránt, romániai magyar politikus, az Európai Néppárt tagja. Vincze beszélt arról, hogy a kisebbségvédelem is része a magyar tervnek, ami a politikus szerint fontos. „Ne legyen kettős mérce” – tette hozzá.

Harald Vilimsky, a Patrióták Európáért (PfE) képviselője bocsánatot kért Orbántól az őt ért szidalmak és hazugságok miatt, amiket a baloldali és zöld képviselőktől kapott. Szerinte ezek a politikusok az elkeseredettséget képviselik, Orbán viszont a békét akarja elhozni. Megköszönte a magyar népnek, hogy felhatalmazást adtak Orbánnak. Vilimsky nem lehet diktátornak nevezni egy hivatalban lévő miniszterelnököt. A képviselő még beszélt volna, de közben már kikapcsolták a mikrofonját.

Brigit Sippel, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége tagja Orbánhoz fordulva a szuverenitásvédelmi törvényt kritizálta, azt, hogy a magyar kormány lehetővé tette, hogy „támadja azokat, akik nem értenek velük egyet”. Sippel arról beszélt, hogy emiatt „itt az ideje annak, hogy zárjuk el a pénzcsapokat, ne adjunk az antidemokratáknak”. Sippel hozzátette, reméli, hogy Magyarország vissza fog térni a demokráciához.

A cseh Danuše Nerudová szerint Orbán a magyar elnökség három hónapja alatt megmutatta igazi arcát, például amikor Moszkvába utazott, miközben Kijevet bombázták az oroszok. Azt mondta, a vita alatt nem hallott valódi jövőképet Orbántól, pedig ő a cselekvés emberének nevezte magát.

A gazdaságról és a biztonságról kellett volna szólnia a vitának, de vádaskodásba ment át, a magyar kormány felett ítélkeztek, mondta Beata Szydło, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport tagja, a lengyel Jog és Igazságosság volt kormányfője. Szydło botrányosnak nevezte Von der Leyen beszédét. Szerinte egy szuverén ország kormányáról nem lehet így beszélni. Az Európai Bizottság elnöke nem Európa királynője, jelentette ki.

Magyar Péter odament régi barátjához, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyhez, valamit mutatott neki a telefonján, miközben úgy tűnt, beszél hozzá, majd visszament a telefonnal.

„Ukrajna harca a mi harcunk is” – mondta Heléne Fritzon, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének alelnöke. Fritzon szerint Európának Ukrajna mellett kéne állnia, ennek ellenére Orbán „Putyin kezére játszik”.

Daniel Freund zöldpárti képviselő „diktátor úrnak” és a legkorruptabb politikusnak nevezte Orbánt felszólalásában. Orbán kormányzása alatt 14 ezer milliárd eurót loptak el, mondta.

„Adja vissza a pénzünket, itt az ideje, hogy európai elfogatóparancsot adjunk ki!”

Daniel Freund és a magyar Transparency International korábban azzal trollkodta meg a vitára érkező Orbánt, hogy az Európai Parlament strasbourgi épületében csináltak egy kiállítást, ahol helyet kapott egy fotó Felcsútról és a lombkorona nélküli lombkoronasétányról is. A kiállításhoz azt írták: „Hol a pénzünk, Orbán úr?”

Egyre kevesebben maradnak a teremben, ami nem szokatlan, de a baloldalon, főleg a szocialisták környékén alig ül képviselő.

Sophie Wilmès, Renew Europe képviselőcsoport tagja a korábban felszólaló Ursula von der Leyenhez hasonlóan arról beszélt, hogy amiket Orbán javítani akar, azokat pont Magyarország vétózta korábban. „A jogállamiság nem a legerősebb hangszere” – mondta Wilmès, aki arról is beszélt, hogy Orbán elnökségi tervében a 44 oldalból mindössze egy szól a jogállamiságról.

Az euroszkeptikus ECR képviselője, Carlo Fidanza arról beszélt, hogy a baloldal kioktatta őket hazaszeretetből és jogállamiságból, miközben egyik képviselőjüket köztörvényes bűncseleményért ítéltek el Magyarországon. Orbán nem Putyin ügynöke, de igazságos békére kell törekedniük Ukrajnában, mondta.

Jean-Paul Garraud, a Patrióták Európáért politikai család képviselője (melynek tagja a Fidesz is) arról beszélt, hogy „állandóan támadják Orbánt, de ő mégis kitart amellett, hogy Európának nem centralizáltnak kell lennie”.

Garraud szerint a Patrióták a harmadik legnagyobb erő az Európai Parlamentben. A képviselő beszélt emellett a békéről és a többi képviselő kritikáját is hazugságnak nevezte.

A Mi Hazánk EP-képviselője, Borvendég Zsuzsanna szerint az EU bünteti Magyarországot, bojkottálni akarják a magyar elnökség programját, nem adnak pénzt a határvédelemre. A magyarok nem kérnek az „öngyilkos zöldpolitikából és az aberrált genderőrületből.” Csak a magyar úttal lehet megvédeni Európát, arra kérte Orbánt, hogy álljon ellen az EU felől érkező nyomásnak.

Orbán Viktor rendszere korrupt, nem lojális és rombolja az EU alapvető érdekeit, jelentette ki Tineke Strik. A holland zöldpárti képviselő szerint a tanárok, jogvédők, újságírók csak ugyanazt a szabadságot kérik, mint mások, de megfélelmlíti őket „ez az ember” például lejárató kampányokkal. A képviselő, aki a magyar hetes cikkes eljárásért felel, azt kérte a tagállami Tanácstól (aminek most épp a magyar kormány az elnöke), hogy léptesse tovább ezt az eljárást, az Európai Bizottságtól pedig azt, hogy tartsa befagyasztva az uniós támogatásokat, amíg nincs valódi jogállam, különben bukik az uniós demokráciánk. (A képviselővel a Telex a múlt héten interjúzott, ahol a hetes cikkes eljárásról is kérdeztük. Arról, hogy milyen támogatást ki és miért fagyasztott be és mit nem, legutóbb bővebben itt írtunk.)

„Én legsötétebb oldaláról ismerem Magyarországot: a börtönből” – mondta Ilaria Salis felszólalásán. Salist azzal vádolják a magyar hatóságok, hogy a tavaly februári, kitörés napi utcai támadások egyik fő szervezője volt. Salis több mint egy évig ült magyar börtönben.

Salis szerint sokan „modern zsarnokságnak” hívják azt, ami Magyarországon van: Salis úgy fogalmazott, ez azt jelenti, hogy a kormány bünteti azt, aki nem ért vele egyet. Salis példaként hozta, hogy Magyarországon eltűnt a sajtószabadság és „beválttá lett a rasszizmus” is, illetve Orbánnak szoros kapcsolata épült ki a szélsőjobboldallal.

Salishoz kékkártyás kérdést intéztek felszólalása után, de azt nem fogadta el. (Ezzel egy képviselő tehetett volna fel egy gyors, félperces kérdést, amire válaszolhatott volna.) A döntést a Patrióták Európáért irányából nagy felhördülés fogadta.

Gerben-Jan Gerbrandy arról beszélt, hogy Orbán Viktor olyan, mint az Austin Powers egyik szereplője, Kicsi Én, aki a főgonosz ölében üldögél. "Mit jelent az ön programja az uniónak? Hogy a hollandnak is le kell fizetnie az orvost? – mondta.

Deutsch Tamás a kormányt ért kritikákra annyit válaszolt, hogy Magyar Péter „bajban van mentálisan” és nem kéne vele politikai szövetségeket kötni. Deutsch köztörvényes bűnelkövetőnek is nevezte Magyar Pétert. Deutsch idejének lejárta után Roberta Metsola, az EP elnöke jelezte felé, hogy „a személyes támadások nem illenek az Európiai Parlamenthez”.