„30 másodperc volt minél súlyosabb sérülést okozni” – kiderült, hogy szervezték meg a februári antifa támadást

Vádat emelt az ügyészség három külföldi állampolgárral szemben, akik egy nagyobb csapat részeként idén februárban 9 embert támadtak meg vagy vertek meg Budapesten. Ugyanebben az ügyben 14 másik külföldivel szemben nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozták.

A vádirat szerint a három vádlott és a 14, egyelőre szabadlábon lévő társuk idén február 9. és 11. között öt utcai támadást bonyolított le Budapesten, amelyben összesen 9 embert sebesítettek meg. Céljuk az volt, hogy súlyos, akár életveszélyes sérülések okozásával elrettentsék a szélsőjobboldali mozgalmak követőit.

A most megvádolt két német és egy olasz állampolgár egy 2017-ben, Lipcsében alapított szélsőbaloldali szervezet tagjai voltak. A csoport 2018 és 2020 között Németországban többször megtámadott szélsőjobboldali vagy annak vélt elemeket, majd tavaly határozták el, hogy az idei Becsület Napja nevű esemény előtt Budapesten is támadásba lendülnek.

A támadásaikat az ellenőrzések elkerülése céljából darkneten szervezték, és ott is tervezték meg az eszközeik beszerzését, a támadások helyszíneit és az esetleges menekülési útvonalakat.

Az ügyészség szerint a támadásokat alaposan megtervezték, azokon előre egyeztetett feladatmegosztásban „dolgoztak”. A támadások időtartamát 30 másodpercben határozták meg, azokon az irányítónak kinevezett személy előre megbeszélt jelszavakkal koordinálta a többiek munkáját. Egy ember közben a környezetet figyelte, a többiek pedig verték az áldozatnak kiszemelt személyeket.

A három vádlott közül az olasz nőt bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, a német férfit és a német nőt pedig bűnszervezetben részvétel bűntettével vádolják. Mindhármukkal szemben fegyházbüntetés kiszabását és Magyarországról való kiutasítást kezdeményezett az ügyészség.

Az ügy nyomozati szakasza egyébként még október elején véget ért, a három vádlott az eljárás során nem volt hajlandó vallomást tenni.

Az idén szélsőbalos és szélsőjobbos támadások is voltak a kitörés napi események idején

Február 11. a kitörés vagy „becsület” napja, amikor leginkább szélsőjobboldali és nacionalista csoportok megünneplik, hogy a német és magyar csapatok 1945-ben megpróbáltak kitörni a budai Várnegyedből.

Idén, amikor szélsőjobboldali csoportok meg akartak emlékezni az eseményről, szélsőbaloldali, antifasiszta (antifa) csoportok is feltűntek Budapesten, amelyek több embert támadtak meg és bántalmaztak súlyosan az utcán, akiket elsősorban katonai jellegű ruházatuk miatt szélsőjobboldalinak tartottak. Szélsőjobbos csoportok (például a Betyársereg) pedig olyanokra támadtak, akiket vélhetően az antifa csoport tagjainak gondoltak.

Utóbbi ügyben a BRFK csoportosan elkövetett garázdaság és súlyos testi sértés megalapozott gyanúja miatt nyomoz, tehát a hatóságok szerint ott nem volt szó „közösség tagja elleni erőszakos cselekedetekről”, mint amikor szélsőjobbosokat támadtak meg antifák.

A rendőrség a két esetet egész máshogy kezelte, és az antifa támadásokat vizsgáló nyomozásukról azóta is határozottabban kommunikálnak, mint a szélsőjobboldali támadók ügyeiben. Szakértők segítségével februárban bemutattuk, hogy miért nem mindegy, hogy fasiszták vernek antifasisztákat, vagy fordítva.

Teljesen megalapozatlanul járattak le egy embert és a Szikra mozgalmat

A szélsőjobbos kitörés napi megemlékezések idején a feltehetően szélsőbalos külföldi csapat viperával és gázspray-vel valóban brutálisan támadott rá military ruhás emberekre, ezek után azonban pusztán hasonló színű kabátok miatt teljesen tévesen gyanúsítani és vádaskodni kezdtek egy emberrel, akiről később kiderült, semmi köze nem volt az erőszakos esetekhez.

A D. K. monogrammal ismertté vált magyar fiatalt szélsőjobboldali portálok és a kormányközeli média hamar beazonosította (csak sejteni lehet, honnan származó információk alapján), a teljes nevét és fotókat tettek közzé róla, ellenzéki politikusokkal kötötték össze, és tényként tálalták, hogy ő az egyik elkövető. Mivel az érintett tagja a Szikra mozgalomnak, a Fidesz-média azóta azt sulykolja, hogy a szikrások hozták Magyarországra az utcai erőszakot, holott a mozgalomnak semmiféle konkrét kapcsolata nincs azokkal a külföldi antifa csoportokkal, amikhez köthetőek azok az emberek, akik elkövették a budapesti támadásokat.

Aztán kiderült, hogy a meggyanúsított szikrásnak sincs semmi köze a történtekhez, a hivatalos rendőrségi végzés szerint nem pusztán arról van szó, hogy nem lehet rábizonyítani az incidenseket, hanem a magyar hatóság álláspontja szerint biztosan állítható, hogy nem hozható összefüggésbe a történtekkel.

A Szikra mozgalom elleni lejáratókampány mögött Jámbor András, a szervezet korábbi vezetőségi tagja Kocsis Máté kormánypárti politikus személyes bosszúját látja.