Három támadó megtagadta a vallomástételt a kitörési napi verések ügyében

Három gyanúsított esetében befejezte a nyomozást a rendőrség a kitörési napi támadások ügyében – közölte a rendőrség. Ezek az esetek szélsőbalos körökhöz köthetőek, erőszakos antifasiszta támadókról van szó.

Budapesten február 9. és 11. között összesen öt támadás történt, amelyben kilencen sérültek meg. A sértettek közül négyen súlyos, öten könnyű sérülést szenvedtek. Az elkövetők áldozataikat ruházatuk alapján választották ki, követték őket és egy általuk alkalmasnak ítélt helyen támadtak rájuk.

A BRFK nyomozói február 11-én egy gyűlés helyszínének közelében felismertek három feltételezett elkövetőt – egy 29 éves német állampolgárságú férfit, egy 26 éves német és egy 38 éves olasz állampolgárságú nőt – akiket még aznap a Teréz körúton a BRFK rendőrei elfogtak.

A német férfit és az olasz nőt közösség tagja elleni erőszak bűntett, a német nőt közösség tagja elleni erőszak bűntett előkészülete miatt hallgatták ki gyanúsítottként, és őrizetbe vették őket. A vallomást megtagadták.

A bűncselekménysorozat felderítésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság külön nyomozócsoportot hozott létre, amely mindvégig együttműködött és jelenleg is együttműködik a külföldi társhatóságokkal. A nyomozás eredményeként a három gyanúsítotton túl hat feltételezett elkövető azonosítása történt meg, akik ellen elfogatóparancsot adott ki a nyomozó hatóság. További nyolc fő is a nyomozók látókörébe került, akikkel szemben a szükséges nyomozati cselekmények folyamatban vannak.

A nyomozás során a korábbi gyanúsításokat módosították; az olasz állampolgárságú nőt bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, a német állampolgárságú férfit és a szintén német állampolgárságú nőt bűnszervezetben részvétellel gyanúsítja a rendőrség. A vallomástételt az eljárás során mindvégig megtagadták.

A nyomozócsoport a három gyanúsítottal szemben a szükséges eljárási cselekményeket elvégezte és az ügyben keletkezett iratokat átadta az ügyészségnek.

Az idén szélsőbalos és szélsőjobbos támadások is voltak a kitörés napi események idején

Február 11. a kitörés vagy „becsület” napja, amikor leginkább szélsőjobboldali és nacionalista csoportok megünneplik, hogy a német és magyar csapatok 1945-ben megpróbáltak kitörni a budai Várnegyedből.

Idén, amikor szélsőjobboldali csoportok meg akartak emlékezni az eseményről, szélsőbaloldali, antifasiszta (antifa) csoportok is feltűntek Budapesten, amelyek több embert támadtak meg és bántalmaztak súlyosan az utcán, akiket elsősorban katonai jellegű ruházatuk miatt szélsőjobboldalinak tartottak. Szélsőjobbos csoportok (például a Betyársereg) pedig olyanokra támadtak, akiket vélhetően az antifa csoport tagjainak gondoltak.

Utóbbi ügyben a BRFK csoportosan elkövetett garázdaság és súlyos testi sértés megalapozott gyanúja miatt nyomoz, tehát a hatóságok szerint ott nem volt szó „közösség tagja elleni erőszakos cselekedetekről”, mint amikor szélsőjobbosokat támadtak meg antifák.

A rendőrség a két esetet egész máshogy kezelte, és az antifa támadásokat vizsgáló nyomozásukról azóta is határozottabban kommunikálnak, mint a szélsőjobboldali támadók ügyeiben. Szakértők segítségével februárban bemutattuk, hogy miért nem mindegy, hogy fasiszták vernek antifasisztákat, vagy fordítva.

Teljesen megalapozatlanul járattak le egy embert és a Szikra mozgalmat

A szélsőjobbos kitörés napi megemlékezések idején a feltehetően szélsőbalos külföldi csapat viperával és gázspray-vel valóban brutálisan támadott rá military ruhás emberekre, ezek után azonban pusztán hasonló színű kabátok miatt teljesen tévesen gyanúsítani és vádaskodni kezdtek egy emberrel, akiről később kiderült, semmi köze nem volt az erőszakos esetekhez.

A D.K. monogrammal ismertté vált magyar fiatalt szélsőjobboldali portálok és a kormányközeli média hamar beazonosította (csak sejteni lehet, honnan származó információk alapján), a teljes nevét és fotókat tettek közzé róla, ellenzéki politikusokkal kötötték össze, és tényként tálalták, hogy ő az egyik elkövető. Mivel az érintett tagja a Szikra mozgalomnak, a Fidesz-média azóta azt sulykolja, hogy a szikrások hozták Magyarországra az utcai erőszakot, holott a mozgalomnak semmiféle konkrét kapcsolata nincs azokkal a külföldi antifa csoportokkal, amikhez köthetőek azok az emberek, akik elkövették a budapesti támadásokat.

Aztán kiderült, hogy a meggyanúsított szikrásnak sincs semmi köze a történtekhez, a hivatalos rendőrségi végzés szerint nem pusztán arról van szó, hogy nem lehet rábizonyítani az incidenseket, hanem a magyar hatóság álláspontja szerint biztosan állítható, hogy nem hozható összefüggésbe a történtekkel.

A Szikra mozgalom elleni lejáratókampány mögött Jámbor András, a szervezet korábbi vezetőségi tagja Kocsis Máté kormánypárti politikus személyes bosszúját látja.