Orbán és Magyar először nézett szembe az EP-ben, ahol a kormányfő kemény kritikákat kapott

Az ülésterem jobb oldaláról – ahol a Fidesz frakciója, a Patrióták Európáért is ül – többször is megtapsolták a miniszterelnököt, többek között a migrációról és zöldítésről szóló kijelentéseiért, de a legnagyobbat a zárszóért: „tegyük újra naggyá Európát”.

Hozzunk létre schengeni summitokat, mert válságban van a schengeni övezet, javasolja Orbán. Hasonló csúcstalálkozók korábban is megoldást hoztak az EU problémáira. Az év vége előtt történjen meg Románia és Bulgária teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez, mondta Orbán.

Az EU jelenleg nem képes saját biztonságát szavatolni, ezért a védelmi ipar megerősítését javasolja a magyar elnökség. Magyarország is sokat költ védelmi kiadásokra, ezek nagy része fejlesztés, sok esetben uniós forrásokból. Szerbia uniós felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható, jelentette ki Orbán.

Bár a jobb szélen már a a sokadik tapsot vívta ki, amikor Schengenről beszélt, de azt balról egy magányos, ám annál hangosabb taps fogadta, hogy a belső határellenőrzés nélküli övezetet teljesen bővítsék ki Bulgáriával és Romániával. Itt jobbról ezúttal csend fogadta a kijelentését, talán nem véletlenül: a két ország felvételét leginkább Ausztria ellenzi, ahol nemrég a Fidesszel egy frakcióban ülő FPÖ választást nyert.

Orbán szerint az EU második problémája az úgynevezett migrációs nyomás. Ennek részeként Orbán arról beszélt, hogy „az Unió külső határait meg kell védeni. A külső határok védelme az Unió egészének érdekét szolgálja, ezért ahhoz az uniónak érdemi támogatást kéne nyújtania” – fejtette ki Orbán, majd páran megtapsolták.

Orbán szerint 2015 óta Magyarország komoly politikai vitákat vív a migráció ügyében. „Sok mindent láttam már, amelyeket nagy reményekkel fogadtak, de mind sikertelennek bizonyult” – fogalmazott Orbán az EU-s migrációs javaslatokról, amelyekkel az EU a miniszterelnök szerint eddig kudarcot vallott. Ennek a kudarcnak az oka Orbán szerint az, hogy nincsenek külső hotspotok.

„Ha egyszer valakit beengedünk, azt többet nem fogjuk tudni hazaküldeni, ha van tartózkodási joga, ha nem”

– mondta Orbán, amiért szintén megtapsolták. A miniszterelnök arról beszélt, hogy az egyetlen megoldás az, ha valaki csak engedéllyel léphet az EU-ba.

„Az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte.”

– ismételte el ezt a mondatot kétszer is Orbán, mire szintén megtapsolták. „Újrateremthető-e a schengeni térség működéséhez szükséges valódi akarat?” – foglalta végül össze Orbán, mire keres választ a Magyarország a soros elnöksége alatt.

Orbán Viktor az első nagy felhördülést azzal okozta, hogy kijelentette: az illegális migráció erősíti a nők elleni erőszakot, az antiszemitizmust és a homofóbiát, mire ezt még egyszer megismételte – egyszerre tapsot kapva az ülésterem jobb széléről és pfújolást balról.

Az európai cégek kevesebbet költenek fejlesztésre és kutatása, mint amerikai versenytársaikm különösen igaz ez digitális technológiákra. A migráció nem kompenzálja a kedvezőtlen demográfiai trendeket. A helyzet súlyos, azonnali cselekvést követel, a 24. órában vagyunk, jelentette ki Orbán.

A tagállamok gyors és határozott fellépést várnak az EU-s intézményektől, például a túlszabályozás enyhítését, a belső piac erősítését, zöld iparpolitikát, megfizethető energiaárak biztosítását és konnektivitást hozó politikát, sorolta. Vannak sikerek is, ilyen az akkumulátoripar fejlődése, mondta Orbán. A magyar elnökség célja, hogy novemberben elfogadjanak egy új versenyképességi paktumot.

A miniszterelnököt Bóka János EU-ügyi miniszter és Ódor Bálint, a kormány EU-hoz rendelt állandó képviselője is elkísérte, ők a soros elnökség kulcsfontosságú szereplői. Orbán Balázs miniszterelnöki politikai tanácsadó és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője is itt van. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az első sorban ül, és mintha többször is a régi barátja irányába nézett volna a miniszterelnök helyett.

„A magyar elnökség a változás hangja és annak katalizátora kíván lenni” – mondta Orbán Viktor azt fejtegetve, hogy szerinte az európai elnökségnek politikai felelősséggel is jár. A problémák között Orbán elsőként a versenyképesség kérdését említette meg: szerinte „az EU növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé”.

Orbán szerint drága az áram, de a gáz is: az orosz gázról leválással szerinte jelentős GDP-összegek estek ki, de az energiaárak miatt a befektetők sem olyan lelkesek.

„Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál a problémára”

– mondta Orbán Viktor az EU zöldülési céljairól beszélve. Orbán szerint az előrejelzések azt mutatják, hogy 2030-ig nem fog érdemben csökkenni a fosszilis energiát használók száma, a zöldülésnek pedig szerinte akadálya, hogy az EU „iparpolitika nélkül alkalmazza a klímapolitikát”.

Az EU helyzete sokkal súlyosabb, mint 2011-ben, vagy bármikor a világban dúló konfliktusok és a migrációs válság miatt. Széteshet a schengeni térség az illegális migráció miatt, Európa veszít a versenyképességéből, itt Emmanuel Macron és Mario Draghi szavaira hivatkozott a miniszterelnök. Az EU saját sorsát meghatározó döntések előtt áll, jelentette ki Orbán.

Ezután Orbán felsorolta, milyen eredményeket ért el eddig a magyar elnökség. Teljes gőzzel zajlik a jogalkotási munka, mondta. A magyar elnökség tisztességes közvetítőként együttműködésre törekszik a tagállamokkal és közben védi az EU alapértékeit. Az elnökség azonban nem csupán ügyintézés, folytatta Orbán.

„Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak. (…) Az Európai Uniónak változtatnia kell, én erről szeretném Önöket meggyőzni” – kezdte beszédét Orbán Viktor az EP plenáris ülésén. Orbán ezután arról beszélt, hogy másodjára áll itt, ebben a pozícióban, és tudja, hogy „hatalmas megtiszteltetés”, hogy meghallgatják őt most.

Orbán szerint 2011-ben is válságokkal küzdött Magyarország – köztük az arab tavasz, a pénzügyi válság és Fukusima következményeivel.

„Akkor erősebb Európát ígértünk, és teljesítettük is, amit vállaltunk”

– méltatta Orbán a legutóbbi magyar soros elnökséget. „Az első elnökségünk alatt fordult elő utoljára, hogy az Unió sikeresen lezárt egy csatlakozási folyamatot – Horvátország csatlakozását” – tette hozzá a magyar miniszterelnök.

Örülünk, hogy hallhatjuk a vitát Orbánnal, jelentette ki a vita előtt Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke hangsúlyozta: ez lesz az első alkalom, hogy „az ellenzék vezetője” kérdezheti Orbánt.

A mentelmi jogáról elmondta, hogy felajánlotta: lemond róla, ha Magyarország csatlakozik az uniós ügyészséghez.

Megerősítette, hogy a testvére fel évig havi 300 ezer forintot kapott egy cégtől, ami az általa vezetett Diákhitel Zrt-nek dolgozott. Most láthatják, hogyan működik Orbán propagandagépezete – jelentette ki a kormányközeli médiától érkező kérdésre.

Tíz percet beszél majd a vita elején a magyar miniszterelnök, utána az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen következik, majd jönnek sorban a frakcióvezetők.

A zöldek képviselői transzparensekkel készülnek a vitára, a frakció társelnöke, Terry Reintke „Demokraták az autokraták ellen” feliratú pólóban jött.

A miniszterelnök kedden nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, mert mint elmondta, a másnapi csihi-puhi talán eltereli a figyelmet az elnökségi program lényegéről, ezért azt gondolták, külön is bemutatják. Ekkor még nem tudta, hogy perceken belül valóban és szó szerint lesz egy kis csihi-puhi, egy DK-s önkormányzati képviselő zavarta meg a rendezvényt.

A miniszterelnök először az elnökségi programot ismertette, többek között a versenyképesség növeléséről és a migráció visszaszorításáról is beszélt, új javaslatként pedig felvetette, hogy a schengeni övezet országaiból rendszeresen találkozzanak az állam- és kormányfők. Utána közel harminc kérdést kapott Románia teljes schengeni csatlakozásától kezdve az EP-frakciójuk spanyol tagjának adott MBH-kölcsönön át apja Budapest–Belgrád-vasút építésében játszott szerepéig, ezeket itt foglaltuk össze.

A DK mellett Daniel Freund is igyekezett meghekkelni a miniszterelnök látogatását. A zöld frakció képviselője „Hol a pénzünk, Orbán úr?” címmel nyitott kiállítást az EP strasbourgi menzájánál többek között Nyírmártonfalva lombkorona nélküli lombkoronasétányáról és Felcsútról készült fotókkal.

A valódi párbeszédet korlátozza az ülés formátuma. A miniszterelnök szólalna fel először az elnökségi programról, utána az Európai Bizottság elnöke – várhatóan maga Ursula von der Leyen elnök. Csak később következnének a frakcióvezetők vagy a pártcsoportok által kijelölt vezérszónokok, az ő felszólalásaikra aztán Orbán válaszolhatna. Végül a sima képviselők is bekapcsolódhatnak, akikre aztán a magyar kormányfő megint reagálhat egy körben.

A csoportok nagysága határozza meg a sorrendet és azt, hogy melyik frakciónak összesen mennyi idő jut. Vagyis a tiszásoknak a legnagyobb Európai Néppárt tagjaként akár több felszólalási lehetőségük is lehet a képviselői felszólalásoknál. A második helyen a DK-sok szocialista csoportja áll. A fideszesek frakciója, a PfE a harmadik, az Orbánnak örülő ECR a negyedik legnagyobb, így a magyar miniszterelnök is sok támogató hozzászólásra számíthat. A legkisebb frakcióból, a Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európájából is kaphat bátorítást, a zöldektől és szélsőbaloldaltól várhatóak a legkeményebb kritikák.

Orbán Viktor azon kevés kormányfők egyike, akik kétszer is hivatalban voltak, miközben az országuk kapta a soros tanácsi elnökséget. Az elnökséget félévente váltják, mostanra pedig 27 tagállam van. Gyors keresés után legalább két másik példa akad: Angela Merkel volt német kancellár (2007-ben és 2020-ban), valamint Tony Blair brit ex-miniszterelnök (1998-ban és 2005-ben).

Orbán Viktor kedden érkezett Strasbourgba, hogy másnap bemutassa az EU miniszteri Tanácsának magyar elnökségi programját az európai parlamenti képviselőknek. „Bemutatjuk a programunkat, ezzel ébresztőt akarunk fújni az Európai Parlamentben is” – posztolta Facebookra. „Európa súlyos bajoktól szenved a migráció miatt, és a gazdasági helyzet miatt is.

Bemutatjuk a programot, aztán lesz egy kis lökdösődés, csihi-puhi, ahogy az már csak lenni szokott.”

Ahogy arról korábban írtunk, a miniszteri Tanács félévente váltott soros elnökségét hagyományosan az adott tagállam vezetője szokta bemutatni az EP-ben. Ezt a stafétát július 1-én vette át Magyarország.

Ahogy arról korábban írtunk, a vita előtti napon az Európai Néppárt frakcióvezetője és elnöke, Manfred Weber megerősítette, hogy a csoport nevében először ő, majd a második körben Magyar Péter fog felszólalni.

A szocialisták frakcióvezetője Dobrev Klára társaságában tartotta a heti előzetes összefoglalóját. A DK delegációvezetője többek között arról beszélt: a magyar elnöksége egy vicc lenne, ha a kényszeredett nevetésünket nem akadályozná, hogy a mi bőrünkre megy a játék. A DK közleménye alapján Dobrev – a frakcióvezetőjük utáni első alkalommal, ami a szocialistáké – és párttársa, Molnár Csaba is felszólal a vitán.

A szélsőbaloldaliak a társelnökök mellé Ilaria Salist is behívták a sajtótájékoztatójukra. A magyar börtönből EP-be választott képviselő a Telex kérdésére megerősítette: ő is felszólal majd a vitán.

Július 1-én vette át a soros elnökséget a magyar kormány. Pár héttel később már akadt is egy havi plenáris ülés, ahol elvben felszólalhatott volna a magyar miniszterelnök. Ám az EP ekkor tartotta az alakulóülését, a sűrű programban pedig a Szabad Európa szerint csak olyan napon kapott volna szót, ami neki nem felelt meg. A liberálisok ugyanakkor azt állították, a valódi ok a miniszterelnök elnökségi logós Facebook-posztokkal, kétértelmű nyilatkozatokkal kísért „békemissziója” volt néhány nappal a tanácsi elnökség rajtja után. (Ezzel nemcsak az EP többségét haragította magára, ami egyébként is a magyar kormány rendszeres kritikusa, de a tagállami kormányok túlnyomó részét is felpaprikázta.)

Az augusztusi szünet után a szeptemberi plenárison már a programtervbe is bekerült a vita, de Orbán két nappal a tervezett időpont előtt lemondta, miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az árvíz miatt halasztásra kérte. Így maradt októberre a program bemutatása, mire az elnökségi időszak több mint a fele eltelt, bár az egy-egy témával foglalkozó szakbizottságokban a magyar miniszterek már hetekkel ezelőtt elkezdték az ismertetést. (Legutóbb, hétfőn Nagy István agrárminiszteren volt a sor, hogy beszéljen az elnökség mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint környezetvédelmi részéről.) A csúszás nem példa nélküli, a spanyolok a legutóbbi elnökségüknek csak a végén tartottak beszámolót.

Orbán Viktor „békemissziója” óta eltelt idő és az elnökség szakmai részének beindulása talán egy kicsit segíthet is abban, hogy hűljenek a kedélyek, de az EP már eleve többször megkérdőjelezte, hogy a magyar kormány hitelesen vezetheti a Tanácsot. A júniusban újraválasztott képviselők közt is megmaradt a magyar kormánnyal szemben kritikus frakciók többsége, amely korábban is számos, a magyar helyzettel foglalkozó állásfoglalást adott ki. A testület az alakuló ülésén ítélte el, hogy Orbán szerinte „kirívóan megsértette” az uniós alapszerződéseket. Néhány nappal a szeptemberre tervezett miniszterelnöki látogatás előtt az EP vezetősége csatlakozott az Európai Bizottság és számos tagállam bojkottjához azoknál a tanácsi üléseknél, amiket Budapesten tartanak. Az EP szeptemberben vitázott arról is, hogy a magyar Nemzeti Kártyát kiterjesztették többek között az oroszokra és belaruszokra.

Orbán Viktor éveken át rendszeres vendég volt Strasbourgban a magyar jogállamisági ügyek miatt. Még 2018-ban is felszólalt a hazai helyzet védelmében a plenárison. 2019 januárjában viszont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már arról beszélt a következő ilyen vita előtt: nem vesznek részt a testület színjátékán. A magyar kormányfő idén áprilisban ugyan beszélt az EP épületében, de Brüsszelben, egy frakciórendezvényen.