Július 1-én vette át a soros elnökséget a magyar kormány. Pár héttel később már akadt is egy havi plenáris ülés, ahol elvben felszólalhatott volna a magyar miniszterelnök. Ám az EP ekkor tartotta az alakulóülését, a sűrű programban pedig a Szabad Európa szerint csak olyan napon kapott volna szót, ami neki nem felelt meg. A liberálisok ugyanakkor azt állították, a valódi ok a miniszterelnök elnökségi logós Facebook-posztokkal, kétértelmű nyilatkozatokkal kísért „békemissziója” volt néhány nappal a tanácsi elnökség rajtja után. (Ezzel nemcsak az EP többségét haragította magára, ami egyébként is a magyar kormány rendszeres kritikusa, de a tagállami kormányok túlnyomó részét is felpaprikázta.)
Az augusztusi szünet után a szeptemberi plenárison már a programtervbe is bekerült a vita, de Orbán két nappal a tervezett időpont előtt lemondta, miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az árvíz miatt halasztásra kérte. Így maradt októberre a program bemutatása, mire az elnökségi időszak több mint a fele eltelt, bár az egy-egy témával foglalkozó szakbizottságokban a magyar miniszterek már hetekkel ezelőtt elkezdték az ismertetést. (Legutóbb, hétfőn Nagy István agrárminiszteren volt a sor, hogy beszéljen az elnökség mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint környezetvédelmi részéről.) A csúszás nem példa nélküli, a spanyolok a legutóbbi elnökségüknek csak a végén tartottak beszámolót.
