Egy népszerűtlen elnök kétségbeesett, bizarr lépése sokkolta Dél-Koreát és a világot

Teljes döbbenetet okozott Dél-Koreában és szerte a világon Jun Szogjol dél-koreai elnök, aki helyi idő szerint kedd este fél 11 előtt pár perccel egy televíziós beszédben statáriumot, katonai igazgatást hirdetett ki az országban. A lépés a beszámolók szerint mindenkit meglepetésként ért, a piac pánikba esett, a dél-koreai valuta és a részvények árfolyamai zuhanni kezdtek, az emberek pedig hitetlenkedve nézték, ahogy a parlament épületét rendőrök zárták le, és katonák nyomultak be az épületbe. Közben sok képviselő a kerítésen átmászva jutott csak be.

A fiatal dél-koreaiak értetlenül figyelték az eseményeket, amilyenekre 44 éve nem volt példa. „Ilyesmit még csak filmekben láttam” – mondta a Guardiannek egy 39 éves szöuli férfi. Közben az idősebbekben rossz emlékeket ébresztett a döntés. „Azonnal 1980-ra gondoltam, és a félelemre és kétségbeesésre, amit akkor éreztünk” – mondta a New York Timesnak Csong Dzsinuk. A 60 éves képviselő középiskolás volt, amikor az akkori katonai junta ellen felkelés tört ki szülővárosában, Kvangdzsuban, és annak leverésekor katonák rugdosva zavarták haza őt és testvérét. A városban akkor nagyjából kétszáz tüntetőt öltek meg a felkelés elnyomásakor.

I Dzsei 24 éves egyetemistaként tíz hónapot töltött börtönben illegális gyülekezés és információterjesztés miatt a legutóbbi hasonló helyzet idején. A Timesnak azt mondta, döbbent undorral figyelte kedd este, ahogy katonák törnek be a parlament épületébe. „Nem hittem, hogy demokratizálódás után ilyen meg fog történni az életemben” – mondta elhűlve.

Csoma Mózes Korea-kutatót is meglepetésként érte az elnök döntése. „Nem gondoltam volna, hogy a 21. századi Dél-Koreában ilyesmi előfordulhat” – mondta a Telexnek. A volt szöuli nagykövet „rendkívül bizarr eseményként” jellemezte, hogy az 1988-as szöuli olimpiai időszak óta parlamenti demokráciának számító országban az államfő ezzel az eszközzel él egy belpolitikai konfliktus megoldására. Ennek gazdasági hatásairól itt írtunk bővebben.

Felesége volt a legnagyobb gond

A konzervatív Jun Szogjolt 2022-ben egy rendkívül szoros elnökválasztáson választották meg államfőnek. Az egykori ügyész, aki főleg korrupcióellenes ügyeivel vált ismertté, és két korábbi elnök, valamint a legnagyobb dél-koreai cég, a Samsung vezetője ellen is eljárásokat indított, azonban soha nem örvendett igazán nagy népszerűségnek, és győzelmét elemzők szerint az előző, balközép kormánnyal szembeni elégedetlenségnek köszönhette.

Népszerűtlenségének legnagyobb oka a felesége volt – mondta Csoma. Kim Gonhi személye már az elnök megválasztása előtt rendkívül megosztónak számított Dél-Koreában, ahol az egykor hoszteszként dolgozó, és a hagyományos anyaszerepet nem vállaló nő ügyei folyamatos témát adtak a helyi sajtónak. A Korea-kutató azt mondta, hogy a korábbi first ladyk – két elnök kivételével – inkább szándékosan a háttérben maradtak, Kim Gonhi azonban előtérbe helyezte magát, és érzékeltette, hogy ott van az elnök döntései mögött.

A sajtóban azonban leginkább a luxuscikkek iránti szeretete miatt szerepelt, „minden rezdülését megfigyelik, milyen ékszerek és kiegészítők vannak rajta, és azok mennyibe kerülnek” – mondta Csoma. Nagy botrány lett abból, hogy amikor férje a 2023 nyarán tartott vilniusi NATO-csúcstalálkozón tárgyalt, ő luxusboltokban vásárolgatott, majd tavaly év végén az rázta meg a dél-koreai politikai életet, hogy kiderült, elfogadott egy ajándékként kapott, kétezer dollárt érő Dior-táskát, és erről egy titokban készült videó is nyilvánosságra került.

Emellett a sajtóban egymás után jelentek meg róla rendkívül kínos és kellemetlen információk. Nevéhez akadémiai plagizálás, önéletrajzának feltupírozása, tőzsdei machinációk és megkérdőjelezhető üzleti tevékenységek is kötődtek. Végül „a Dior-táska volt a csúcs” – mondta Csoma.

A dél-koreai first lady ellen az ügyészség is eljárást indított, mert a helyi törvények szerint köztisztségviselők és házastársuk sem fogadhat el 750 dollárnál (kb. 300 ezer forintnál) nagyobb értékű ajándékot, de idén októberben bejelentették, hogy végül nem emeltek vádat ellene. Az elnök azonban pont néhány hete végül kénytelen volt bocsánatot kérni az ügy miatt.

Elnökválasztási győzelme után Jun Szogjol kormányának egy ellenzéki többségű parlamenttel szemben kellett irányítania a politikailag megosztott országot, és abban reménykedtek, hogy 2024 áprilisában tartott parlamenti választásokon többségbe kerülnek. Azonban ennek pont az ellenkezője történt, és az ellenzéki Demokratikus Összefogás Pártja még növelni is tudta parlamenti helyeinek a számát, és majdnem kétharmados többségbe kerültek.

A választás környékén a dél-koreai politikára jellemző hevesség tört előtérbe. A baloldali tüntetők „hazaárulónak” nevezték az elnököt, míg pártvezetők arra figyelmeztettek, hogy szerintük a „diktatúra” útjára lépett. Az elnök pártjának tagjai közben „bűnözőknek” nevezték az ellenzék tagjait, míg jobboldali választók „Észak-Korea kommunista ügynökeinek”. Januárban a Demokratikus Összefogás Pártja vezetőjét nyakon szúrták egy késsel, a támadója azt akarta megakadályozni, hogy megnyerje a 2027-es elnökválasztást. Pár héttel később egy konzervatív képviselőt kővel vert fejbe egy támadó.

Az április választás után az elnök népszerűsége folyamatosan zuhant, és őszre már húsz százalék környékén volt,

miközben programjait nem tudta keresztülvinni az ellenzéki irányítású parlamenten. A héten a kormánypárt által beterjesztett költségvetést sem tudták elfogadni. Az ellenzék különleges vizsgálatot is követelt, valamint alkotmányos felelősségrevonási eljárást kezdeményezett a kormányzati számvevőszék vezetője ellen, mivel nem volt hajlandó kivizsgálni a first lady ügyeit. Végül egy kétségbeesett lépésre szánta el magát, amivel mindenkit meglepett.

Egy népszerűtlen elnök átgondolatlan lépése

„Népszerűtlensége olyan mélységekbe süllyedt az elmúlt hónapokban, hogy ezzel a rendkívül abszurd módszerrel próbálta fenntartani a hatalmát” – jellemezte Csoma az elnök döntését, hogy teljesen váratlanul szükségállapotot hirdetett. Jun Szogjol ezt a lépést azzal indokolta, hogy „a nemzetgyűlés egy, a szabad demokráciát elpusztító szörnnyé” vált, valamint az „észak-koreai kommunista ügynökök” jelentette veszéllyel riogatott.

Bár a sajtóban megjelentek olyan vélemények, hogy ezzel a lépéssel katonai diktatúrát akart bevezetni, Csoma nem tartja valószínűnek, hogy ez egy ilyen „nagyon végiggondolt sötét terv lett volna”. A Korea-kutató szerint ez inkább „egy kétségbeesett, kapkodó lépés” volt, amivel lélegzetvételhez akart jutni, és a rá nehezedő nyomást akarta csökkenteni egy „hetvenes évekre jellemző módon”. Csoma emlékeztetett arra, hogy Jun Szogjol abban az időszakban szocializálódott, amikor Dél-Koreában az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva vezettek be szükségállapotokat.

Phenjan akkor valóban veszélyt jelenthetett Dél-Koreán belül, de ez mostanra már eltűnt. A 21. századra a dél-koreai társadalomban már szinte teljesen elképzelhetetlen, hogy vannak észak-koreai szimpatizánsok, és Phenjannak semmilyen befolyása nincs a dél-koreai közéletre „ezért is bizarr, hogy az elnök erre hivatkozva vezetett be szükségállapotot” – mondta a volt szöuli nagykövet. Hozzátette, hogy a dél-koreaiakat sokkal jobban érdekli Észak-Koreánál a dél-koreai gazdaság helyzete, valamint az, hogyan kezelik a társadalmi problémákat, mint a lakhatás kérdése, a magas árak és a főleg a fiatalok életét nehezítő munkanélküliség.

A bejelentett intézkedés végül kevesebb, mint hat órán át volt érvényben.

Az elnök bejelentése után szinte azonnal összehívták a parlamentet, és bár a felálló katonai parancsnokság bejelentette, hogy betiltanak minden politikai tevékenységet, és a parlament épületét rendőrök vették körbe, elég képviselő, a 300-ból 190 jutott be – köztük többen újságírók segítségével, a kerítéseken átmászva –, és az elnök döntése ellen szavaztak.

Az ajtókat bútorokkal torlaszolták el, hogy a helikopterrel érkező katonák ne tudjanak bejutni az ülésterembe. A jelenlévő képviselők egyhangú döntéssel voksoltak a döntésének eltörléséről, és ezt végül az elnök is elfogadta, és feloldotta azt.

A demokrácia diadala

„Az a tény, hogy hat órán belül sikerült felszámolni ezt a helyzetet, az mindenképpen a dél-koreai demokrácia diadala, illetve a dél-koreai demokrácia stabilitásának és erejének egy nagy fokú bizonyítéka” – értékelte a helyzetet Csoma. Hasonló véleményen voltak a dél-koreai sajtónak nyilatkozó politológusok is.

Szong Vondzsun, a Hanjang Egyetem politológusa a Korea JoongAng Daily nevű, angol nyelvű dél-koreai lapnak nyilatkozva a hadsereg szerepét is kiemelte. Szerinte „úgy tűnik, hogy a koreai hadsereg többsége, köztük a parancsnokok nem voltak teljesen aktívak, és minimális volt a mobilizáció”, és ez azt mutatja, hogy működik a hadsereg polgári irányítása.

Az elnök lépését nemcsak az ellenzéki párt, hanem az elnök saját pártjának vezetése is elítélte, és „hibásként” valamint „illegálisként” jellemezték, mert nem voltak meg annak bevezetésének törvényi feltételei. Szerdán az ellenzék megindította az elnök ellen a leváltását célzó impeachment eljárást, és nagy többségének hála elég csak nyolc kormánypárti képviselő, hogy ideiglenesen elmozdítsák a hatalomból az államfőt, akinek végső sorsáról az alkotmánybíróság dönthet majd.

Közben a dél-koreai sajtóban megjelent információk szerint saját pártja arra készül, hogy kizárja soraiból az elnököt, valamint a védelmi minisztert a szükségállapot bevezetése miatt, kormányának tagjai pedig felajánlották a lemondásukat. A legfelsőbb bíróság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy Jun döntése törvényes volt-e.

Csoma Mózes szerint a dél-koreai elnöknek „nehéz lesz ezt megmagyarázni”, és a lépés „lemoshatatlanul rajta marad az elnökön, akkor is, ha távozik a hatalomból”. Hozzátette, hogy a történelemkönyvekben úgy fognak megemlékezni róla, mint aki az ország demokratizálódása óta először próbált ilyen módszerhez folyamodni a hatalma megtartása érdekében.

Washington stabilitást akar, Phenjan tölt egy kávét

Az események meglepetésként érték a Fehér Házat is, az éppen Angolában tartózkodó Joe Biden amerikai elnök még több órával Jun bejelentése után is csak annyit tudott mondani az őt erről kérdező riportereknek, hogy még csak most fog eligazítást kapni a helyzetről. Csoma szerint az események nem lesznek semmilyen befolyással a két ország közti kapcsolatokra, és várhatóan semmilyen változás nem lesz majd tapasztalható emiatt az amerikai-dél-koreai diplomáciában. Az Egyesült Államok, ami több mint húszezer amerikai katonát állomásoztat az országban, az ilyen eseteket dél-koreai belügynek szokta tekinteni, és nem avatkozik közbe semmiféle módon.

Arra a kérdésre, hogy Észak-Korea hogyan reagál, Csoma úgy vélte, valószínűleg csak „hátradőlnek és kérnek egy kávét”, és kárörömmel figyelik, hogy éppen nem ők vannak terítéken. A BBC-nek Matthew Schimdt biztonságpolitikai szakértő azt mondta, szerinte Kim Dzsongun kivárja, hogyan tudja a legtöbb hasznot húzni a kialakult helyzetből. Ugyanakkor ő is úgy vélte, hogy ha Dél-Korea túljut ezen a válságon, akkor megerősödve kerülhet ki belőle.