A pénzpiacoknak is nagy pofont adott a statárium bejelentése és visszavonása Dél-Koreában

A dél-koreai részvénypiac és az ország valutája, a von egyaránt megszenvedte, hogy Jun Szogjol dél-koreai elnök kedd este 44 év után először katonai igazgatás bevezetéséről döntött, majd néhány órával később kabinetje megszavazta annak feloldását. A Dél-Koreában kialakult helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy pénteken vagy szombaton szavazhatnak az elnök elleni alkotmányos vádeljárásról a parlamentben.

Az ING egyik, Dél-Koreára és Japánra fókuszáló elemzőjének gyorselemzése szerint úgy tűnik, hogy a bizonytalanság továbbra is megmarad, ennek jele például, hogy ugyan a koreai pénzpiacok szerda reggel a szokásos módon nyitottak, a jegybank monetáris politikai bizottsága rendkívüli ülést tartott reggel. Az ING elemzője szerint az incidens nagy bizonytalanságot teremtett a gazdasági életben, az eseményeknek akár az ország hitelminősítésére is hatásuk lehet, bár jelenleg nem számítanak arra, hogy változik a besorolás, mert a helyzet egyelőre nem eszkalálódott. A felfordulás gazdaságra gyakorolt hatása attól is függ majd, hogy mostantól hogyan alakul a politikai helyzet, például milyen következményei lesznek a körvonalazódó alkotmányos vádeljárásnak: a legutóbbi elnöki vádemelés után egyértelműen romlott a fogyasztói és az üzleti hangulat, a gazdaság pedig belassult.

A sokk egyértelmű hatással volt az egyébként sem jó állapotban lévő részvénypiacra: a koreai blue chip index, a KOSPI kezdetben 2 százalékot esett, és jelentősen csökkentek a legnagyobb dél-koreai vállalatok részvényárai, a Samsung Electronicsé 1, az LG-é 2,8, a Hyundaié pedig 2,4 százalékkal, írja a CNBC. A New York Times cikke pedig arra emlékeztet, hogy a dél-koreai tőzsde globális szinten már így is a legrosszabbul teljesítő részvénypiacok közé tartozik az idei több mint 7 százalékos eséssel. Az esés már csak amiatt is látványos, mert más ázsiai tőzsdék jellemzően kétszámjegyű növekedést produkáltak idén.

A politikai döntéshozók és a helyi pénzügyi hatóságok stabilizációra tett ígéretei miatt a kezdeti meredek esés után a von végül erősödni tudott, szerdán kevesebb mint egyszázalékos értékcsökkenésben volt a dollárhoz képest a statárium keddi kihirdetésének időpontjához mérve. Az elmúlt hónapokban a részvénypiachoz hasonlóan a von sem teljesített jól, a dél-koreai az egyik leggyengébb valuta volt Ázsiában: idén több mint 8 százalékkal csökkent értéke a dollárral szemben.

A dél-koreai pénzügyminiszter, Cshö Szangmok a statárium kihirdetése után egy órán belül megbeszélést hívott össze Szöulban a központi bank és a legfontosabb pénzügyi szabályozó hatóságok részvételével. A megbeszélés után ígéretet tettek arra, hogy „korlátlan likviditási támogatást” nyújtanak, amíg a részvény-, kötvény- és devizapiacok stabilizálódnak. A pénzügyminiszter szerdán azt nyilatkozta, hogy a kormány a gazdaság védelmére fog összpontosítani: „a kormány mindent megtesz a gazdasági aggodalmak kezelése és az üzleti tevékenységekben bekövetkező zavarok minimalizálásáért” – mondta. A koreai jegybank szerdára rendkívüli ülést hozott össze „a piacokon tapasztalható aggodalmak” miatt. A központi bank közleményt adott ki arról, hogy „aktívan” dolgozik különböző intézkedéseken annak érdekében, hogy megnyugtassák a piacokat és stabilizálják a devizaingadozásokat.

Az esetről Leif-Eric Easley, a szöuli Ewha Egyetem nemzetközi tanulmányokat tanító professzora is elmondta véleményét, szerinte a statárium bejelentése egyszerre „jogi túlkapás és politikai tévedés”, ami szükségtelen kockázatnak tette ki az ország biztonságát és gazdaságát.

Helyi idő szerint kedd este Jun Szogjol dél-koreai elnök statáriumot hirdetett, közlése szerint erre azért volt szükség, hogy megakadályozzák az „Észak-Korea-barát erőket” abban, hogy „elvegyék a dél-koreaiak szabadságát”. A döntést azután hozta meg, hogy a parlamentben többségben lévő ellenzéki Demokratikus Összefogás Pártja eljárást indított magas rangú ügyészek ellen, illetve elutasította a költségvetési törvényt. Az elnöki bejelentés után a védelmi miniszter tanácskozásra hívta a hadsereg parancsnokait, és hadsereg magas szintű készültségét rendelte el a dél-koreai sajtó szerint.

Az elnök néhány órával később bejelentette, hogy visszavonja a statáriumot, miután kabinetje megszavazta annak feloldását. A döntés bejelentése után Jun Szogjol saját pártja is magyarázatot követelt arra, mi szükség volt a hadiállapot kihirdetésének. A párt vezetője elnézést kért a közvéleménytől.

Az események miatt Mark Rutte NATO-főtitkár is megszólalt, szerdán bejelentette, „lépésről lépésre” figyelni fogják a dél-koreai helyzetet, mivel, bár Dél-Korea nem tagja, de fontos szövetségese a NATO-nak. Rutte hozzátette, a „Dél-Koreával való kapcsolatuk kulcsfontosságú és vasszilárd”, ez továbbra is változatlan a főtitkár szerint.

Jun körül több botrány is kipattant az elmúlt években, többségében a feleségével összefüggésben, akit korrupcióval és befolyással üzérkedéssel is gyanúsítottak. Az ellenzék különleges vizsgálatot is követel az ügyeiben, valamint alkotmányos felelősségrevonási eljárást kezdeményezett a kormányzati számvevőszék vezetője ellen, mivel nem volt hajlandó kivizsgálni a first lady ügyeit.

A keddi eseményekről itt írtunk bővebben.