Hogyan lett Elon Musk trumpista?

A kaliforniai Szilícium-völgy évtizedek óta a Demokrata Párt egyik legfontosabb fellegvárának számít. A nagy techcégek tulajdonosai és alkalmazottai, valamint a helyi startupperek a legtöbb kérdésben hagyományosan egyetértettek a demokratákkal: támogatták a bevándorlást, a melegházasságot, az abortuszhoz való jogot és a vagyoni egyenlőtlenségek mérséklését. A techmilliárdosok az előző elnökválasztásokon a demokrata jelöltek legnagyobb adományozói között voltak.

Idén azonban valami megváltozott. 2016-ban még sokkolta a Szilícium-völgyet, hogy a PayPal és a Palantir alapítója, Peter Thiel Hillary Clinton helyett Donald Trumpot támogatta. Most viszont már senki nem lepődött meg, amikor július 13-án, a Trump elleni sikertelen merénylet után fél órával egy nála fontosabb szereplő, Elon Musk hivatalosan is beállt a volt elnök mögé. És ezzel nincs egyedül: a kaliforniai techmilliárdosok közül idén Trumpot támogatja rajta kívül David Sacks, a Facebook, az Uber, a Palantir és SpaceX egyik korai befektetője, Marc Andreessen és Ben Horowitz, az Andreessen Horowitz kockázatitőke-befektető alapítói, és még egy sor neves vállalkozó és cégvezető.

És ha úgy is tűnik, hogy a Szilícium-völgy lakosságának nagy része továbbra is demokrata szavazó, van egy másik nagy társadalmi csoport az Egyesült Államokban, amely az elmúlt ciklusban a republikánusok felé tolódott: a kriptotulajdonosok. Az idők szavát megérző Trump pedig amellett, hogy a Szilícium-völgyben szocializálódott J. D. Vance-t tette meg alelnökjelöltjének, legutóbb egy bitcoin-konferencián nekik kedvező ígéretek egész sorával igyekezett meggyőzni a bitcoin-tulajdonosokat. A konferenciát szervező David Bailey, a BTC vezérigazgatója ezért cserébe 100 millió dollárt és 5 millió szavazót ígért Trumpnak.

Ebben a helyzetben pedig szoros állás esetén könnyen lehet, hogy az idei elnökválasztást az eddig inkább demokratákat támogató techmilliárdosok pénze és a korábban politikailag el nem kötelezett kriptotulajdonosok szavazatai döntik majd el Trump javára.

Trump kritikusából Trump támogatója

Az elmúlt néhány hónapban az amerikai sajtóban egy sor elemzés megjelent arról, hogyan lett a techmilliárdosok egy elég jelentős része néhány év alatt a demokraták támogatójából azok kritikusa, majd a republikánusok támogatója, végül pedig trumpista. A legnagyobb figyelmet közülük Elon Musk, a Tesla és az X tulajdonosa, a világ egyik leggazdagabb embere és legbefolyásosabb influenszere kapta.

Musk a 2010-es évek első felében a Tesla vezetőjeként gyakran találkozott Barack Obamával, és látszólag jó kapcsolatot ápolt a demokrata elittel, de keveset nyilatkozott politikáról. Saját bevallása szerint 2016-ban Clintonra szavazott, majd Trump győzelme után tisztséget vállalt az elnök tanácsadói testületében. A pozícióról 2017-ben lemondott, mert tiltakozott az ellen, hogy Trump kiléptette az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásból. „A klímaváltozás valós – mondta akkor. – Az, hogy kilépünk a párizsi egyezményből, se Amerikának, se a világnak nem jó.”

A 2020-as választáson Musk aztán Joe Bident támogatta, a Trumppal való viszonya pedig továbbra sem javult. 2022-ben Trump saját közösségi médiájában azzal dicsekedett, hogy Musk a segítségét kérte az államilag támogatott projektjei miatt, „beleértve a lerobbanó vezető nélküli autókat és a semmibe kilőtt rakétákat”. Majd hozzátette, hogy

megkérhette volna Muskot, hogy „térdre boruljon és könyörögjön”, és Musk megtette volna – emlékeztet a Washington Post.

A New York Times Musk-közeli forrásai szerint a Tesla-vezér még tavaly is kritikus volt Trumppal, és egy időben Vivek Ramaswamy republikánus elnökjelölt kampányát akarta támogatni. Musk ezzel párhuzamosan nyíltan beszállt a sokáig Trump legfontosabb kihívójának számító floridai kormányzó, Ron DeSantis előválasztási kampányába. DeSantis konkrétan Musk társaságában indította volna el kampányát, azonban fél órán keresztül nem sikerült beüzemelni a Twitter (azóta már X) beszélgetős platformját, ami rögtön katasztrofális startot jelentett. Musk aztán Trump előválasztási győzelme után hónapokig nem szólalt meg, végül csak a július közepi merényletkísérlet után állt be mögé.

Különböző források szerint Musk már év elején támogatásáról biztosította Trumpot, és egy ideje rendszeresen beszélnek egymással. Idén többször tárgyaltak, Musk pedig állítólag győzködte Trumpot, hogy J. D. Vance-t válassza alelnökjelöltnek, ami végül megtörtént. A Wall Street Journal szerint a milliárdos egy ponton megígérte, hogy mostantól havi 45 millió dollárt (átszámolva körülbelül 16 milliárd forintot) ad egy Trump kampányát támogató szervezetnek. Ezt ő később tagadta, de hozzá közeli források szerint évek óta azon dolgozik, hogyan tud a nyilvánosságot megkerülve, titokban pénzelni neki tetsző politikai kampányokat – írja a New York Times.

A nagy összeborulás legutóbbi látványos állomása az volt, amikor augusztus 12-én, hétfőn Elon Musk az X-en készített interjút Trumppal,

amelyben nyíltan támogatásáról biztosította, majd felajánlotta, hogy szívesen szerepet vállalna leendő kormányában. A kicsit káoszos beszélgetésben nagyjából abban maradtak, hogy Musk egy, a kormányzati szervek hatékonyságát vizsgáló bizottságban kaphat majd helyet – feltéve, ha Trump tényleg nyer november 5-én.

Hogyan lett Elon Musk republikánus?

A Dél-Afrikában született Elon Musk 2002-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és saját bevallása szerint az elmúlt négy elnökválasztáson mindig a demokratákra szavazott. Látszólag közelebb is áll hozzájuk: maga is bevándorló, enyhén szólva sem hisz a hagyományos családmodellben, ráadásul elsődleges vállalkozását, a Teslát részben a klímaváltozás elleni küzdelem hívta életre, és azóta is a zöld átállás jegyében kiutalt állami támogatásokat kap.

Musk azonban az elmúlt években egyre inkább eltávolodott a demokratáktól, amelynek a hozzá közel álló források szerint világnézeti, gazdasági és személyes okai is vannak. Ezek közül talán a legismertebbek a világnézetiek, vagyis hogy Musk:

• ellenzi a bevándorlást (annak ellenére, hogy maga is bevándorló);
• ellenzi, hogy a demokraták állampolgárságot adjanak a már régebb óta ott élő bevándorlóknak;
• kritikus a transzneműséggel;
• és a sokszínűséget támogató céges és állami szabályozásokkal.

Musknak azonban ezeknél önzőbb érvei is vannak a demokraták ellen. A Washington Post kiemeli, hogy a Biden-kormányzat idején az amerikai Igazságügyi Minisztérium és az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) vizsgálatokat indított a Tesla vezetéstámogató technológiájának marketingjével kapcsolatban. Az amerikai Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) pedig a vezetők figyelmetlenségével kapcsolatos aggályok miatt rendelte el szinte minden Tesla visszahívását (pontosabban az önvezető funkció finomhangolását), és máig kérdés, engedélyeztetni fogják-e végül, hogy a Teslák valamikor teljesen önvezető módon közlekedhessenek Amerikában. A SEC emellett az X ellen is vizsgálatot folytat, egy másik szövetségi szintű testület pedig a SpaceX-nél történt állítólagos zaklatásokkal kapcsolatban nyomoz.

Elemzők szerint egy második Trump-kormányzat a vizsgálatokat leállíttathatná, a Teslának megadná az önvezetéshez szükséges engedélyeket, a SpaceX-nek pedig a jelenleginél jóval nagyobb, több milliárd dolláros megrendeléseket adna – írja a Post. Musk vagyona ezzel akár további tízmilliárdokkal növekedhetne.

Ezek mellett pedig ott van a személyes sértettség is.

2020-ban, megválasztása után Biden például meghívta a Fehér Ház kertjébe a nagy amerikai autógyártók és a járműipari szakszervezet képviselőit. A Teslát kihagyták, mert a gyárban nem engednek szakszervezetet alapítani, Musk azonban úgy vette, személyesen őt mellőzik. Biden később többször beszólt a milliárdosnak, egyszer például sok sikert kívánt neki a Holdra vezető útjához. Mikor Musk megvette a Twittert, és felmerült, hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, Biden azt mondta: jó lenne megvizsgálni a Tesla-vezér nemzetközi kapcsolatait.

De Musknak nemcsak a Biden-kormányzattal, hanem úgy általában a liberális szereplőkkel és intézményekkel is egyre inkább meggyűlt a baja. Így például egyre kritikusabb lett a médiával, miután újságírók kiderítették, hogy teherbe ejtette egy beosztottját, és titokban tartotta egy házasságon kívüli gyereke születését. Máskor a Tesla és az X ügyeiről író újságírók miatt gurult be, és tízüknek fel is függesztette az X-fiókját – írja a Guardian.

Nem Musk az egyetlen

A jelek szerint viszont nem kell se a világ leggazdagabb emberének lenni, se személyes sértéseket gyűjtögetni ahhoz, hogy a techipar prominens figurái rövid időn belül Biden támogatóiból trumpistákká váljanak. David Sacks kockázatitőke-befektető és podcaster, a Craft Ventures alapítója 2021-ben például azt mondta: a Capitolium ostromában betöltött szerepe alkalmatlanná teszi Trumpot bármilyen politikai pozíció betöltésére.

Sacks mostanra 180 fokos fordulatot vett, és hivatalosan is Trumpot támogatja. „Nagyobb nézeteltéréseim vannak Bidennel, mint Trumppal” – mondta erről, mikor bejelentette, hogy adománygyűjtést szervez az előző elnöknek, ehhez kapcsolódóan pedig egy interjút is készítene vele – írja a Times. A Trump kampányát segítő America PAC támogatói között pedig ott vannak a Winklevoss ikrek, Doug Leone a Sequoia Capitaltől és Joe Lonsdale Palantir-alapító.

A CNN elemzése szerint ezeket a milliárdosokat és cégvezetőket két kérdés távolította el a demokratáktól: a Biden-kormányzat trösztellenes politikája és kriptóhoz való hozzáállása. A trösztök kérdése az Egyesült Államok egyik régi gazdaságpolitikai vitája, amely arról szól, hogy az állam hagyja-e, hogy teljes piacokat leuraló cégóriások jöjjenek létre. Ezek a piaci logikák miatt általában maguktól kialakulnak, amelyet az amerikai szövetségi állam néha a cégegyesülések akadályozásával, néha a nagy cégek feldarabolásával igyekszik megakadályozni.

Az elmúlt húsz évben az internet elterjedésével egy sor cég (Amazon, Facebook, Google) már-már monopóliumszerű, teljes részpiacokat leuraló pozíciókat szerzett meg. A Biden-kormányzat ezt problémásnak találta, és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) pereket indított többek között az Amazon, a Microsoft és a Meta ellen.

A perek célja hivatalosan a techbehemótok feldarabolása, de az FTC vezetője szerint az is cél, hogy a cégek nyereségének egy részét a hétköznapi emberek gazdasági helyzetének javítására használják fel – írja a CNN. És ha a gigacégek feldarabolásával egyelőre nem is áll jól az FTC, a potenciális felvásárlások nagyobb részét az utóbbi években már blokkolták, amivel jelentős bevételtől estek el az elsősorban ilyen üzletekből élő kockázatitőke-befektetők.

Nagy újraelosztást akar a Demokrata Párt

A Biden-kormányzat trösztellenes politikája egy nagyobb fordulat része, amelynek során a Demokrata Párt az elmúlt nyolc, de főleg négy évben fokozatosan egyre inkább balra tolódott, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek csökkentésére. (Európai értelemben persze még mindig számos kérdésben jobboldaliak, de ők az amerikai viszonyok között politizálnak.)

Az egyenlőtlenségek problematizálása pedig a gazdagoknak nem mindig tetszik.

Bradley Tusk kockázatitőke-befektető, demokrata politikai stratéga szerint az egyenlőség hangoztatásával a demokraták démonizálták a magas jövedelműeket, ez pedig a techmilliárdosok közül sokakat elidegenített tőlük. „Ha valakinek újra és újra azt mondod, hogy gonosz, az egy idő után nem fogja ezt szeretni” – mondta erről.

Biden ráadásul az utóbbi időben többször is olyan nyilatkozatokat tett, amelyek arra utaltak, hogy egy esetleges második ciklusában – azóta már visszalépett a jelöltségtől, így a demokrata oldalról Kamala Harris alelnök indul Trumppal szemben – az elsőnél is baloldalibb gazdaságpolitikát vinne. Idén márciusban egy olyan költségvetési tervet tett közzé, amelynek részeként tíz év alatt háromezer milliárd dollárral csökkentené a szövetségi költségvetés hiányát, ezt a pénzt pedig a vállalatok és a gazdagok megadóztatásából szedné össze. Ennek része lenne egy 25 százalékos „milliárdosadó”, amely minden, 100 millió dollár feletti vagyonra érvényes lenne. Ennek a szupergazdagok nagy része értelemszerűen nem örülne.

A történethez persze az is hozzátartozik, hogy a szilícium-völgyi startupoknak és a kockázatitőke-befektetőknek egyáltalán nem alakult jól az elmúlt két év. A koronavírus-járvány után kialakult infláció miatt 2022-ben a Fed emelni kezdte az alapkamatot, amivel a vállalati hitelek is sokkal drágábbak lettek. Ez nagyon meglőtte azokat a kisebb és nagyobb techcégeket, amelyek korábban olcsó hiteleket vettek fel, majd szigorú kötelezettségek nélkül fejlesztgettek abban a reményben, hogy később valamelyik termékük sikeres lesz, vagy valamikor felvásárolja őket egy nagyobb cég. Ezt a stratégiát magasabb kamatoknál már nem olyan könnyű folytatni, és ez akkor is frusztrálja az érintetteket, ha az inflációról és a kamatemelésről nem a Biden-kormányzat dönt vagy tehet.

Cikkünk második részében arról írunk, hogy befolyásolhatják majd a kriptotulajdonosok az idei elnökválasztás kimenetelét.