Elon Musk szerepet kért Donald Trump kormányában, majd arra jutottak, át kéne nevezni az atomenergiát

Kétórás, technikai malőrökkel tűzdelt beszélgetést tartott az X-re átnevezett volt Twitteren Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje, volt elnök, valamint Elon Musk milliárdos, az X, a SpaceX és a Tesla tulajdonosa. Mindez nemcsak a november elején esedékes, vészesen közelgő amerikai elnökválasztás miatt volt érdekes, hanem Musk pálfordulása okán is. A dél-afrikai születésű, de 2002 óta amerikai állampolgár Musk korábban progresszív gondolkodású, környezetvédő, saját állítása szerint a demokratákra szavazó ember volt, aki 2022 óta nagyot fordult:

most már hithű Trump-szavazó, aki a déli határért aggódik, elítéli a demokraták progresszivitását, sőt mint a beszélgetésből kiderült, a globális éghajlatváltozást sem tartja égető gondnak.

Köhögött a rendszer erősen, amikor New York-i idő szerint este 8-kor elkezdődött volna a két fél közti online beszélgetés, sokaknak nem töltött be, csak egy szürke négyszöget tudtak nézni, vagy hibaüzenetet kaptak – írta a CNN közvetítésében. Musk pedig előre közölte, streamingteszteket futtattak az X Space-én, 8 millió nézőre is alkalmazva azt. Később Musk közölte, túlterheléses, DDOS-támadás érte a rendszert. Végül 42 perc késéssel, és az X-vezér szerint kisebb nézőközönséggel, de el tudott startolni a beszélgetés.

Kamala Harris kampánycsapata egyből ráugrott a történtekre, Trump közösségi oldalán, a Truth Socialön újraposztolták Trump azon bejegyzését tavalyról, ami a floridai kormányzóval és korábbi elnökjelölt-aspiránssal, Ron DeSantisszal tervezett Musk-beszélgetésen élcelődött. Akkor Trump katasztrófának nevezte, hogy az akkor még Twitter nevű platformon technikai hibák tömkelege tette élvezhetetlenné az élő beszélgetést és DeSantis (végül januárban földbe állt) kampányának nyitányát.

A hétfő esti interjúban először a Trumpot ért július 13-i merényletkísérletről beszélgettek, amiről az elnökjelölt a szokásos csapongó stílusában azt mondta, „nem volt kellemes”, majd azt fejtegette, szürreálisnak mondható-e az élmény. „Rögtön tudtam, hogy ez egy golyó volt” – tette hozzá. Állította, az első kérdése a füle megsérülése után az volt, hogy „hány ember halt meg?”, mivel „masszív tömeg”, ezrek voltak jelen a butleri gyűlésen (ahova októberben vissza akar menni kampányolni).

Jatt, határ, gazdaság

Trump elővette demokrata ellenfelét, Kamala Harrist is, aki szerinte lenyúlta az adómentes borravaló ötletét tőle (amit Orbán Viktor kormányfő is igyekszik lenyúlni). Harris ezt Las Vegas-i kampánygyűlésén lengette be, de Trump már korábban ugyanitt megígérte az ingaállam rengeteg dolgozójának, akik a szolgáltató szektorban húzzák az igát. Trump szerint márpedig jelenleg az a helyzet, hogy a mostani demokrata kormányzat változatlanul megadóztatja a jattot, sőt 88 ezer adóellenőrt szabadított a pincérekre (a CNN szerint Trump egy 2021-es bejelentés alapján állítja ezt, miszerint az adóhatóság, az IRS kapott rá pénzt, hogy egy évtized alatt felvegyen mindenféle munkakörbe közel 87 ezer embert).

Szóba került a republikánusok forró kampánytémája, a mexikói határ biztonsága és a bevándorlás is. Musk elmondta, hogy nemrég a déli határra utazott, ahol olyan embereket látott, „akik nem néztek ki barátságosan”. Trump elővette egyik alaptalan mantráját, miszerint más országok mentálisan beteg embereket és bűnözőket küldenek be az Egyesült Államokba, ahol Kamala Harris mint „határcár” kapta meg a kérdés rendezését Joe Bidentől. Trump hozzátette, ha megválasztják, „az ország történetének legnagyobb deportálását hajtjuk végre”.

Ezután jött az, amit előzetesen sok elemző várt: Musk felajánlotta, hogy szerepet vállalna Trump kormányában.

Mindezt azzal vezette fel a milliárdos, hogy „azt hiszem, nagyszerű lenne, ha volna egy kormányzati hatékonysági bizottság, ami megvizsgálja ezeket a dolgokat, és biztosítja, hogy az adófizetők pénze, az adófizetők kemény munkával megkeresett pénze jó módon van elköltve”. Trump jelezte, imádná, ha Musk részt venne egy ilyen testületben, hisz a Tesla-vezér „nagy nyeső”, aki cégeinél is vissza tudta vágni a költéseket (arról nem ejtettek szót, hogy például az X-nél ez állások megszüntetését jelentette).

Nem mentek el a gazdaság helyzete és a 2022-ben negyvenéves csúcsra (9,1 százalékkal) felérő infláció mellett sem. Trump azt mondta, az emberek arról akarnak hallani, miért nem tudnak sok dolgot megvenni a sarki fűszeresnél, miért drágult minden, hogy „az infláció megölte őket”. A republikánus jelölt ezért Joe Biden kormányát tette felelőssé. A szakértők szerint az ellátási láncok akadozása, az üzemanyagárak és a kormányzati élénkítések is fűtötték az amerikai inflációt. Trump egyébként kötötte az ebet a karóhoz, mondván nem az elmúlt 48, hanem az elmúlt 100 év legszörnyűbb inflációjában van az ország.

Kaliforniai exodus, oktatás, éghajlat, atom

Szóba került az is, hogy több nagy cég elhagyta vagy elhagyni tervezi Kaliforniát, legutóbb a Chevron olajvállalat tett így, ami a texasi Houstonba költözik, de Musk is ezt tervezi az X-szel és a SpaceX űrvállalattal. Trump szerint Texas nagyszerű munkát végez ezzel – ami bók akart lenni a republikánus fellegvár államnak, ami egy masszívan demokrata tagállamból csábít át cégeket.

Trump előhozta azt a kampányígéretét is, hogy megszünteti a szövetségi oktatási minisztériumot is, és az oktatás ügyét visszaadja az 50 tagállamnak (amiből 35 szerinte nagyszerűen tudná ezt csinálni). Már tavaly felvetődött, és a republikánusok kedvenc ígérete lett ez, azonban a CNN szerint nem sok plusz hatalmat adna az államoknak a lépés. Ugyanis többek közt a tantervek meghatározása, a beiskolázhatóság feltételei, az iskolák létrehozása is tagállami felelősség. Trump egyébként már a 2016-ban kezdődő elnöksége idején pénzt akart kivonni az oktatásból, valamint összevonni az oktatási és a munkaügyi tárcákat, de ebből végül nem lett semmi.

A korábbi klímavédő Musk egyik nagy pálfordulását jelezte a globális éghajlatváltozásról szóló rész. Maga Musk mondta, „nem úgy tűnik, mintha égne a ház”, Trump pedig azzal válaszolt, hogy tagadta, jelentős plusz szén-dioxid kibocsátástól nehezebb lesz levegőt venni, valamint állította, hogy pár évtizedig még fenntartható a jelenlegi kibocsátás (a tudomány mostani állása szerint nem). A beszélgetés ezen része egyre zavarosabb lett, Trump állította, nem „globális felmelegedés”, hanem „nukleáris felmelegedés” van, és hogy az atomenergia a legnagyobb fenyegetés. Musk azonban itt szembement Trumppal, megvédte és biztonságosnak mondta a nukleáris energiatermelést. Erre a beszélgetés legcsodásabb mondatai hangzottak el a volt elnöktől:

„Igazad van. Talán meg kéne változtatniuk a nevét. Elnevezzük majd rólad vagy másról. Ennek márkaépítési problémája van.”

Vonatok, szélsőbalos holdkórosok, tamponok a mosdóban

Trumpról aztán kiderült az is, hogy vasútbarát, és jelezte, nem érti, miért nincs az Egyesült Államoknak gyorsvasúti hálózata. Japán megnevezése nélkül, de a szupervonatokat, a bullet traineket hozta fel, amik „hihetetlenül gyorsan mennek, hihetetlenül kényelmesek, problémák nélkül”. Hozzátette, alagutak építésével lehetne ezt kiküszöbölni, amire pont van egy idevágó Musk-cég, a Boring Company. A CNN megjegyezte, a Trump-kormányzat idején 1 milliárd dollár támogatást kaszáltak el, ami Kalifornia gyorsvasúti hálózatára ment volna (a két agglomerációt, a Los Angeles-it és a San Franciscó-it kötötte volna össze a fővonal, de előrehaladott állapotban van egy Los Angeles-Las Vegas viszonylat is).

Nem mulasztották el a demokraták fő jelöltjeit támadni az X-es interjúban. Musk „szélsőbaloldalinak” nevezte Kamala Harrist, amivel Trump is tökéletesen egyetértett. Musk azt mondta, a demokraták újraírnák a történelmet, miszerint Harris mérsékelt, miközben szélsőbalos. Trump félbeszakítva Muskot azt mondta, Harris rosszabb, mint Bernie Sanders vermonti progresszív szenátor (aki előszeretettel beszél a munkásosztály helyzetéről). Trump Harrist „radikális baloldali holdkórosnak” bélyegezte, akit ha megválasztanak, nem lesz többé ország sem.

Tim Walzról, Harris középnyugati származású, de progresszív ágenda mentén Minnesotában kormányzó alelnökjelöltjéről is volt pár csípős megjegyzése Trumpnak. Walz államában ugyanis született egy jogszabály, miszerint az iskolákban kötelezően lenniük kell a wc-kben ingyen elérhető menstruációs termékeknek. Mivel a törvény mindegyik mellékhelyiségre vonatkozik, Trump azzal gúnyolódott, hogy Walz aláírta a törvényt, hogy „tamponok legyenek a fiúk mosdóiban”. Hogy ez furcsa, abban egyetértettek (Musk a „weird” szót használta, amit pont Walz mond előszeretettel Trumpra). Trump még hozzátette, az emberek arra számítottak, hogy Harris majd egy ellenkező karakterű embert választ maga mellé, erre „egy Izrael-ellenes, radikális baloldali személyt választott”.