Otthon elkészíthető fegyverek miatt aggódik a világ a manhattani CEO-gyilkosság után
2024. december 13. – 18:08
frissítve
![Otthon elkészíthető fegyverek miatt aggódik a világ a manhattani CEO-gyilkosság után](https://assets.telex.hu/images/20241213/1734082881-temp-gjlmcL_hero-normal:xl.jpg)
Az amerikai hatóságok szerint egy úgynevezett „ghost gunnal”, egy házilag, elemekből összerakott lőfegyverrel ölték meg a UnitedHealthcare vezérigazgatóját, Brian Thompsont New Yorkban. A merénylettel gyanúsított Luigi Mangione táskájában a rendőrség első közlése szerint egy 3D nyomtatóval készült fegyvert találtak, erről később kiderült, hogy csak részben volt így. A férfi a nála lévő kiáltványában arra utalt, hogy a fegyvert könnyedén el tudta készíteni, nem volt szüksége különösebb szakértelemre.
A merénylettel újra a figyelem középpontjába került az Egyesült Államokban a neten rendelhető alkatrészekből könnyedén összeállítható fegyverek problémája.
Ezeket nemcsak egyszerű elkészíteni, de azt is ki lehet kerülni, hogy sorozatszámmal lássák el őket. A rendvédelmi erők szerint ez csábító lehetőség a bűnözőknek arra, hogy egy lenyomozhatatlan fegyvert szerezzenek maguknak, míg a fegyverkorlátozás szigorításáért küzdő csoportok attól félnek, tömegmészárlásokat hajthatnak végre ilyen fegyverekkel.
Miközben a Biden-kormányzat elnöki rendelettel igyekszik gátat vetni a ghost gunok (szó szerint szellemfegyverek, de nincs igazán jó magyar kifejezés rájuk) terjedésének, Európában a 3D nyomtatással készülő fegyverek terjedésétől tartanak a hatóságok. Az európai hatóságok is attól félnek, szélsőségesek ilyen fegyverekkel hajthatnak végre terrortámadásokat.
A Telexnek azonban Vass Gábor, a Kaliber magazin főszerkesztője azt mondta, megalapozatlan a 3D-s nyomtatással készülő fegyverek miatt kialakult pánik. Mint mondta, azok közel sem működnek olyan jól, mint a hagyományos fegyverek, amiket a bűnözők és terroristák könnyedén be tudnak szerezni a feketepiacon. Vass azt mondta, már az elejétől fogva kételkedett abban is, hogy a UnitedHealthcare CEO-ja elleni támadást valóban egy 3D nyomtatással készült fegyverrel hajtották végre, és a fegyverről közzétett fényképek ezt meg is erősítették.
Házilag gyártott fegyverek, legálisan
Az amerikai szövetségi törvények és az államok elsöprő többségének jogszabályai egyáltalán nem tiltják, hogy valaki saját otthoni használatra készítsen lőfegyvert, csak azt, hogy azt nem hozhatja kereskedelmi forgalomba – mondta Vass. „Ha én egy farmer vagyok, és szeretnék otthon egy sörétes puskát barkácsolni, mondjuk, vízvezetékcsőből, akkor ezt szívem joga megtenni. Azt nem tehetem meg, hogy ebből, mondjuk, tíz darabot csinálok, és eladom a heti vásáron.” Az egyetlen szabály, amit be kell tartani, hogy az elkészült fegyvert érzékelniük kell a fémdetektoroknak, és a reptéri utasbiztonsági ellenőrzésen is látszaniuk kell.
Ezt a szabályt használják ki a ghost gunokkal kereskedő cégek, amik nem egy teljesen kész lőfegyvert árusítanak, hanem csak alkatrészeket. Ezekből viszont aztán házilag könnyedén össze lehet állítani egy működő darabot, mégpedig úgy, hogy annak árusításához nem kell hatósági engedély. Vagyis ezeket olyanok is megvásárolhatják, akik egy fegyverboltban nem vehetnének legálisan lőfegyvert, mondjuk, azért, mert elítélt bűnözők.
Ezek a fegyverek azzal vívták ki a hatóságok és a szigorú fegyverszabályozást követelő szervezetek ellenszenvét, hogy nincsen rajtuk sorozatszám, ami jelentősen megnehezíti a nyomozók dolgát, ha bűncselekményekhez használják fel őket. Az amerikai szabályok szerint egy lőfegyvernek egy számozott fődarabja van, a tokja (angolul frame vagy receiver), minden más alkatrészét, mint például cső, zár, szán, dob, szabadon meg lehet rendelni. A ghost gunok körüli vita az olyan tokokkal kapcsolatban alakult ki, amiket majdnem kész állapotban árusítanak, sorozatszám nélkül.
Legtöbbször ezek 80 százalékos tokok, amiknek be kell fejezni a gyártását, de az nem bonyolult feladat, és több-kevesebb fémmegmunkáló ismerettel és egy állványos fúrógéppel, esetleg egy marógéppel meg lehet csinálni – mondta Vass Gábor.
Az 50 amerikai állam közül 15-ben hoztak különböző jogszabályokat a félkész állapotban árult ghost gunok szabályozására, amit szövetségi szinten Joe Biden egy 2022-ben kiadott elnöki rendelettel igyekezett megoldani. A jogszabály megtiltotta a majdnem kész tokok sorozatszám nélküli árusítását, illetve azok eladását és megvásárlását engedélyhez kötötte. A lőfegyveres visszaélésekkel foglalkozó amerikai szövetségi ügynökség, az ATF azzal érvelt, hogy a fegyverszabályozásról szóló, a kötelező sorozatszám használatát bevezető 1968-as szövetségi törvény szövege szerint a majdnem kész tok is lőfegyvernek minősül, és így számozottnak kell lennie.
A jogszabályt több szövetségi bíróságon is megtámadták. 2023-ban egy texasi szövetségi bíró elnöki túlkapásként értékelte és hatályon kívül helyezte a rendeletet, egyebek mellett azzal érvelve, hogy ilyen törvények megalkotása a kongresszus feladata lenne. Döntését az erősen konzervatív New Orleans-i szövetségi fellebbviteli bíróság helybenhagyta, és az ügy végül a legfelsőbb bíróság elé került.
![Joe Biden egy ghost gunnal a Fehér Ház rózsakertjében, a fegyveres erőszakról tartott sajtótájékoztatón, 2022. április 12-én – Fotó: Nathan Posner / Anadolu / Getty Images](https://assets.telex.hu/images/20241213/1734083713-temp-MKFDBm_cikktorzs:xl.jpg)
A jobboldali politikusok és a fegyvertartás szabadságáért küzdő szervezetek reményei szerint a 6–3-as konzervatív többségű testület is hasonlóan dönt majd, de úgy tűnik, hogy csalatkozniuk kell. Az alkotmánybíróság szerepét is ellátó legfelsőbb bíróság októberben tartott meghallgatást az ügyben, és a jelek arra utaltak, hogy a konzervatív bírák közül ketten is hajlandók lesznek helybenhagyni Biden rendeletét.
Egyikük John Roberts, a bíróság elnöke, aki kemény kérdésekkel bombázta a rendelet eltörlése mellett érvelő ügyvédet. Egy ponton megkérdezte, mi értelme van egy tokot lyuk nélkül árusítani, az ügyvéd közölte, hogy vannak, akik szeretnek barkácsolni, csakúgy, mint azok az emberek, akik az autóikat szerelgetik. Erre Roberts azt mondta: „Nem hinném, hogy egy-két lyuk kifúrása olyan élményt ad, mint egész hétvégén az autón dolgozni.”
Valóban veszélyt jelentenek?
A Fehér Ház és a ghost gunok betiltását követelő szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy egyre több és több ilyen fegyver kerül elő különböző bűncselekmények felderítése közben. Ennek bizonyítására az ATF egy statisztikájára hivatkoznak, ami szerint 2017 és 2021 között több mint ezer százalékkal, majdnem húszezerre nőtt a rendőrség által lefoglalt ghost gunok száma.
Ennek a statisztikának a hangsúlyozása azonban a szigorítást ellenzők szerint félrevezető, és félelemkeltéssel vádolták meg a Biden-kormányzatot. Azt ugyanis nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi ghost gun van az amerikaiaknál, ahogy azt sem, hogy mennyit használtak bűncselekményekben.
Az ATF statisztikájában azok a lőfegyverek szerepelnek, amiket a helyi hatóságok beküldtek azonosításra a szövetségi ügynökségnek. A szervezet jelentésében kiemelte, hogy az otthon készített fegyverek száma azért is nőtt, mert a rendőrségek egyre jobban a tudatában vannak annak, hogy az ATF ezekkel is foglalkozik, és ezért több ilyen lőfegyvert küldenek be hozzájuk.
Az ATF adatai szerint 2017 és 2021 között összesen 38 ezer otthon készült fegyvert kaptak azonosításra. Ugyanebben az időszakban majdnem kétmillió (1 922 577), bűncselekményhez kapcsolt lőfegyvert vizsgáltak. Azaz az ATF adatai szerint a házi készítésű fegyverek a bűncselekményekhez használt fegyverek kevesebb mint két százalékát tették ki a vizsgált időszakban. Ráadásul az ATF „házi készítésű fegyvereket” említ, és az nem derül ki abból, hogy mennyi olyan könnyen összeszerelhető ghost gun volt köztük, amiknek a betiltását most el akarják érni.
A Washington Times nevű konzervatív lap egy 2021-es cikkében az amerikai igazságügyi minisztérium és amerikai nagyvárosok bűnügyi statisztikáira hivatkozva írta, hogy nem a ghost gunok elleni fellépés fogja megakadályozni a fegyverrel elkövetett erőszakos cselekményeket. Mint írták, Chicagóban 2020-ban több mint 11 200 lőfegyvert foglaltak le, és közülük mindössze 139 volt ilyen fegyver, míg Philadelphiában a több mint 4200 közül 95. Hozzátették, hogy az igazságügyi minisztérium egy 2019-es kutatása szerint a bűnözők 43 százaléka a feketepiacon szerezte be lőfegyverét, és senki sem készítette saját magának házilag.
Ahogy Vass Gábor mondta a Telexnek: „Nem fog nekiállni egy drogdíler bandavezér, hogy magának farigcsáljon fegyvert, amikor egy betörésből is tud szerezni.”
3D-s fenyegetés
Brian Thompson megölése után nemcsak a ghost gunokra irányult nagy figyelem, hanem a 3D-s nyomtatással készült lőfegyverekre is, miután a rendőrség közölte, hogy a feltételezett gyilkos, Luigi Mangione táskájában egy ilyen fegyvert találtak. Vass Gábor azt mondta, az elejétől fogva kételkedett abban, hogy a UnitedHealthcare CEO-jának megöléséhez egy 3D-s nyomtatóval készült fegyvert használt a gyilkosa. A szakújságíró ezt leginkább a 9 mm-es Luger lőszer használatára alapozta, aminek kilövéséhez olyan bonyolultabb belső szerkezet szükséges, amit nem lehet műanyagból kinyomtatni.
Amikor pedig megnézte a feltételezett gyilkosnál talált fegyverről közzétett fényképeket, megbizonyosodhatott róla, hogy „teljesen egyértelműen nem 3D nyomtatott, hanem egy mezei Glock-klón”.
A New York Times vizsgálata szerint csak egy része, a tok készült 3D nyomtatóval, egy, az internetről letölthető terv felhasználásával.
A 3D nyomtatókkal készült fegyverek az elmúlt években kezdtek nagy figyelmet kapni, miután 2013-ban a texasi Cody Wilson alapította Defense Distributed nevű cég közzétette a világ első 3D nyomtatóval készült lőfegyverének tervrajzait. A Liberator névre keresztelt fegyver még egy kezdetleges szerkezet volt, de azóta fiatal és jellemzően amatőr fegyverkészítők elkezdték finomítani a terveket, aggodalommal töltve el a hatóságokat. És nemcsak az Egyesült Államokban, aminek már öt államában betiltották be őket, hanem Európában is.
Az európai hatóságok a 2020-as évek elején kezdték el kongatni a vészharangot a 3D nyomtatókkal, házilag készített és már teljesen automata lőfegyverek terjedése miatt. Nemcsak attól tartottak, hogy bűnözők készíthetnek könnyedén maguknak saját fegyvereket egy nem túl drágán beszerezhető 3D nyomtatóval, hanem hogy terroristák is ezt kezdik majd el használni.
![Egy biztonsági kamera felvételén Luigi Mangione tüzeléshez emeli a fegyverét – Fotó: NYPD / AFP](https://assets.telex.hu/images/20241213/1734083856-temp-MElMHi_cikktorzs:xl.jpg)
Az Europol 2022-ben példaként hozta fel a hallei zsinagóga elleni támadást, aminek szélsőjobboldali elkövetője részben 3D nyomtatóval, házilag készített fegyvereket használt; és azt, hogy Spanyolországban és Nagy-Britanniában is felszámoltak 3D nyomtatós fegyvergyártó műhelyeket. Azóta több európai országban is tartóztattak le embereket ilyen fegyverek birtoklása vagy készítése miatt, köztük szélsőjobboldali szélsőségeseket. Idén októberben pedig Franciaországban és Belgiumban egy olyan, a hatóságok jellemzése szerint „fegyvercsempész-hálózatot” számoltak fel, ami 3D lőfegyverekkel kereskedett.
FGC–9
Az egyik legismertebb és legkomolyabbnak tűnő nyomtatott fegyvert egy kurd származású német állampolgár, a korábban csak Jstark álnéven ismert Jacob Duygu tervezte meg, aki 2021 júliusában ismeretlen okból halt meg, nem sokkal azután, hogy őrizetbe vétele után a rendőrség szabadon engedte. A John Elik amerikai fegyverkészítő segítségével finomított FGC–9 (a név a „fuck gun controllra”, a fegyverkorlátozásról alkotott véleményükre utal, a 9 pedig a 9 mm-es lövedékre, amit kilő) szerte a világon felkeltette a terroristák, lázadók és bűnözők figyelmét, és Európában már több országban is találtak belőle letartóztatott embereknél.
Vass Gábor azonban már nem volt olyan nagy véleménnyel az FGC–9-ről, amit elmondása szerint nem is olyan könnyű elkészíteni. Azt mondta, hogy annak jelentős része nem 3D nyomtatott, gyakorlatilag csak a héja készül ezzel a módszerrel, minden más belül forgácsolt acél alkatrész, és túlzás azt állítani, hogy egy jól működő fegyverről lenne szó, „inkább csak működget”. Ezt megerősítette egy mianmari felkelő is, aki arról beszélt a New York Timesnak, hogy bár sokan használják, inkább csak önvédelemre, mert a dzsungelben hajlamos a beragadásra.
Nem kell rettegni
Vass Gábor szerint a 3D nyomtatóval készített műanyag fegyverek egyelőre nem jelentenek valós műszaki és kriminalisztikai problémát. A Kaliber magazin főszerkesztője azt mondta, hogy ezek általában nagyon kis teljesítményű, ormótlan és nagyon rövid élettartamú fegyverek, hozzátéve, hogy Európában nincs relevanciája a 3D fegyvereknek. Emlékeztetett arra, hogy „éppen folyik mellettünk egy elég komoly háború, gondolhatja, hogy onnan mennyi fegyver fog elszivárogni”.
Bár a hatóságok azt hangoztatják, hogy egy 3D nyomtatóval milyen könnyű házilag fegyvert készíteni, szakértők szerint ez nem teljesen igaz. Rajan Basra, a londoni King’s College nyomtatott fegyvereket tanulmányozó kutatója a Sky Newsnak azt mondta, hogy túlságosan leegyszerűsített nézet, hogy pár száz font elég ahhoz, hogy valaki fegyvert nyomtasson magának. Vass szerint is komoly műszaki ismeretek kellenek ahhoz, hogy valaki egy 3D nyomtatóval egy valóban működő fegyvert tudjon készíteni, és az is valószínűleg csak egy „nagyon kis teljesítményű valami lesz”. Hozzátette, hogy fegyvert illegálisan beszerezni vagy fémből elkészíteni sokkal könnyebb.
Vass Gábor emlékeztetett arra, hogy az Európában végrehajtott terrortámadásokban hagyományos fegyvereket, például kalasnyikovot használtak. Rajan Basra az Euractivnak azt mondta, Franciaországban már 500 és 1500 euró közötti összegért (kb. 205 és 615 ezer forintért) hozzá lehet jutni egy kalasnyikovhoz a feketepiacon, és ez jobb lehetőség a fegyverszerzésre, mint házilag nyomtatni egyet. Azzal inkább fegyverrajongók foglalkoznak – tette hozzá. Hasonló véleményen volt Yannick Veilleux-Lepage, a hollandiai Leiden Egyetem terrorizmussal foglalkozó adjunktusa, aki a Euronewsnak azt mondta, határozottan kétli, hogy a nyomtatott fegyverekkel hajtanak végre terrortámadásokat Európában.
Az Euractivnak Blyth Crawford, a King’s College radikalizálódással foglalkozó kutatója azt mondta, hogy szélsőjobboldali körökben nem tartják a hagyományos fegyverek valódi alternatívájának a nyomtatott fegyvereket tömegmészárlások elkövetésére. Ezt megerősítette a lapnak Jacob Ware, a Council on Foreign Relations terrorelhárítással foglalkozó kutatója: úgy vélte, hogy a szélsőségesek között sokan lenézik a technológiát, amivel szerintük csak azok foglalkoznak, akik nem voltak képesek fegyverarzenált felhalmozni maguknak. Hozzátette, hogy „egyelőre nem valószínű, hogy a 3D nyomtatás lesz a terrorizmus jövője”.
Ezt bizonyította a hallei lövöldöző esete is, akinek a házilag készített fegyverei csődöt mondtak a mészárlása közben, és a róla készült videón látni lehetett, hogy többször is ráfogta a fegyverét valakire, meghúzta a ravaszt, de nem történt semmi. A videón hallani, ahogy közli, legalább bebizonyította, hogy ezek a fegyverek mennyire használhatatlanok.
A fémnyomtatás lehet az igazi veszély
Vass Gábor azt mondta, sokkal egyszerűbb fémből csinálni fegyvert, szerinte egy egy-két lövetű sörétes puskát vízvezetékből és vasdarabokból gyakorlatilag bárki el tud készíteni. A Kaliber magazin főszerkesztője példaként hozta fel a második világháborúban használt brit Sten géppisztolyt is, amit úgy terveztek meg, hogy a francia ellenállók is könnyedén elkészíthessék, és elég hozzá egy 1940-es évekbeli fémmegmunkáló gép, hogy valaki ma is összerakja otthon.
Vass szerint akkor lehet gond, ha pár tíz éven belül lesznek megfizethető fémnyomtatók, amik a rugók kivételével minden lőfegyveralkatrészt ki tudnak nyomtatni.
Ez már létező technológia, az első ilyen fegyvert 2013-ban készítették el. Az erre képes fémnyomtatók viszont jelenleg még több millió dollárba kerülnek – mondta a szakújságíró. Ugyanezt mondta az Euractivnak a francia Roueni Egyetem ballisztikai szakértője, Christian Goblas: szerinte a következő évtizedben már megfizethetővé válhatnak az olyan 3D fémnyomtatók, amikkel megbízhatóbb és tartósabb fegyvereket lehet majd házilag készíteni.