Fegyveresek tüzet nyitottak egy Moszkvához közeli koncertteremben, robbanások is voltak, 93 halott lehet

• Több terepruhás fegyveres tüzet nyitott egy moszkvai koncertteremben.
• A Moszkva északnyugati részéhez közeli Crocus City Hallban tűz ütött ki, az orosz hírügynökségi jelentése szerint a támadók által bevetett gránát borította lángba az épület tetejét, több robbanás is lehetett.
• Az orosz nyomozó hatóságok hajnali közlése szerint legkevesebb 60-an meghaltak, 115-en megsérültek. Szombaton már legalább 93 halottról számoltak be.
• Három gyerek is a halottak között van.
• Az orosz külügyi szóvivő terrorista támadásnak minősítette a történteket.
• A támadókról egyelőre semmi biztosat nem tudni, egy híradásban felmerült, hogy akár el is hagyhatták a helyszínt.
• Késő este a Reuters és a CNN is arról írt, hogy az Iszlám Állam vállalta a terrortámadás elkövetését.

Legkevesebb négy, más források szerint öt fegyveres tüzet nyitott Moszkva északnyugati peremén egy koncertteremben péntek este, számoltak be róla orosz lapok, köztük a Ria Novosztyi. Az épületben tűz ütött ki, hatalmas volt a füst, és több robbanás is hallatszott a Crocus City Hallnál.

Az orosz nyomozó hatóságok szombati közlése szerint legkevesebb 93-an haltak meg, köztük három gyerek.

Az azonosítások folyamatban vannak, az egészségügyi minisztérium egy listát is közreadott, amelyen már név és kor szerint is közöltek adatokat egyes halálos áldozatokról. Ezen a listán három áldozat mellett csak annyi áll, hogy „gyerek”, ebből tehát egyelőre csupán annyit tudni, hogy 18 év alattiak voltak.

Az egészségügyi miniszter szerint 115-en kerültek sérülésekkel kórházba, közülük 60-an vannak súlyos állapotban. A sérültek között is vannak gyerekek. Az orosz külügyi szóvivő terrortámadásnak minősítette a történteket.

Késő este a terrorszervezethez köthető Amaq hírügynökség Telegramjára hivatkozva a CNN és a Reuters is arról írt, hogy az Iszlám Állam vállalta magára a terrortámadás elkövetését, és azt írták, „keresztények egy nagy gyűlésére” támadtak rá. A Meduza azt írta, hogy többek szerint a formája alapján a rövid üzenet az ISIS nevében hamis is lehet, de a CBS-nek egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő arról beszélt, hogy az amerikai hírszerzésnek is arra utaló információi vannak, hogy az Iszlám Állam felel a támadásért.

Az egyik szemtanú azt mondta, hogy a terroristák gépkarabélyokkal voltak felfegyverkezve, az épületbe belépve azonnal lelőtték a biztonsági őröket és a bejáratnál állókat, aztán elzárták az utat a kijárat felé.

Más szemtanúk arról beszéltek, ahogy a támadók a Piknik együttes koncertje előtt tüzet nyitottak a koncertteremben, ahol közel 6800 ember volt, minden jegyet eladtak. „Épp indultam fel a lépcsőn, amikor hallottam a gépfegyvereket, ezután zúdult ki a tömeg a teremből” – mondta egy szemtanú már az épület előtt, miután a helyszínen megjelentek a rendőrök és a tűzoltók. „Valaki kitörte az ablakokat a parkoló felé, sokan azon menekültek ki” – mondta egy férfi.

A Telegramon egy nő azt írta, hogy „a terepruhás férfiak a terembe későn érkezőkre támadtak először. Pánik tört ki, az emberek szétfutottak vagy igyekeztek elrejtőzni. Holttesteken át futottunk. Az épülettől pár kilométerre jöttünk el, féltünk, hogy az utcán is lőhetnek.”

A helyszínen készült felvételek közül van olyan, amelyiken a fegyveresek közvetlen közelről lőnek emberekre, más videókban robbanások hangja hallatszik. A Reuters is hitelesített egy felkavaró felvételt, amelyen az látszik, ahogy a fegyveresek az előcsarnokban lövöldöznek. A gyanú szerint a tűz a fegyveresek által eldobott kézigránát robbanása után keletkezett.

A Guardian szerint van olyan videó, amelyen az oda menekült emberek az életükért könyörögnek a tetőn, miközben az épület lángol a hátuk mögött. A hatóságoknak sikerült kimenteniük száz embert, akik az alagsorban kerestek menedéket. „A sminkszobában voltunk, amikor az egész kezdődött” – mondta a Piknik együttes vezetője a Kommerszantnak, az együttes tagjai nem sérültek meg.

A BBC szerint egyes beszámolók alapján a tető egy része beszakadhatott, a TASZSZ szerint az épület nagyjából harmada lángolt. A tűzoltók bejelentették, hogy késő estére sikerült megállítaniuk a tűz továbbterjedését.

Egyelőre nem tudni, hogy a rendőröknek sikerült-e ártalmatlanítaniuk a támadókat. A fegyveresek közül lehetnek, akik elmenekültek, írta a Baza hírügynökség. Azt is bejelentették, hogy a Nemzeti Gárda is keresi a támadókat.

A hatóságok jelezték, hogy a moszkvai vezetés lemondja az összes tömegrendezvényt a hétvégén, és megerősítik a biztonsági intézkedéseket az orosz vasutaknál.

A követségek korábban már figyelmeztettek

Az első hírekben nem volt szó arról, hogy a támadás összefüggésben állna Oroszország Ukrajna elleni háborújával, azonban Dmitrij Medvegyev volt elnök, a nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese arról írt a Telegramon, hogy megtalálják és könyörtelenül elpusztítják a támadás felelőseit. „Ha megállapítást nyer, hogy ezek a kijevi rezsim terroristái voltak, akkor velük és az ő eszmei vezetőikkel másképp nem is lehet tenni” – írta. A támadók kézre kerítését és felelősségre vonását ígérte az egyoldalúan Oroszországhoz csatolt kelet-ukrajnai Donyecki Népköztársaság (DNR) képviselője is.

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója azt írta a Telegramon, hogy „Ukrajnának abszolút semmi köze ezekhez az eseményekhez.” A Fehér Ház is jelezte, hogy semmi nem utal arra, hogy Ukrajna vagy ukránok részt vettek volna a támadásban.

A pénteki támadást magára vállaló Iszlám Államhoz köthető merénylet megakadályozásáról viszont már beszámoltak az orosz hatóságok hetekkel korábban. Oroszország március 7-én bejelentette, hogy meghiúsítottak egy támadást, amit egy, az Iszlám Államhoz köthető afgán csoport tervezett egy moszkvai zsinagóga ellen.

Ezt követően több követség is kiadott figyelmeztetést. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége március 7-én figyelmeztette állampolgárait, hogy szélsőségesek hajthatnak végre támadást Moszkvában. Igaz, akkor azt javasolták, hogy a következő 48 órában jobb elkerülni a nyilvános rendezvényeket. Március 9. óta azonban nem jelezték hasonló támadás kockázatát. Igaz, Putyin március 19-én nyugati zsarolásnak nevezte a követségek figyelmeztetését az esetleges terrorista támadásról.

A Kremllel kritikus Nasztojasseje Vremja élő közvetítésében az is elhangzott, hogy a támadókról semmit nem tudni, annyira, hogy Jan Matvejev újságíró még azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy ezt a jól előkészített támadást az ukrán fronton szerzett tapasztalattal visszatért orosz katonák hajtották végre.

Ez az elmúlt évek legsúlyosabb terrortámadása. Oroszországban korábban 2017-ben követtek el 14 halálos áldozattal járó terrortámadást a szentpétervári metróban. 2013-ban öngyilkos merénylők 34 embert öltek meg a szocsi olimpia előtt Volgográdban. 2011-ben öngyilkos merénylők a moszkvai reptéren öltek meg 30 embert, írja a Guardian.

Nincs hír magyar áldozatokról

Sorban érkeztek a nemzetközi reakciók is a támadásra. A magyar kormányból Szijjártó Péter bejelentette, hogy nincs hír magyar áldozatokról, Orbán Viktor pedig angol nyelvű üzenetben fejezte ki részvétét az orosz nép felé a terrortámadás után. Összesen pedig legalább húsz külföldi kormány is elítélte már a merényletet a Meduza tudósítása alapján. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint országa elítéli a terrorizmus minden formáját. A német külügyminisztérium részvétét fejezte ki a terrortámadás miatt, és sürgette, hogy gyorsan nyomozzák ki, kik az elkövetők.

Az Európai Unió sokkolónak és megdöbbentőnek nevezte a péntek esti merényletet. „Az unió elítél minden olyan támadást, amely civilek ellen irányul. Részvéttel gondolunk minden érintett orosz állampolgárra” – írta Peter Stano uniós szóvivő az X-en.

A Fehér Ház együttérzését fejezte ki a rettenetes oroszországi koncerttermi támadás áldozataival, mondta John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője, és ő tette hozzá, hogy a Fehér Háznak nem áll rendelkezésére olyan értesülés, amely szerint Ukrajnának vagy ukránoknak közük lenne a lövöldözéshez. Kirby a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok nem bátorítja és nem segíti Ukrajnát Oroszországon belüli csapások végrehajtására.

Kirby megjegyzésére reagálva Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője felszólította az Egyesült Államokat, ossza meg Moszkvával az információit, amelyek alapján biztos, hogy Ukrajna nem érintett a támadásban.

Rekordgyőzelem a kétes választáson

Vlagyimir Putyin öt nappal ezelőtt nyert újabb hatéves mandátumot az orosz elnökválasztáson. A megmérettetés formaság volt, nem volt kérdés, hogy a megszűrt indulókkal könnyített pályán az elnök megőrzi a hatalmát. Hivatalosan rekordgyőzelmet aratott, 87 százalékos többséget szerzett, ami még az irányított nyilvánosság, a külső megfigyelők által követhetetlen szavazatok ismeretében is magas eredmény volt – ami felveti a gyanúját annak is, hogy minden korábbinál nagyobb beavatkozással módosíthatott a hatalom a valódi eredményen.

Pénteken az orosz elnök szóvivője első alkalommal nevezte háborúnak az Ukrajnában folyó harcokat, amelyeket eddig Oroszországban csak különleges katonai műveletként lehetett említeni. Dmitrij Peszkov a Nyugatot vádolta a feszültség növelésével és hosszú idő óta említést tett a mozgósításról is, amit Oroszország mindeddig el akart kerülni, mert a 2022 szeptemberében elrendelt részleges mozgósítás rendkívül népszerűtlen volt – bár 300 ezer embert így is bevontak a hadseregbe. Peszkov nyilatkozata előrevetíthette, hogy a társadalmat egy újabb mozgósításra készítik fel.