Minden borult, befürödtek a román közvélemény-kutatók. De mi lesz most?

Óriási meglepetést okozott Romániában az elnökválasztás vasárnapi első fordulója, azóta mindenki azt találgatja, ennek milyen hatása lesz a néhány nap múlva esedékes parlamenti választásokra. A sokáig a futottak még kategóriába várt független jelölt, Călin Georgescu úgy végzett az élen az elnökválasztás első fordulójában, hogy a legtöbb – általában nem túl megbízható – felmérés a hatalmon lévő szociáldemokrata miniszterelnök, Marcel Ciolacu biztos továbbjutását jósolta a második fordulóba. Utána nagy tülekedés volt a mezőnyben.

Ugyan még a szavazóhelyiségekből kilépő választók megkérdezésén alapuló exit pollok is Ciolacu győzelmét, valamint Elena Lasconi, az ellenzéki, liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökének következő fordulóba jutását jósolták, ez csak félig jött be. A szélsőjobbos-populista Georgescut (az oroszpárti jelöltről a Transtelex portréját itt olvashatják) az exit pollok a harmadik helyre sorolták. Végül mégis ő örülhetett a szavazatok összeszámolása után: 22,94 százalékos eredményt ért el, Lasconi pedig Ciolacut hajszállal megelőzve, 19,18 százalékkal befutott a második helyre. A vereség után Ciolacu le is mondott a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetéséről.

Georgescu közel áll a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR), de annak pártelnökétől, George Simiontól is szavazatokat szipkázott el, aki így csak negyedik helyen végzett az elnökválasztáson. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje, Kelemen Hunor hetedik lett 4,5 százalékkal. A Transtelex itt írt arról, hogyan állt feje tetejére Románia az elnökválasztás első fordulójában.

Most Kiss Tamás szociológussal, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatójával elemeztük az elnökválasztás első fordulójának eredményeit, valamint a december 1-én esedékes parlamenti választás esélyeit.

Váratlan eredmény

„Én abszolút nem vártam ezt az eredményt” – mondta a szakértő, aki szerint a hozzáférhető vizsgálatokból nem ez következett. Intézetében a Facebookon is néztek trendeket, hogy „a román politikai univerzumban a különböző szereplők posztjai milyen interakciószámokat generálnak”. Kiss szerint ha ez a vizsgálat a TikTokra is kiterjedt volna, reálisabb számokat kaphattak volna – utalt ezzel arra, hogy Georgescu kampánya nagyot ment a videós közösségi oldalon. Kiss szerint újra kell értékelniük, milyen formában próbálnak empirikus adatokat szerezni.

„Megint befürödtek a közvélemény-kutatók” – foglalta össze a helyzetet. Elmagyarázta, hogy alapvetően mennyiségi módszerekkel és/vagy reprezentatív mintákkal kutatják az attitűdöket, ez a szociológia és politológia támpillére, fontos részterülete. „Ez viszont nagy mértékben kiprivatizálódott”, olyan cégek végzik, amik profitalapon dolgoznak. A mintavételi technikát, vagy a kérdőívet magát nem hozzák nyilvánosságra, üzleti titoknak mondják. Ezzel szemben 10-15 évvel ezelőtt még nyilvános viták voltak arról, hogyan kell mintát venni.

Nagy a technikai fejlődés is, „mi pedig bemondásra hisszük el, hogy új technikákkal dolgoznak”. Kiss szerint egyre kevesebb közpénzből finanszírozott vagy független média által megrendelt kutatás van Romániában. Érzi a szakma a bajt, az utóbbi öt évben jóval kevesebb nyilvánosan hozzáférhető és átlátható reprezentatív kutatást tudtak készíteni Romániára vagy az erdélyi magyarokra, pedig a pandémiáig az ilyen típusú mérések rendszeresek voltak.

Arról, hogy mi vezethetett Georgescu váratlan diadalához, azt mondta: „van a politikának keresleti és kínálati oldala”. Az első arról szól, hogy milyen elvárásaik vannak a választóknak, a második, hogy a politikai eliten belül milyen konszenzusok alakulnak ki, milyen a kínálat, az ajánlatok. Nagy volt a különbség a kereslet és kínálat között például az ukrajnai háború, illetve Románia geopolitikai opcióinak megítélésében.

Az elnökjelölti vitában atlantista konszenzus körvonalazódott, amiből az AUR maradt csak ki. Ez meghatározza, hogyan beszél a mainstream média és több politikai szereplő a kérdésről, miközben a román társadalom megosztott ebben a kérdésben. Az ukrán menekültekkel szemben ráadásul megjelent a jóléti sovinizmus, sokan sajnálták tőlük az ellátást, támogatást.

Kiss utólag végignézte Georgescu TikTok-videóit, ezek alapján ő ki tudott elégíteni egy erre rezonáló választói igényt. A gazdasági újraelosztással, a neoliberális gazdaságpolitikával kapcsolatban is konszenzus van az elitben, de a jelek szerint csakis ott.

A következő fordulóban durva alternatívák közül tudnak majd választani a romániai polgárok. Ugyanis Lasconi felfokozott, szélsőséges neoliberalizmust képzel el: közigazgatás átszervezése, kistelepülések intézmények nélkül hagyása, a megyék magasabb szintre helyezése, kompetenciák elvonása a leszakadó régióktól, a megyei tanfelügyelőségek megszüntetése, szabad iskolaválasztás, privatizáció az egészségügyben, mindezzel az egyenlőtlenségek növelése.

A két kormánypárt, a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a szociáldemokrata PSD tehát nem szerepelt jól, elnökjelöltként indult, ám elbukott vezetőik le is mondtak pártjaik éléről. Előbbi esetében körvonalazódik, ki lesz a következő vezető Nicolae Ciucă volt kormányfő és szenátusi elnök után, és milyen irányba mehet el a párt. Valószínűleg Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnök, volt nagyváradi polgármester lép majd a helyére. Bolojan „hihetetlen vaskézzel karcsúsította a megyei intézményrendszert”, az USR-rel együtt ezt a minimális államot támogatják Kiss szerint. „Soha nem látott vehemenciával fogja ezt képviselni” – tette hozzá a szociológus.

Épp ez az egyik ok, amiért ez a „neofasiszta-szuverenista” alternatíva felfutott Kiss szerint, aki hozzáfűzte: „Gyakorlatilag az ok és az okozat között tudunk választani”. Az biztos, hogy most meg kell várni a parlamenti eredményeket, de a szélsőjobbosok akár megerősödve térhetnek vissza négy év múlva, ha a neoliberális programmal most be is lehet húzni még egy választást. Az AUR, illetve Georgescu szervezetileg, ideológiailag, háttérintézmények tekintetében még nincsenek ott, hogy egy őket hatalomra juttató fordulatot, azaz egy kormányváltást le tudjanak menedzselni – magyarázta Kiss.

Egy modern kampány

A kampányról azt mondta, hogy Georgescu gyakorlatilag a közösségi médiában nyert, aminek felértékelődéséhez a Covid-időszak is hozzájárult. Simion és az AUR is ezzel a hullámmal futott fel 2020-ban. Simion esetében a Facebook volt az a felület, ahol „nagyon látványosan sokkal több interakciót hozott” viszonylag kevés poszttal, jobban kezelte a közösségi médiát, mint a hagyományos szereplők. Kiss szerint az AUR-nak azonban nincsenek erős területi szervezetei, nincs mögötte igazán erős hálózat.

„Nem gondolom azt, hogy a 21. században a közösségi média helyettesíteni fogja a pártok struktúráját” – mondta a szakértő. Fel lehet vele futni, amikor nagy a különbség a választói kereslet és kínálat között, de stabil struktúrák kialakításához ez kevés. Alapszervezetekkel lehet a legjobban elérni a polgárokat, akár személyesen is.

„Állandó jelenlét vs. csak kampányjelenlét”

– vázolta az alapvető különbséget. A door-to-doort, a kilincselést ki tudja váltani valamelyest a közösségi média, de a társadalmi jelenlétet és az arra épülő struktúrákat nem. A régi Jobbik példáját hozta fel, szerinte a párt helyi struktúrái, hálózata sokáig jól működtek. A Fidesz is a helyi intézmények leuralásával érte el uralmát. Kiss Tamás szerint a tartós politikai kötődés kialakításához mindez szükséges.

A diaszpóra is fontos szerepet játszott az elnökválasztáson: az összesen leadott több mint 9 millióból 800 ezernél is több szavazat onnan érkezett. A szociológus szerint főleg a szekunder munkaerőpiacon dolgozó munkások szavaztak Georgescura. Ők nincsenek jó társadalmi pozícióban, sokan közülük fiatalok, középfokon iskolázottak. Sokuknak nincs Romániában egészségbiztosítása, és időlegesen mennek dolgozni nyugatra.

A közösségi médiás csoportoknak nagyobb a jelentőségük náluk, ezeken tartják a kapcsolatot az otthoniakkal, egymással, ezért nagyobb lehetett az elérése az online kampánynak. A külföldön élők között ugyanakkor Lasconi is jobban teljesített, mint országosan. Őt a magasabb státuszúak támogathatták nagyobb mértékben, és többek között a diaszpóra szavazataival előzte meg a második fordulóba jutáshoz Ciolacut.

Mi lesz a parlamentben?

A parlamenti választásokról azt mondta, a mostani eredmények nem fognak megismétlődni december 1-én, hisz ott lesznek a hagyományos pártok, a PNL, a PSD, az RMDSZ, amik ott vannak az önkormányzatokban, intézményekben, helyi közigazgatásban. Ez a két, az első fordulóban élen végzett elnökjelöltnek nincs meg, még ha a jelenlegihez képest erősödni is fognak.

Ciolacu lemondása és a PSD-n belüli folyamatok boríthatják ezt a számítást. Nem tudni, hogy a pártot övező mostani bizonytalanság mennyire befolyásolja a parlamenti választást. A PNL esetén már körvonalazódott, mi a következő lépés, a teljes pártvezetés lemondott, jön a Bolojan-féle vonal, ami Lasconit támogatja és nyilván egy jobboldali kormányban érdekelt.

Megjegyezte, hogy a helyi PNL-struktúrák nem segítették az elnökválasztásban a párt jelöltjét, Ciucăt. Bihart, Bolojan hátországát hozta fel példának. A PNL itt az önkormányzati választáson még júniusban 60 százalék körüli eredményt hozott, pedig a megyében van egy nagy magyar tömb is, ahol az RMDSZ tarolt. Bihar román többségű területein így 70-80 százalék körüli eredményt hozott a párt. Ciucă viszont gyengén szerepelt Biharban is, csupán 15 százalékot kapott.

Míg tehát a PNL-nek minden bizonnyal az USR-rel lesz együttműködése, az elnökválasztás második körében pedig beállnak Lasconi mögé, addig a PSD-nél nem látszik, vajon mit mondanak a második fordulóra.

A PNL mondhatja, hogy szavazzanak rájuk az emberek, mert majd támogatni fogják a másik (neo)liberális jelöltet, a PSD esetében viszont nem tudni mit hoz majd a kivárás.

Emiatt a bizonytalanság miatt akár jelentős számban veszíthetnek szavazókat, ami a párt tényleges összeomlásához is vezethet.

Az RMDSZ esélyeiről azt mondta, nem Kelemen Hunor 4,5 százalékos elnökválasztási eredménye katapultálja őket magasra. Valószínűleg „vesz az RMDSZ kampánya egy 180 fokos fordulatot”, a szélsőséges magyarellenes alakulatok ellen fognak kampányolni, és azzal riogatják a romániai magyarokat, hogy magas lehet a szélsőségesek aránya a parlamentben. „A fasisztaveszélyre kiélezett kampány” sikert hozhat, mert már eleve erre kondicionálták a magyar szavazókat a júniusi EP- és önkormányzati választások előtt is – vélte Kiss. Ez megdobhatja a magyar részvételt, ami bőven 6 százalék feletti eredményt hozhat majd.

Kelemen eredményét kontextusában kell értelmezni. Az elnökválasztáson annyi biztos, hogy Georgescu üzenetei nem célozták meg a magyarokat. Az előző elnök, a német kisebbséghez tartozó Klaus Iohannis jelentős vonzerőt gyakorolt, sok magyar szavazott rá. Most inkább a városi területeken volt átszavazás a magyarok között Lasconi felé, de jóval kisebb arányban, mint Iohannis esetében.