Orbán Viktor: Még pénteken meghívom Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt Magyarországra

Az orosz–ukrán háború két legveszélyesebb hónapja következik, a legsötétebb órában vagyunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott szokásos, péntek reggeli interjújában.

Orbán Viktor szerint az orosz–ukrán háború már nem csak egy nemzetközi diplomáciai konfliktus, a veszély közvetlen, Magyarország háborús fenyegetettségéről is szó van. „Kárpátalján őshonos magyarok élnek” – tette hozzá a miniszterelnök, aki vélhetően arra utalt, hogy vasárnap Oroszország rakéta- és dróntámadást hajtott végre több ukrán terület, köztük Kárpátalja ellen.

Szerinte két hónapot kell kibírni, utána Donald Trump beiktatásával már enyhül a helyzet, és „a béke kézzelfogható közelségbe kerül”.

Orbán Viktor szerdán reggel hívta össze a védelmi tanácsot, mert szerinte „a háború a legveszélyesebb szakaszába lépett”. Akkor arról beszélt, hogy a következő hetekben, hónapokban Magyarország minden tudására, eszközére és diplomáciai tapasztalatára szükség lesz ahhoz, hogy továbbra is kimaradjunk a háborúból.

A miniszterelnök azután hívta össze a védelmi tanácsot, hogy kedden az ukrán csapatok csapást mértek egy orosz katonai bázisra a Brjanszki régióban, az ukrán határtól 130 kilométerre fekvő Karancsev városnál. A támadásban az orosz védelmi minisztérium szerint bevetették az Egyesült Államok által szállított ATACMS rakétákat is.

Azt is megvizsgálták, hogy ha Amerika kiszáll a háborúból, Európa képes lesz-e Ukrajnát támogatni, és „abba a katonai helyzetbe hozni, hogy értelme legyen a háború folytatásának”. „Úgy látjuk, hogy nem – mondta a miniszterelnök. – Ha Amerika kiszáll az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a katonai helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát.”

Orbán Viktor ezután az országok kommunikációja közötti eltérésről beszélt. Szerinte a kimondott szónak más súlya és jelentősége van Nyugat-Európában, mint Oroszországban. Oroszországban ha „az elnök mond valamit, az nem fecsegés”. A miniszterelnök szerint ezért, ha az oroszok módosítják a nukleáris erejük bevetésére vonatkozó szabályokat, annak következményei lesznek, az nem egy „kommunikációs fogás”. Szerinte a következő két hónapban minden mondatot meg kell fontolni, „a józan ész alapján kell eljárni, egyébként baj lesz”.

A beszélgetésben szóba került az is, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekmények miatt elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen.

„A nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően egy-egy döntés esetén” – mondta Orbán Viktor, aki szerint a büntetőbíróság döntése cinikus, mert egy folyamatban lévő konfliktusba avatkozik bele politikai célokból. „Itt nincs más választás, szembe kell szegülni ezzel a döntéssel.”

Ezért a miniszterelnök bejelentette: még pénteken meghívja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt Magyarországra, és garantálni fogja neki, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz itthon.

Szijjártó Péter: Joe Biden és a demokraták olyat tesznek, amivel a harmadik világháború kitörését kockáztatják

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden posztolt arról, hogy szerinte az elmúlt évtizedek két legveszélyesebb hónapja áll előttünk. Attól tart, hogy Donald Trump januári elnöki beiktatása előtt „Joe Biden és a demokraták olyat tesznek, amivel a harmadik világháború kitörését kockáztatják”.

A Washington Post vasárnap írta meg amerikai tisztviselők beszámolója alapján, hogy Biden engedélyezte, hogy Ukrajna egy nagy hatótávolságú amerikai fegyvert vessen be orosz területeken. A döntéssel Kijev régóta kért hozzájárulást kapott meg Washingtonból, cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy ez rövid távon nem változtatja meg alapjaiban az Oroszország Ukrajna elleni háborújának a menetét, de mindenképpen több szimbolikus gesztusnál.

Biden döntésére válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden jóváhagyta az orosz nukleáris doktrína megújítását, ami alapján Oroszország megfontolhatja a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha egy atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás érné.

Orbán legutóbb áprilisban hívta össze a védelmi tanácsot azután, hogy Irán megtámadta Izraelt.

Orbán legutóbb egy hete nyilatkozott a Kossuth rádiónak, akkor is a béke megteremtéséről beszélt. Úgy fogalmazott: „A céljaink eléréséhez az kell, hogy vége legyen a háborúnak, mert a magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból származnak.” Akkor is hangsúlyozta, hogy ehhez ki kell várni, hogy Trumpot januárban beiktassák, de a jelenlegi amerikai vezetésnek addig sem szabad fokoznia a „háborús lépéseit”.