Joe Biden engedi is Kijevnek a rakéták bevetését Oroszország ellen, meg nem is

Tíz ember meghalt, 43 megsebesült, amikor egy levegőben megsemmisített orosz rakéta roncsai csapódtak egy odesszai lakóházba hétfőn. Az ukrán légvédelem által eltalált, ám így is súlyos károkat okozó rakéta esete újabb érv a kijevi vezetésnek régi követeléséhez, hogy oroszországi célpontok ellen is bevethesse a nyugati fegyvereket, mélyebben érve el az orosz katonai állásokat. Mélyebb ukrán támadásra volt már példa korábban is – a leglátványosabb a Tver megyei Toropec lőszerraktáránál volt, 470 kilométerre az orosz határtól –, ezeket ukrán eszközökkel hajtották végre. A nyugati fegyverek bevetésének lehetősége új szintet jelenthet Ukrajna védelmében, bár az engedély egyelőre szűkebb körű, mint amit Ukrajna szeretne.

Fokozatosan nő Kijev mozgástere

Ukrajna egy ideje már oroszországi célpontok ellen is bevethet bizonyos amerikai fegyvereket. Ezeket a hozzájárulásokat fokozatosan kapták meg, óvatosan adagolva, hogy ne lehessen a háború eszkalációjával vádolni a fegyverszállítmányokat küldő nyugati országokat. Először a HIMARS rakétarendszereket vethették így be, ám ezzel a nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerrel – legalábbis azzal, ami az ukránok rendelkezésére állt – 77 kilométeres távolságra tudtak célozni az ukrán erők, keleten tehát csak az orosz erők által megszállt ukrajnai területeket érték el, és csak északon kellett számolnia a Kremlnek azzal, hogy magát Oroszországot is elérhetik. Most azonban megvan az esély az akár 300 kilométernyire lévő célpontok ellen is bevethető taktikai fegyverek, az ATACMS rakéták bevetésére.

Igaz, a célpontokat gondosan kell kiválasztani, egyetlen rakéta ugyanis másfél millió dollárba kerül. Ráadásul az amerikai jóváhagyás nem vonatkozik minden orosz területre, amit az ATACMS képes lenne elérni. A jelenlegi jóváhagyás – amelyet mindenki kész tényként kezel, bár hivatalosan Biden nem tett bejelentést, a hír lapértesüléseken alapul – Kurszk megyére vonatkozik. Hogy ez mit jelent, arra lentebb kitérünk.

Európai jóváhagyás is jöhet

„Régóta mondom, lehetővé kell tenni az Ukrajnának küldött fegyverekkel, hogy ne csak a nyilat találhassák el, hanem az íjászt is” – kommentálta az amerikai döntést Josep Borrell. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főbiztosa reméli, hogy az amerikai példát más országok is követik. A jelek szerint ez meg is történik: Franciaország és az Egyesült Királyság is jelezte, hogy fontolóra vehetik a Storm Shadow rakéták használati korlátozásának feloldását, így azok is bevethetők lesznek orosz területek ellen. Igaz, a kérdés még nem dőlt el: a Le Figaro már csaknem kész tényként közölte az információt, később azonban ezt visszavonta – erről leginkább ukrán lapok írtak.

Oroszország már jelezte, hogy az amerikai döntés „olaj a tűzre”, hiszen a háborús eszkalációt fokozza. Az orosz elnök szóvivője arról beszélt, hogy ilyen fegyverek alkalmazása orosz területeken új feszültségeket szül, és mutatja Washington részvételét az ukrajnai konfliktusban. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő Vlagyimir Putyint idézve állította, hogy ezekkel a rakétarendszerekkel csak a NATO-országok katonái hajthatnak végre műveletet. „Döntsenek, hogy a NATO-országok közvetlenül érintettek-e a katonai konfliktusban, vagy sem” – mondta Putyin.

Az orosz aggodalom megalapozottságát azonban árnyalja, hogy valójában az amerikai – és a várható európai – döntés már reakció egy orosz eszkalációs lépésre: az észak-koreai katonák oroszországi megjelenésére. Volodimir Zelenszkij az elmúlt hónapban már többször kritizálta a nyugati országokat, amiért nem reagáltak érdemben az észak-korai katonák oroszországi megjelenésére – a mostani lépés viszont már annak tekinthető.

A magyar kormánynak sem tetszik a Fehér Ház döntése

A moszkvai fogadtatáshoz hasonlóan elutasítóan nyilatkozott a döntésről a magyar külügyminiszter is. Szijjártó Péter az EU-s külügyminiszterek találkozóján beszélt arról, hogy „utolsó, elkeseredett, kapálózó” támadás indult az új realitás, azaz Trump győzelmének elfogadásával szemben.

Szijjártó szerint az elnökválasztás mellett arról sem vesznek tudomást, hogy Oroszország támadásai „egyre látványosabban sikeresebbek”, a külügyminiszter ennek alapján nem tekinti úgy, hogy Oroszország katonai képességeinek korlátait jelzi, hogy észak-koreai katonák segítségére szorul. Szerinte csak romlik az ukrajnai humanitárius helyzet, nő a háború továbbterjedésének veszélye, holott Trump győzelme óriási sansz lenne a fordulatra.

Szijjártó szerint elképesztően veszélyes, ha Ukrajna a kapott fegyvereket Oroszország belső területei ellen is bevethetné vagy uniós országok lelőnék az Ukrajnára kilőtt drónokat és rakétákat. „Lelkes készülődés” látszik a következő szankciócsomagra például egyházi személyek és sportklubok ellen is. Most sem támogatna olyan uniós intézkedéseket, amik a magyar energia- vagy nemzetbiztonságot veszélyeztetnék, és hangsúlyozta, hogy az ukrán árambehozatal legnagyobb része, harmada Magyarországról származott.

De mit jelent az amerikai engedély?

Kijev már váratlan augusztusi kurszki betörése óta hozzájárulást kért ahhoz, hogy oroszországi katonai repülőtereket, parancsnoki állásokat, lőszerraktárakat vehessen célba. Ez azonnali következménnyel járt: Oroszország az érintett területekről visszavonta légierejét. Az orosz légierő egyébként már hosszabb ideje kerüli az ukrán légteret, a bombatámadásokat siklóbombákkal, orosz területről indítva hajtja végre. Ezeknek a támadásoknak az intenzitását is csökkenti, ha az orosz gépek Ukrajnától távolabb állomásoznak.

Az 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS rakétarendszerek először tavaly év végén jutottak el Ukrajnába. Kijev azonban csak a megszállt területeken vethette be, ennek érezhető hatása a 2014 óta orosz ellenőrzés alatt álló Krím félszigeten volt.

Az ATACMS ballisztikus rakétáinak hatékonyságát növeli, hogy közel merőlegesen csapódik a célpontba, pályáján nehezebb kilőni a becsapódás előtt.

„Nem szavakkal hajtják végre a támadásokat, a rakéták magukért beszélnek” – idézte a BBC az ukrán elnök megjegyzését az amerikai hozzájárulásról. Hogy ezekre a támadásokra végül hol kerülhet sor, arról az Economist írt. Az amerikai lap szerint a gyakorlatban először csak Kurszk megyében vethetik be az ATACMS rakétáit, ám ezek inkább Észak-Koreának szólnának, mert az oroszok érzékenyebb katonai célpontjai nem ezen a területen vannak. A Study of War amerikai katonai elemzőintézet szedte össze, hogy hol és milyen katonai objektumok kerülhetnének célkeresztbe az ATACMS hatósugarán belül. Ez 245 potenciális célpontot jelent, 16 katonai repülőtérrel, ahonnan az orosz erők visszavonták a gépeiket.

Az Economist szerint Washingtonnak mérlegelnie kellett a döntéskor az orosz reakciókat is: az atomfegyver bevetése kizárható, de az nem, hogy Moszkva a jemeni húszi lázadóknak nyújt segítséget, akik nem egyszer indítottak már rakétát Izrael ellen. Oroszország tehát nem Ukrajnában, hanem a Közel-Keleten mélyíthetné a konfliktust – és ez összhangban lenne szövetségese, Irán érdekeivel. A másik eshetőség, hogy orosz ügynökök aktivizálódnak, hajtanak végre szabotázsakciókat vagy célzott gyilkosságokat Európában, bár a lap nem részletezi, hogy milyen támadások kockázatával kell számolni.

Miért csak most?

Felvetődhet a kérdés, hogy mennyire indokolt a távozó elnöknek ilyen döntést hoznia akkor, amikor már eldőlt, hogy januárban utódja nem az ő politikáját folytató alelnöke, Kamala Harris, hanem a gyors béke ígéretét hangoztató Donald Trump lesz a Fehér Házban. A régi-új elnök – aki egyébként elsőként juttatott páncéltörő Javelineket Ukrajnába 2016–2020-as elnöksége idején – ellentmondásosan nyilatkozott arról, hogyan is terelné tárgyalóasztalhoz Ukrajnát és Oroszországot, de többször utalt arra, hogy csökkentené az Ukrajnának nyújtandó támogatást.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert az Trumpnak sem célja, hogy egyszerűen átengedje Ukrajnát a Kremlnek. Nemcsak azért, mert ez sok más országot is felbátorítana az erőszakos területszerzésre – például Kínát Tajvannal szemben –, de azért is, mert Ukrajna katonai támogatása részben az amerikai hadiipari cégek megrendeléseiben csapódik le. Ez nem egyszeri ügyletet jelent, hanem Ukrajna évtizedes felfegyverzését is, ami az amerikai hadiiparban fennálló munkahelyek biztosítását is jelenti, amiről a hazai munkahelyek védelmével fellépő Trumpnak nem áll érdekében lemondani.

Az egyébként nem példátlan, hogy egy elnök a béna kacsa időszakban – a távozását bizonyossá tevő elnökválasztástól az utód beiktatásáig tartó két hónapban – hoz érdemi döntést. Trump például 2020 novemberében lépett ki a Nyitott Égbolt Szerződésből, ami szintén hatással volt arra, hogyan alakulhat az utódja, Joe Biden vezette új adminisztráció kapcsolata a Kremllel.

A CNN elemzése ellentmondásosan kommentálta Biden hozzájárulását: egyrészt úgy véli, hogy látványos hatása nem lesz a döntésnek – már csak azért sem, mert ehhez nem áll majd rendelkezésre kellően nagy számú ATACMS –, másrészt úgy vélte, hogy Trump egy olyan konfliktust örököl, ahol a mostani döntéssel tovább emelkedett a tét.

Oroszország és Ukajna sem akarja befagyasztani a konfliktust

Ukrajna egyelőre nem lát lehetőséget a tűzszünetre, mert nem kap érdemi biztonsági garanciát arra, hogy a fegyvernyugvást Moszkva ne csak arra használja fel, hogy időt nyerve felkészüljön a támadás folytatására. De valójában a Kreml sem akar asztalhoz ülni. Putyin pontosan tudja, hogy követelései továbbra sem alkalmasak tárgyalási alapnak: nem csak a már elfoglalt területeket követeli, de Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megyék azon részeit is, amelyeket vagy fel kellett adniuk a háború során vagy sosem tudták elfoglalni. Emellett Moszkva szerint Ukrajnának le kellene mondania a NATO-tagságról – ami megintcsak azt jelentené, hogy Ukrajna nem kapna érdemi garanciákat Oroszországgal szemben.

De ami Ukrajnának nem tetszik, azt valójában Moszkva sem akarja: „Oroszország számára elfogadhatatlan az ukrajnai konfliktus »befagyasztása« a frontvonalon, a Vlagyimir Putyin által júniusban megfogalmazott Kijevvel folytatott tárgyalási feltételekből indulunk ki”, közölte Peszkov.

Hogy Biden döntésével valóban emelkedett-e az ukrajnai háború tétje, az azon is múlik, hogy végül milyen támadásokat hajtanak végre az ukrán erők az ATACMS-okkal, és ez mennyire lehet valamilyen ideiglenes tűzszüneti megállapodás kikényszerítésére szolgáló adu Moszkvával szemben – feltéve, ha lehetnek olyan tűzszüneti feltételek, amelyek megfelelnek mindkét félnek.

Ukrajnának mindenesetre jól jött, hogy Biden végül megadta a hozzájárulást, Trumpnál ugyanis nehéz kiszámítani, mire lehet számítani. Mondott ugyan a leendő elnök olyat is, hogy ha Oroszország nem hajlandó a tűzszünetre, akkor Ukrajna olyan támogatást kap Washingtontól, mint még soha, de az ellenkezőjét is.

Az ukránok pesszimizmusát erősítheti Elon Musk is. Az extravagáns milliárdos – aki korábban Ukrajnát támogatva a Starlink révén internetes kapcsolatot is biztosított az ukrán haderőnek és a közvetlen háborús zóna civiljeinek – az utóbbi időben már határozottan kritizálja az ukrán vezetést. A Trumptól kormányzati szerepre is kiszemelt üzletember legutóbb kinevette Zelenszkijt, amikor az ukrán elnök egy interjúban közölte: Ukrajna független ország, amelyet még az Egyesült Államok sem kényszeríthet arra, hogy csak üljön és hallgasson a tárgyalóasztalnál.