Szijjártó: A háborúpárti mainstream továbbra sem akarja belátni, hogy itt a vége

Először találkoztak az uniós külügyminiszterek „azóta, hogy teljesen új realitásban éljük az életünket” – nyilatkozta Szijjártó Péter a tárcavezetők hétfői ülésének szünetében. Úgy látta, az USA-ban egy világos háború- és békepárti ajánlat közül utóbbit választották Donald Trump megszavazásával, de „a háborúpárti mainstream továbbra sem akarja belátni, hogy itt a vége”.

„A hangulat nagyon ideges”, mert amellett, hogy sokan „rendkívül inkorrekt – hogy ne a bunkó megfogalmazást használjam –” módon nyilatkoztak Trumpról és viselkedtek vele, „Amerika elhagyja ezt a rendkívül kudarcos stratégiát”.

Az elnökválasztás mellett arról sem vesznek tudomást, hogy Oroszország támadásai „egyre látványosabban sikeresebbek”, romlik az ukrajnai humanitárius helyzet, miközben közeledik a tél. Minden egyes nappal romlik a helyzet az EU és Ukrajna szempontjából, nő a háború továbbterjedésének veszélye, holott Trump győzelme óriási sansz lenne a fordulatra.

Helyette „utolsó, elkeseredett, kapálózó” támadás indult az új realitás ellen. Elképesztően veszélyes, ha például Ukrajna a kapott fegyvereket Oroszország belső területei ellen is bevethetné vagy uniós országok lelőnék az Ukrajnára kilőtt drónokat és rakétákat. „Lelkes készülődés” látszik a következő szankciócsomagra például egyházi személyek és sportklubok ellen is. Most sem támogatna olyan uniós intézkedéseket, amik a magyar energia- vagy nemzetbiztonságot veszélyeztetnék, és hangsúlyozta, hogy az ukrán árambehozatal legnagyobb része, harmada Magyarországról származott.

Az EU kudarcot vallott az ukrajnai háború kezelésénél, jelentette ki, mert nem a diplomáciai csatornákra és a tárgyalásra összpontosított. Ugyanezt a hibát követné el, ha felfüggesztené Izraellel a párbeszédet, mondta Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő javaslatáról, „ezt mi a legvehemensebben ellenezzük”. (A várhatóan heteken belül leköszönő uniós kvázikülügyminiszter ötletéről Szijjártó kollégái közül például a belga Hadja Lahbib is azt mondta az ülésre érkezve, hogy folytatná a párbeszédet Izraellel.) Oroszországhoz hasonlóan itt is van szó szankciókról, de az EU a Hamász tavaly októberi támadása óta a terrorszervezet 18 tagját tette a büntetőintézkedésekkel járó listára, mellette 14 izraelit, ami mutatja, „milyen a helyzet megítélése Brüsszelből”. (A szankciókról a tagállami külügyminiszterek döntenek egyhangúlag.)

Grúziát az ülésen „elképesztő politikai támadás érte”, mert „úgy látszik, a nyugati barátaink nem tudják megbocsátani a georgiaiaknak, hogy konzervatív, patrióta, békepárti kormányt választottak”. (Például Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az ülés előtt közölte: nem tartja méltányosnak és szabadnak a választást, de elismerte, hogy erről nehéz lesz egyhangú véleményt kialakítani, beleértve az esetleges szankciókat.) A grúzok „elmentek és döntő győzelmet adtak a kormánypártnak”, de „elképesztő kettős mérce uralkodik”, „teljes erőnkkel támogatjuk” az országot az integrációs törekvéseiben. (Júniusban a tagállamok állam- és kormányfői, köztük Orbán Viktor a nem sokkal korábban elfogadott „ügynöktörvény” miatt egyhangúlag szólították fel a grúz vezetést: „tegyék egyértelművé szándékaikat jelenlegi intézkedéseik visszavonásával, amelyek
veszélyeztetik Grúzia európai uniós útját, de facto a csatlakozási folyamat megállításához vezetve”. Októberben hasonlóan fogalmaztak, de már általánosan a „grúz kormány által hozott intézkedések” miatt, „amelyek ellentétesek az Európai Unió alapját képező értékekkel és elvekkel”. A magyar kormány grúziai politikájáról bővebben itt írtunk.)

Szijjártó nem akart előre véleményt mondani Borrell utódjelöltjéről, Kaja Kallasról, aki hétfőn személyesen is egyeztet vele, „adjuk meg a sanszot a jó együttműködésnek”. (A volt észt miniszterelnök biztosjelölti meghallgatásáról, amelyen kijelentette többek között azt, hogy „Ukrajna győzelme mindannyiunknak elsődleges”, itt írtunk bővebben.) Borrellt és az Európai Bizottságot „rendkívüli felelősség terheli azért”, hogy Európa ma sokkal kevésbé biztonságos és versenyképes, mint öt éve, mert például akkor nem volt háború. „Reméljük, minél előbb” váltják Borrellt, „hogy aztán ez hogyan fog elsülni, nem tudjuk”.

Az Európai Bizottság magyar biztosjelöltje, Várhelyi Olivér jóváhagyása körül „szánalmas politikai cirkusz” megy – Szijjártó szerint nyilvánvalóan azért, mert a Patrióták Európáért csoporthoz tartozó kormány jelölte. (A mostani bővítési és szomszédságpolitikai biztos az egészségügyet és az állatjólétet kapná a megújuló uniós kvázikormányban. Várhelyi európai parlamenti meghallgatásán részben a korábbi botrányai is előjöttek, utána egyedüliként kapott írásbeli kérdéseket, majd többször halasztották a véleményezését, így az mostanra rácsúszott a szintén elhúzódó javaslatokra a leendő bizottsági alelnökjelöltekről.)

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió