2024. november 13. – 11:17
Az Európai Bizottság mind a hat alelnökjelöltjét kedden hallgatták meg az Európai Parlament szakbizottságai, amik a leendő biztosoknak szánt felelősségi körökkel foglalkoznak.
Egyikük, Kaja Kallas képviselné az Európai Unió közös külügyeit és biztonságpolitikáját (amiről a tagállamok egyhangúlag döntenek). Az észt jelölt a bevezetőjében hangsúlyozta: a volt szovjet tagköztársaság lakójaként „amióta visszanyertük a függetlenségünket, esélyt kaptam, hogy egy lehetőségekkel, demokráciával és szabadsággal teli életet éljek”. Amint „kiszabadultunk a szovjet börtönből, csatlakoztunk az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Esküt tettünk, hogy soha többé nem leszünk egyedül.”
Nehéz következő öt évre számított, mert egy teljes körű háború dúl a kontinensen, Oroszországé Ukrajna ellen. Autokrata koalíciók kialakulását látja világszerte, „Oroszország, Kína, Észak-Korea, Irán igyekszik megváltoztatni a szabályokon alapuló nemzetközi rendet”. Úgy vélte, „Ukrajna győzelme mindannyiunknak elsődleges”, ezen kellene dolgozni minden nap és egy világos utat mutatni Ukrajnának az EU-ba.
Kallas hangsúlyozta, hogy az EU és az Egyesült Államok erősebb, ha együtt dolgozik. A transzatlanti kapcsolat a világ legnagyobb gazdasági és biztonsági együttműködése, ami jólétet és biztonságot hozott az óceán mindkét felén. „Mint minden partnerséget, ezt is arra kell építeni, ami a legjobban mindkét oldal hasznára válik”. A képviselőktől több kérdést is kapott Donald Trump megválasztásáról. Kallas szerint többekkel jóban van a megválasztott elnökjelölthöz közel, például J. D. Vance alelnökkel is találkozott.
„Ha az Egyesült Államok aggódik Kína vagy más szereplők miatt, akkor amiatt is aggódnia kellene, hogyan válaszolunk Oroszország háborújára Ukrajna ellen, mert látjuk, hogyan működik együtt Irán, Észak-Korea, leplezettebben Kína Oroszországgal”. A nemzetközi rend fontosságának hangsúlyozására a Dél-kínai tenger helyzeténél is párhuzamot vont az ukrajnai helyzettel. (A környékbeli országok egymást sokszor átfedő területi igényei mellett Kína mesterséges szigetekkel terjeszkedik és a hajói többször is kakaskodtak más államokéval.) Egy képviselői kérdésre kifejtette, hogy Ukrajnában fenntartható békét akarnak, mert ha engednek egy agresszornak, hogy „oké, vidd, amit szeretnél”, a leendő támadóknak is azt üzenik, hogy ez megéri. „Ha az agresszió megéri valahol, az meghívásként szolgál, hogy máshol is bevessék. Ez az aggodalmunk.”
A kínai kapcsolatot „kockázatmentesítené”: a függőségekben sebezhetőséget, a keleti országban pedig mostanra egyre inkább versenytársat és rendszerszintű vetélytársat látott. Kína szerinte strukturális egyensúlytalanságokkal hozta nehezebb versenyhelyzetbe az EU-t, és az Oroszországnak nyújtott támogatását is kihívásnak tartotta.
Az ukrajnai háború mellett a másik sürgős ügynek a közel-keleti háborút nevezte. Az Izrael elleni tavaly októberi támadást kegyetlennek tartotta, együttérzését fejezte ki az áldozatoknak és szeretteiknek. Szerinte erős egység áll az EU-ban az azonnali tűzszünet és a Hamász által ejtett túszok elengedése, a humanitárius segítség, valamint a kétállami megoldás (azaz az önálló Palesztina létrehozása) és mindenki felszólítása mögött arra, hogy gyakoroljon önmérsékletet.
A migrációnál a külső határok védelmét hangsúlyozta, „nem lehetünk bent és kint is határ nélküliek”. Kölcsönösen előnyös, országokra szabott partnerségeket kötne a migrációügyért felelős biztossal, hogy megvédjék a külső határokat, megelőzzék az életek elveszítését és a lehető legjobban kezeljék a migráció gyökereit.
Többször is kérdezték Magyarországról
Gál Kinga, a Fidesz EP-delegációjának elnöke szerint az elmúlt években a külügyi főképviselő ideológiai vagy pártpolitikai nyilatkozatokat tett. A Patrióták Európáért (PfE) frakció első alelnöke úgy látta, hogy ezek rombolták az EU egységét és nem is segítettek megoldani a konfliktusokat, miközben nehezítették a tagállamok közös álláspontjának kialakítását is. „Nem könnyű közös álláspontot találni 27 különböző demokráciával”, válaszolta Kallas, de a kompromisszumok működnek. „Könnyű lesz? Nem.” Megvannak a szabályaik, de időnként tárgyalhatnak arról, hogyan jussanak gyorsabban döntésekre.
Jannisz Maniatisz viszont úgy látta, a széttartó tagállami vélemények miatt az uniós külügyek hitelessége, következetessége és hatékonysága a legalacsonyabb szinten van. A szocialista görög képviselő szerint erre „nemrég a károkat okozó magyar EU-elnökség is példa”, mert „nem az EU álláspontját követte”, hanem a sajátját. Kallas elismételte: 27 különböző országból áll az EU, 27 demokráciából, és az elsődleges érdek, hogy mindenkit bevonjanak. Ha viszont döntöttek, mindenkinek egy üzenetet kell továbbadniuk.
A PfE portugál tagja, António Tânger Corrêa is a főképviselő függetlenségét pedzegette, mert szerinte Lengyelországról és Magyarországról korábban „egyáltalán nem elfogulatlan és meglehetősen polarizáló” nyilatkozatokat tett. (Kallas még miniszterelnökként többször is kritizálta Orbán Viktort. Például arról beszélt, miután Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott, hogy nagyon kellemetlen volt látni a képeket, a Kremlnek hasznos volt, de az EU-nak nem.) „A kérdése valahogyan arra utalt, hogy valami rosszat mondtam Lengyelországról vagy Magyarországról. Ez nem igaz” – állította Kallas, aki szerint mindkét kormánnyal együtt dolgozott, ezt folytatniuk kellene tovább.
Kallas körül tavaly amiatt robbant ki botrány, hogy egy, a férje résztulajdonában lévő cég továbbra is aktív volt Oroszországban. Alexander Sell, a Mi Hazánkot is tagjai közt tudó Szuverén Nemzetek Európája frakció képviselője a meghallgatáson azt állította, hogy ő maga is befektetett 350 ezer eurót, hogyan fér mindez össze további szankciókkal? – kérdezte. Kallas hamisnak nevezte az állítást, szerinte az észt média részletesen vizsgálta az ügyet, mindenki megtalálhatja a tényeket, aki akarja.
A 26 jelöltből Kallas az egyetlen, akit nem a saját kormánya jelölt, hanem az állam- és kormányfők testülete, Orbán Viktor tartózkodott.
Címlapkép: Laurie Dieffembacq / Európai Parlament / Európai Unió
