Videón, ahogy a kínai parti őrhajó felöklel egy Fülöp-szigetekit

Egymást vádolja a kínai és Fülöp-szigeteki parti őrség azzal, hogy járőrhajóik egymásnak mentek szándékosan a Dél-kínai-tengeren – írja a BBC News. A portál szerint Peking és Manila viszonya hosszú ideje feszült a térség vitatott hovatartozású szigetei, atolljai és zátonyai körül. Nem véletlen, hisz a térség vizei gazdag ásványkincs-lelőhelyeket rejthetnek.

Szombaton a Sabina-zátonynál történt a tengeri kakaskodás, amit a filippínó hajóról videóra is vettek:

A kínai parti őrség az incidens után felszólította a Fülöp-szigeteket, hagyja el a Sabina-zátony térségét, valamit ígéretet tett, hogy „határozottan meghiúsít minden provokációt, kellemetlenséget és jogsértést”. A másik oldal közölte válaszul, a térségben marad hajója, a Teresa Magbanuaa kínai parti őrség eszkaláló tevékenysége és zaklatása ellenére. A filippínó hajó nem sérült meg komolyan az ütközésekben egyébként.

A BBC szerint az utóbbi két hétben legalább három hasonló incidens történt a térségben. Az említett Sabina-zátony (aminek az egyszerűség kedvéért van egy kínai neve, Hszianbin Csiao, és egy filippínó neve, Escoda-zátony) 139 kilométerre fekszik a Fülöp-szigektől, míg 1167 kilométerre Kínától. Dacára annak, hogy sokkal közelebb van a Fülöp-szigetekhez, Kína – ahogy az egész Dél-kínai-tengerre – igényt tart a zátonyra.

A tenger ráadásul bitang fontos hajózási útvonal, évente 3 billió dollár értékű áru halad át rajta. Hogy a helyzet még összetettebb legyen, a tenger bizonyos részeire, zátonyaira, szigetecskéire igényt tart minden környező állam, így még Brunei, Malajzia, Tajvan és Vietnám is.

Pont a nemzetközi hajózás szabadságára hivatkozva az Egyesült Államok is előszeretettel avatkozik be a térségben, demonstratíve hadihajókkal is megjelenve a szerintük nemzetközi vizeken. A mostani esetben is kiálltak a szövetséges Fülöp-szigetek (ami a 20. század első felében még amerikai gyarmat volt) mellett. Kína ellenben Amerikát vádolja a helyzet szításával.

Érdekesség, hogy a Fülöp-szigetek kérte már az ügyben az ENSZ döntőbíráskodását, a világszervezet pedig – a fent említett kilométeres távolságok miatt nem meglepő módon – azt ítélte, Kínának errefelé nem lehetnek legitim területi követelései. Ezt Kína nem ismeri el. A két érintett ország egyébként az elmúlt hetekben tett lépéseket is az eszkaláció elkerülésére. Például a szintén vitatott Second Thomas Shoal nevű zátonyra, amire a Fülöp-szigetek anno direkt kifuttatott egy kiszuperált hadihajót spontán bázisnak, engedtek utánpótlást szállítani.