2024. november 13. – 14:33
Ismét elhalasztották a döntést „Orbán emberének” uniós biztosi megválasztásáról – posztolta szerdán a DK európai parlamenti (EP-)delegációját vezető Dobrev Klára. Várhelyi Olivér már – eddig egyedüliként – egy plusz kör írásbeli kérdést kapott és a megerősítése egyszer azóta is csúszott. A mostani halasztás viszont már nem csak őt, hanem az Európai Bizottság alelnökeit is érinti. Ahogy az Delphine Colard, az EP szóvivőjének X-re tett posztjaiból is látszik, szinte mindegyikük véleményezését későbbre tették.
Fittónak magyar ügyeket is a szemére hánytak
Az Európai Bizottság mind a hat alelnökjelöltjét kedden hallgatták meg az Európai Parlament (EP) szakbizottságai, amik a leendő biztosoknak szánt felelősségi körökkel foglalkoznak.
Közülük Raffaele Fitto felelne a reformokért és a felzárkóztatási (kohéziós) politikáért. Fitto szerepe azért is kiemelt, mert ahogy azt a bevezetőjében is hangsúlyozta, a kohéziós politika az uniós költségvetés nagyjából harmadát teszi ki. Szerinte ennek fontos szerepet kell játszania a gazdasági és társadalmi fejlődésben, valamint a különféle térségek közti különbségek csökkentésében. Továbbra is támogatni fogják a területeket, amikre nehéz idők járnak gazdaságilag, és a kohéziós politikának a következő, 2028-ban induló költségvetésben is központi szerepet kell játszania, de jobban hozzá kell igazítani az uniós prioritásokhoz.
Az olasz politikus már az első percekben hangsúlyozta, hogy nem egy pártot képvisel, és tisztában van vele, hogy az alelnökség nagy felelősséget jelent. Nem véletlenül: ő az egyetlen az euroszkeptikus-konzervatív ECR-ből, akit alelnökségre jelölne Ursula von der Leyen bizottsági elnök. (A személyekről a kormányok döntenek, de arról az Európai Bizottság vezetője, hogy kinek milyen területet adna és kiből lenne alelnök. Az egyetlen kivétel a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Kaja Kallas, akiről az állam- és kormányfők döntöttek.)
Fittónak többek között a korábbi lengyel és magyar jogállamisági ügyekhez való hozzáállását olvasták a fejére. Vladimir Prebilič zöld képviselő felidézte, hogy a magyar hetes cikkes eljárás kezdeményezése ellen szavazott, és azt kérdezte tőle, hogy az uniós intézményeknek nem kell-e rábírnia a kormányokat a változtatásokra, ha nem tartják tiszteletben az uniós alapelveket. Fitto kiemelte, hogy EU-ügyi miniszterként ő is részt vett a jogállamisági párbeszédekben, az olasz kormány „hozzájárulása mindig nagyon pozitív volt”. (Nem tette hozzá, de szinte minden tagállaméhoz hasonlóan Olaszország kormánya is megszavazta a feltételességi eljárás megindítását, amivel 6,3 milliárd eurónyi magyar támogatás kifizetését fagyasztották be, és ami miatt több mint egymilliárd euró veszhet el végleg, ha a kormány nem teljesíti december közepéig a feltételeket.) Fitto megígérte, hogy biztosként betartja és végrehajtja a jogállamisági szabályokat.
Közvetve Gerzsenyi Gabriellától is kapott Magyarországgal kapcsolatos kérdést. A Tisza Párt képviselője az Európai Számvevőszék, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Ügyészség szerepéről kérdezte Fittót a jövőbeli kohéziós politikában. (Utóbbiból néhány másik tagállamhoz hasonlóan egyelőre Magyarország is kimaradt.) Arra volt kíváncsi, mi a véleménye a kohéziós finanszírozás összekapcsolásáról a demokratikus elvekkel és az igazságszolgáltatás függetlenségével, illetve hogyan fogja biztosítani a hozzáférést az alapokhoz olyan országokban, ahol a kormány vonakodik a források felhasználási feltételeinek teljesítésétől. Fitto fontosnak tartotta a viszonyt a csalásokkal foglalkozó intézményekkel, ezzel képesek lesznek korrekciókra (magyarul arra, hogy szabálytalanságok miatt ne fizessenek ki egyes számlákat, amiket a tagállamok nyújtanak be). A pénz hozzáférhetőségénél a közvetlen támogatások felhasználásának javítását látta az egyik útnak, amit vizsgálhatnak.
„Öné egy hatalmas portfólió, a kohéziós politika portfóliója, ezért az ön politikai függetlensége, politikai integritása az egyik legfontosabb döntő szempont ebben az esetben”
– hangsúlyozta Dobrev Klára. Arról kérdezte Fittót, hogyan szavazna jogállamisági ügyekben, illetve Giorgia Meloni – őt jelölő – kormányáról az éves jogállamisági jelentéseknél. (Az Európai Bizottság a fajsúlyosabb ügyekről általában egyhangúlag, „kollégiumként” dönt, bár lehet többségi szavazás. Az alapszerződések szerint a tagoknak az uniós és nem az őket jelölő kormányok érdekeit kell képviselniük.) Fitto megígérte, hogy egyenlő távolságot tart majd az összes tagállamtól, és megértette, amikor Von der Leyen a kollégiumi döntések fontosságát hangsúlyozta, de konkrét esetre nem akart válaszolni.
„Üdvözlöm a higgadtságát és tárgyilagosságát, különösen a személyét érintő ócska, személyeskedő támadások esetén,
illetve akkor, amikor posztkommunista magyar képviselő még az ön meghallgatását is arra kívánja ürügyül felhasználni, hogy a saját hazáját, a saját országát támadja, és ezzel próbálja önt provokálni” – jelentette ki Deutsch Tamás. A Fidesz delegációvezetője az árvizek miatt a támogatások gyorsításáról kérdezte a biztost. Fitto a szolidaritásáról biztosította a spanyolokat, de az elmúlt hónapok katasztrófáit is említette, ezért szerinte a megelőzés mellett a rugalmasságra is szükség van, amit a testület már kezdeményezett is.
Riberára a valenciai árvíz miatt is záporoztak a kritikák
A valenciai árvíz még nagyobb hangsúlyt kapott Teresa Ribera meghallgatásán. Az ökológiai átmenetért felelős spanyol miniszterelnök-helyettes felelne a „tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért” az Európai Bizottságban, de amíg Fitto a bal-, ő a jobboldal szemét szúrja.
A Politico összefoglalója szerint a tapstól kezdve a morgáson át a szidásig minden volt az ülésen. A közvetítés és a jegyzőkönyv alapján a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért frakció vezérszónoka, Jorge Buxadé Villalba a valenciai árvízzel indított, ami elől két hete Ribera „elbújt”. Felelősnek tartotta őt azért, ami történt, mert szerinte hiába álltak rendelkezésre az információk, nem tett semmit, és nem hajtotta végre az árvízvédelmi tervet a térségben. Biztosként „megtiltja a folyómedrek megtisztítását?” Korábbi gátépítési tervek elmaradását is számon kérte rajta.
„Szerintünk ön a vádlottak padjára való, nem az Európai Bizottságba”.
Megragadta az alkalmat arra is, hogy belpolitikai üzenetet küldjön a jobbközép riválisaiknak: szerinte a spanyol Néppárt vagy a spanyol életek, vagy a (szocialista) Ribera pártjára áll.
„A fő aggodalmam a társadalom jövőjéért az, hogy a társadalom nem képes felmérni az éghajlatváltozás, a szélsőséges meteorológiai események valós veszélyét”
– válaszolta Ribera. Hangsúlyozta: elkötelezett, hogy a megelőző képességüket megerősítsék.
Nem csak ez volt a jobboldaliak gondja a jelölttel. Ribera a bevezetőjében is hangsúlyozta: tartani kell az irányt az ambícióikkal, és ha „a gazdaságunk a fosszilis üzemanyagokon múlik, amiket nem termelünk, soha nem leszünk képesek biztosítani a jólétet”, a hosszú távú versenyképesség múlik rajta.
A néppárti Christine Schneider a szemére vetette, hogy kritizálta az Európai Bizottságot, amikor nekiállt megnyesni a közös mezőgazdasági politika zöld intézkedéseit. Ribera kiemelte: a gazdák valóban kihívásokkal néznek szembe, de arra célzott, hogy ezek részben az ökoszisztémák romlása miatt vannak.
Az ECR-ből Alexandr Vondra a belsőégésű motoros új autók 2035-ös kivezetéséről, valamint a jövő évi autóipari büntetésekről kérdezte. (Utóbbinál valószínűleg arra gondolt, hogy az autógyáraknak megszabták, az eladott autóik átlagosan mennyi szén-dioxidot bocsáthatnak ki, de az elektromos autók keresletének gyengesége miatt a jellemzően főleg benzines-dízeles modelleket áruló európaiak nehezen tudják majd tartani ezeket.) Ribera szerint az autóipar nagyon releváns része az EU gazdasági termelésének és innovációjának. Az átalakulást, ami biztosítja a versenyképességét, a gyártókkal párbeszédben kell elérni.
Vondra amiatt is aggódott, hogy szerinte Ribera a nukleáris energiával szemben a megújulókat pártolja és ez megkérdőjelezi, hogy semlegesen állna a nulla széndioxid-kibocsátású technikákhoz. Támogatja-e az atomenergiát és a nagyobb erőművek élettartamának meghosszabbítását? (Ez a magyar kormánynak is fontos kérdés lehet.) Ribera hangsúlyozta, hogy a tagállamok saját jogkörükben határozzák meg, milyen energiaforrásokat használnak, egyesek ebbe az atomenergiát is bevették, hogy 2050-re klímasemlegessé váljanak, „mindannyian megérdemlik a tiszteletet”.
A meghallgatáson Orbán Viktor neve is előkerült, aki az azerbajdzsáni éghajlatügyi konferencián „azt mondta, továbbra is fosszilis üzemanyagokat kell használnunk”, „mit üzenne neki?” – kérdezte a liberális Emma Wiesner. (A miniszterelnök arról beszélt, „folytatnunk kell a zöld átmenetet, miközben továbbra is használjuk a földgázt, az olajat és az atomenergiát.”) Más uniós kormányfők is Bakuban vannak, akik a párizsi egyezmény betartását kérik és szolidárisak másokkal, akiket sokkal jobban sújtanak az éghajlatváltozás hatásai, emelte ki Ribera.
Nem sok idejük maradt, ha december 1-re új Európai Bizottságot akarnak
Úgy tűnik, a többiek meghallgatása körül nem lett ekkora vihar, bár az oktatásért és szociális jogokért is felelősnek kijelölt román alelnök, Roxana Mînzatu meghallgatása a Transtelex szerint elég mozgalmasan alakult. Erről bővebben itt írt a partneroldalunk, Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő-jelölt meghallgatásáról – ahol a férje botrányát is felemlegették – ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
A Politico szerint a halasztás miatt az sem kizárt, hogy csak hétfőn döntenek a véleményekről a függőben lévő képviselőknél, a Szabad Európa szintén hétfőről tud. Sokkal tovább valóban nem húzhatnák az ügyet, mert az EP a következő héten, a tervek szerint november 27-én szavazná meg az új Európai Bizottságot. Így a testület december 1-én hivatalba léphetne.
Az EP egyben szavaz majd az Európai Bizottságról, azaz elvileg nem tud egy-egy jelöltet kipöckölni. Gyakorlatilag viszont igen, mert a szakbizottságok mindenkiről kiadnak egy-egy véleményt, és ezzel jelezhetik, ha az Európai Bizottság jóváhagyásánál akadályt látnak valaki személyében vagy a neki szánt portfólióban. Az erről szóló döntést halasztották az érintett jelölteknél.
A véleményekről a meghallgatások előtt alapesetben kijelölt szakbizottságok koordinátorai szavaznak a frakcióik súlya szerint kétharmaddal, de ha nem tudnak dönteni, a végére az is lehet, hogy a szakbizottsági tagoknak kell majd voksolniuk.
A Szabad Európa ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a meghallgatási folyamat hivatalos lezárásáról az EP vezető szerve, az Elnökök Értekezlete eredetileg csak jövő csütörtökön döntött volna, de ezt a lap tudomása szerint előrehozták egy nappal.
A Politico szerint valószínűleg végül mindenkit átengednek, de a Népszava korábban arról írt, hogy faraghatnak a magyar EU-biztosjelölt hatáskörein, és a Szabad Európa is úgy tudja, a portfóliója „szűkítéséről suttognak az Európai Parlamentben”.
Nem örülnek a halasztás miatt
Dobrev arról posztolt, hogy „döntés még a héten sem lesz” Várhelyiről, a „Tisza Párt hiába kérte a Néppárttól, hogy szavazzák meg”. (Ahogy arról korábban írtunk, a tiszások és mások is attól tartanak, hogy ha buktatják Várhelyit, az utódja kijelölésénél Orbán húzhatná az időt.)
„Szégyen és gyalázat, ami történik” – értékelte Facebookon az alelnöki döntések halasztását Győri Enikő. A fideszes politikus szerint úgy látszik, a „Néppárttól a zöldekig” „azt gondolják, hogy van vesztegetni való idő. Mi, Patrióták ez ellen szavaztunk. Európában azonnal cselekedni kell, el kell kezdeni a káros politikák kiigazítását.”
„Sajnos néhány biztos nem volt eléggé meggyőző” – posztolta Facebookra a tiszás Kollár Kinga. „Különösen a spanyol Ribera asszonynak nem sikerült meggyőznie a parlamenti képviselőket alkalmasságáról”, mert egyelőre „nem sikerült olyan politikai programot bemutatnia, ami a zöld átállást a realitások talaján vinné tovább. A helyzet megoldására magasabb szinten indultak tárgyalások. Drukkolunk, hogy mihamarabb eredményre jussanak. Nagyjából március óta nem történik igazi haladás uniós szinten a választások, majd az új Bizottság felállítása miatt. Túl nagy luxus ez Európának. De biztosra kell menni, hogy jó kezekben lesznek ezek a kritikus ügyek a következő 5 évben.”
Címlapkép: Alexis Haulot / Európai Parlament / Európai Unió
