2024. szeptember 18. – 19:42
„Mostani tudásunk szerint” októberre csúszik át a vita az Európai Parlamentben (EP-ben) Orbán Viktorral, közölte szerdán egy strasbourgi sajtótájékoztatón Tarr Zoltán. A Tisza Párt EP-küldöttségének vezetője hangsúlyozta: kommunikálták az EP felé, hogy ne legyen elvárás Orbán megjelenése, „ne legyen az a fajta erőlködés, hogy itt meg kell mérkőzni”. Ha a miniszterelnök úgy látja, hogy a gáton kell lenni, tehesse meg ezt.
A kormányfő szerdán mutatta volna be az EU miniszteri Tanácsának soros magyar elnökségi programját. Itt először szólalhatott volna fel vele egy vitán Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke viszont javasolta, hogy halasszák el a rendezvényt az árvíz miatt, és a miniszterelnök törölte a nemzetközi programjait, így a szerdai strasbourgi felszólalását is. Az EP plenáris ülésén így az eredeti programot felülírva a Közép-Európát sújtó árvizek uniós kezeléséről vitáztak. (Erről és a lehetséges pótlásról bővebben itt írtunk.)
Tarr szerint szorgalmazták, hogy az áradás témáját vegyék az EP napirendjére, gyorsítsák a kifizetéseket és legyenek források az ilyen helyzetekre. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen csütörtökön Lengyelországba utazik, hogy az érintett miniszterelnökökkel találkozzon. Tarr úgy tudja, Orbán nem lesz ott, amit sajnálnak, mert itt lehetne lobbizni támogatásokért.
Az EP-ben tervezett árvízügyi határozatnak, amiről csütörtökön szavaznak, többféle változata is lett és ebből „lehet akár konfliktus is”. Alternatív visegrádi négyek néven igyekeznek más pártokkal közösen képviselni a közép-európai országok érdekeit, és egy módosítót is beadtak a határozathoz.
Továbbra is úgy gondolják: fontos, hogy Ukrajna mielőbb szabaduljon a pusztításból, de nem kellene fegyverszállításokkal hozzájárulni a háború meghosszabbításához és kiterjesztéséhez. „Nyilván nem segít”, hogy a magyar kormány folyamatosan akadályozza újabb források megnyitását és az ukrajnai menedékkérők egy csoportjától megvonta a segítséget, ők különösen nehéz helyzetbe kerültek. Szerinte a magyar kormány sok tettével azt az érzetet kelti, hogy nem a megoldáson dolgozik, és a Fidesz frakciója, a Patrióták Európáért egy része sem támogatja a magyar kormány döntéseit.
Az EP a szerdai ülésén vitatta meg a magyar Nemzeti Kártya kiterjesztését oroszokra és belaruszokra. Ebben Tarr szerint a Tisza nehezen tud álláspontot kialakítani, mert ők sem tudják a magyarázatát, miért pont most, mindenféle vita nélkül vezették be az intézkedést egy kormányrendelettel egy háborúban álló ország esetében, így a kollégáik is hiába kérdezi őket erről. Szerinte több tagállam vezetése úgy érzi, hogy egy szándékosan nyílt lyuk van a hálón, úgy érzik, hogy megkérdőjelezhetőek és meg is kell kérdőjelezni a kormány szándékait, bár kevesen vesznek részt a programban és ők is átmentek a szükséges ellenőrzésen. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a felzúdulás miatt nem sokaknak adják meg a Nemzeti Kártyával a munkavállalási engedélyt.
Várhelyit nem akarják nem támogatni, a bukásával a kormány húzhatná az időt
Von der Leyen kedden, az EP-ben jelentette be, hogyan nézne ki az újjáalakuló Európai Bizottság és melyik tagállami jelöltnek milyen területet adna benne. Tarr remélte, hogy közvetlenebbül tudnak „szempontokat érvényesíteni”, konzultálni a 27 tagú testületből azzal a 14-gyel, akik a frakciójuk pártcsaládjától, „néppárti háttérrel” érkeznek.
Várhelyi Olivér magyar jelöltről még a kihirdetés előtti napon is úgy tudták, másik portfóliót osztanak neki, mint a végül neki adott egészségügyet és állatjólétet. (Tarr nem árulta el, melyiket.) Bizonyos értelemben fellélegeztek, hogy mást kap, mint amire számítottak, de olyan ország jelöltje kapná az egészségügyet, ahol az állapota javításra szorulna, az elmúlt évtizedben csak a pénzt vonták ki az ágazatból.
„Ha az a cél, hogyan lehet leépíteni, hogyan lehet olyan ötletekkel segíteni az Európai Unió tagállamait, hogy az egészségügyet tönkre tegyék, lerohasszák és alapvetően alkalmatlanná tegyék a feladatok ellátására, akkor azt gondolom, hogy nagyszerű ötlet volt ez a jelölés.”
Feltételezik, hogy „lesznek kihívások” a munkájában, meglátják, mennyire lesz ez a magyar háttér meghatározó nála, de
„nem akarjuk eleve nem támogatni”.
Az Európai Bizottság és tagországok érdeke is az lenne, hogy mielőbb megalakuljon a testület, vélte Tarr. Úgy látta, hogy a magyar kormány húzza az időt, amikor teheti, és lehet, hogy erre nem kellene alkalmat adni, ha újra biztos jelölésére kellene várni. (A testület egészét az EP-nek kell megszavaznia. A jelölteket egy összeférhetetlenségi vizsgálat után az EP adott témával foglalkozó szakbizottságai hallgatják meg, majd jelezhetik, ha egy jelölt személyében vagy portfóliójában akadályt látnak az egész Európai Bizottság megszavazásához. Az egészségüggyel is foglalkozó EP-szakbizottságban a Fidesz-KDNP-nek és a Tiszának két-két tagja van, köztük a volt sebészszakorvos-jelölt és egészségügyi blogger Kulja András.)
Tarr szerint Várhelyi meghallgatásánál az illetékes EP-szakbizottságokban szerinte keményen rá fognak menni az egyes szakterületek problémáira. Ugyanakkor az egész Néppártban (amié a legnagyobb EP-frakció) az a megállapítás: csak azért, mert Várhelyit a magyar kormány delegálta, valamint az „esetleges vele kapcsolatos korábbi tapasztalatok miatt” nem kellene elgáncsolni, utalt a jelenlegi bővítési biztos konfliktusaira.
Címlapkép: Alain Rolland / Európai Parlament / Európai Unió
