Közel kétmillió embert érintenek a közép-európai árvizek, helyenként többhavi csapadék hullott le pár nap alatt, egyes folyók szintje pedig évszázados rekordokat dönt – figyelmeztetett kedden az Európai Parlamentben (EP-ben) Janez Lenarčič. Az Európai Bizottság válságkezelésért felelős tagja hozzátette, hogy közben Európa másik felén, Portugáliában erdőtűz pusztít. (A plenáris ülésen csütörtökön a nyári európai aszály lesz a téma.)
„Olyan Európával nézünk szembe, ami egyszerre árad és ég.”
A szélsőséges időjárás, amivel korábban az emberek életükben egyszer találkoztak, már-már évente ismétlődnek. Az európaiak mindennapjaiba költözött az éghajlat világszintű összeomlása, ez a tragédia nem egy rendellenesség, hanem gyorsan ez kezd a normává válni, ezért nemzeti és uniós szinten is fel kell készülniük a hasonló helyzetekre, jelentette ki. Az EU szerinte felveszi a lépést a válságelhárító rendszerével, például a közös árvízfigyelő rendszerükkel korai figyelmeztetéseket adtak ki az érintett területekre, felajánlották a polgári védelmi mechanizmus embereit és felszerelését – ezzel eddig Csehország élt –, a tagállamok pedig a károk felmérése után az uniós szolidaritási alapból is kérhetnek pénzt.
„Európa a leggyorsabban felmelegedő kontinens”, nem vesztegethetnek éveket és támaszkodhatnak az eddigi védelemre. Jobban fel kell készülniük és be kell fektetniük a megelőzésbe, „a tétlenség ára sokkal magasabb, mintha cselekednénk”.
A szerda reggeli vitán eredetileg Orbán Viktor ismertette volna a soros magyar uniós tanácsi elnökség programját, de az árvíz miatt a miniszterelnök törölte a nemzetközi programjait, így a strasbourgi felszólalását is. „Most otthon van rá a legnagyobb szükség” – mondta felszólalásában Gál Kinga. A Fidesz delegációjának elnöke összefogást és gyors, hatékony uniós segítséget kért, ezért aktiválta a miniszteri Tanács soros magyar elnöksége az EU integrált válságelhárítási mechanizmusát.
A képviselő szerint most az Európai Bizottságon a sor, hogy minden eszközzel és támogatásból segítsen, a szolidaritási alapból feltételek nélkül támogassák az érintett tagállamokat. Erre összpontosítson az EP is, „nem közép- és hosszú távú, nehezen kivitelezhető klímajavaslatokra van most éppen szükség, hanem gyors és hatékony segítségre”.
Az árvíz felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás gyakorlati hatásaira, az egyre gyakoribb katasztrófahelyzetekre, jelentette ki első EP-felszólalásában Ferenc Viktória. A Fidesz–KDNP listájáról bejutott képviselő ugyanakkor gyors, bürokráciamentes segítséget sürgetett.
Gerzsenyi Gabriella a Tisza Párttól – miután mindenkit emlékeztetett rá, hogy Magyar Péter is a gáton dolgozik – szoros együttműködést ígért az Európai Bizottsággal, hogy a magyarok mielőbb megkapják a forrásokat a kárelhárításra, ugyanakkor rendszerszintű, hosszú távú megoldást is kért. Szerinte a felzárkóztatási és a helyreállítási forrásokat is jól kellene felhasználni arra, hogy felkészüljünk az éghajlatváltozás hatásaira. Arra kérte az Európai Bizottságot, tekintse át a támogatások hasznosulását az elmúlt 14 évben „annak fényében, hogy hogyan vizsgázott az infrastruktúra a jelen veszélyhelyzetben”.
Dobrev Klára, a DK képviselője szerint az árvíz mutatja, mennyire szükségünk van egymásra Európában. Próbálhatunk bezárkózni és mindent egyedül megoldani, de „próbálják meg a Dunának megmondani Hegyeshalom környékén, hogy állj”. Ahogy a házat, úgy a hazát sem lehet egyedül megvédeni, a magyaroknak minden segítségre szükségük van, de Európa nem fogja őket cserben hagyni, jelentette ki.
Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánktól úgy látta, az árvíz és az elsivatagosodás kéz a kézben jár. A korábban történészként dolgozó képviselő szerint ártéri tározók kellenének, amilyeneket az elődeink évszázadokon át használtak, de a folyók a szabályozásuk óta átvágtatnak Magyarországon, nincs helyük elterülni. Azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy járuljon hozzá a védekezés költségeihez és segítse egy ártéri gazdálkodási program kidolgozását.
