Otthonokba betörő víz, gátszakadások, elsodort autók – pusztít az árvíz egész Közép-Európában

Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában is vannak már halálos áldozatai és eltűntjei a Boris névre keresztelt ciklonnak, ami a múlt hét végétől csapott le Közép-Európára. Rövid idő alatt többhavi csapadék hullott le a régió egyes országaiban, eddig összesen 16 ember haláláért lehet felelős az extrém időjárás. A BBC térképén részletesen látni, milyen frontok okozták az esőzéseket Lengyelországtól Albániáig.

Ez a csapadék a magasabb hegyekben vastag hótakarót képezett, míg az alacsonyabban fekvő területeken villámárvizeket, áradásokat okozott.

Ahogy a hegyvidékibb területekről levonulnak az árvizek, azok a Közép-Európában vízgyűjtő területtel rendelkező folyókat fogják veszélyesen megduzzasztani. Így a Magyarországot fenyegető dunai és rábai, lajtai áradások mellett például a Visztulán, a Moldván, az Elbán vagy az Oderán is méretes árhullám vonulhat le.

Harmadfokúra emelték az árvízvédelmi készültséget Budapesten és a Lajtán, a Szigetközt már elérte az árhullám, a budapesti alsó rakpartot várhatóan kedd délután önti el a víz. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az évtized legnagyobb árvize közelít a fővároshoz, a védekezést a helyszínen is megtekintő Orbán Viktor összehívta az árvízvédelmi operatív törzset, és lemondta az összes külföldi programját, Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc is homokzsákokat pakolt. A magyarországi védekezést itt követjük percről percre.

A térség egyes országaiban más-más területeket áztatott el a rengeteg csapadék, több helyen katasztrófaállapotot hirdettek, hajókkal, csónakokkal, olykor helikopterekkel mentik az embereket. Összeszedtük, hogy hétfőn hol mi volt a helyzet.

Alsó-Ausztria, a katasztrófa sújtotta terület

Míg az Alpokban helyenként akár méteres hó is lehullott, utakat, hágókat kellett lezárni, itt-ott pedig megnyitottak a síterepek, addig Ausztria alacsonyabb részein katasztrofális a helyzet – főleg a Duna völgyében. Johanna Mikl-Leitner alsó-ausztriai kormányzó hétfőn megerősítette, hogy egy elöntött pince kiszivattyúzásában részt vevő tűzoltó életét vesztette hétvégén az árvízi védekezés közben.

Johann Baumschlager rendőrszóvivő azt mondta, hogy két idős embert az otthonában ölt meg a betörő víztömeg, velük együtt már hárman haltak meg az országban – írja a Standard.

A kormányzat egész Alsó-Ausztriát katasztrófa sújtotta területté nyilvánította. A tartományban eddig 1100 embert evakuáltak, eddig 12 gátszakadásról tudni, otthonok ezrei vannak áram nélkül. A rendkívüli helyzetben bevezetett intézkedések része, hogy az ár miatt érintett diákok és tanárok igazoltan hiányozhatnak, de az érintett kamara is jelezte, általában a munkavállalóknak sem kell jogilag retorzióktól tartaniuk késés vagy munkából kimaradás esetén, ha ezt indokolja a környék árvízhelyzete.

Ausztria érintett területein a közlekedés is megbénult, utakat kellett lezárni, de az osztrák vasúttársaság, az ÖBB is sok vonalon leállította a vonatokat, így a Budapestről induló nemzetközi szerelvények csak a határig járnak. Az egyik legfontosabb, Bécsből nyugatra tartó vonal például használhatatlan jelenleg.

Bécset is elérte az árhullám, de a város védművei bírják a terhelést. Így is le kellett zárni utakat, sőt a főváros négy metróvonalát is érintik az áradások miatti lezárások. Rengeteg tököt mosott a víz partra, bár ez is jelzi, a mezőgazdaság is irgalmatlan károkat szenvedett. Abból ellenben már rendőrségi ügy lett, amikor hamis 200 és 500 eurósokat találtak a parton, nyomozzák, hogy honnan kerültek elő.

Karl Nehammer kancellár közben megköszönte a támogatást, amit Ausztriának ajánlottak fel a térség államai és régiói Szlovéniától Bajorországon át Ukrajnáig. Nehammer arról is beszélt, hogy egy 300 millió eurós gyorssegélyt osztanak szét, de a kormány további forrásokat is fel tud szabadítani a kárelhárításra. Az Alpokban leesett hóréteg a hét második felében olvadásnak indulhat, újabb áradásokkal fenyegetve.

Csehország: autót sodort el az ár három emberrel

Kritikus a helyzet Csehországban is, ahol egyes területeken háromhavi esőmennyiség zúdult le pár nap alatt (az Aktualně frissülő térképén látható, hol esett a legtöbb). Egyelőre egy halottról számoltak be a hatóságok, összesen hét embert eltűntként tartanak nyilván. Egy autót benne három emberrel egy folyó nyelt el Észak-Morvaországban, míg egy embert egy megáradt patak sodort el Dél-Morvaországban. Az Aktualně szerint a Staríč folyóba esett kocsiban fiatalok ültek.

Az eddigi egyetlen halálos áldozat egy nő, aki az iDnes cikke szerint a Krasovka folyóba fulladt bele Bruntál városban.

Petr Fiala miniszterelnök szerint vasárnapig 12 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát az országban. Prágában egy férfinak úszni támadt kedve a megáradt Moldvában (csehül Vltavában), őt több tucat tűzoltó és rendőr húzta ki a vízből. Az Elbán már harmadfokúra emelték a készültséget, ellenben a csehországi alsó szakaszán nem tartanak igazán komoly veszélytől. Az országban cikkünk írásakor még 89 ezer ember volt áram nélkül, ez a szám vasárnap még 135 ezer volt. A leginkább érintett Ostrava és Jesenice környékén a mobilszolgáltatás is akadozik, mivel a telekommunikációs infrastruktúra is megszenvedi az áramhiányt.

Ostrava városa azért is veszélyben van, mert Petr Hladík környezetvédelmi miniszter hétfői bejelentése szerint átszakadt egy gát. Az iDnes arról írt, hogy az Odra és Opava folyók találkozásánál történt a gátszakadás, ezt megerősítette Aleš Boháč, Ostrava alpolgármestere is. A szakadás miatt nagy mennyiségű víz indult meg az ipari övezet, köztük vegyipari gyárak felé, de a hőerőművet is le kellett állítani. Nehézgépeket vezényeltek a helyszínre, hogy befoltozzák a gátat. A városban eddig 2500 embert kellett kitelepíteni otthonából.

Olyan városok voltak vagy vannak még veszélyben és elöntve, mint Krnov, Český Těšín vagy Opava – ez utóbbiban 10 ezer embernek javasolták, hogy húzódjon magasabb helyre. Tomáš Navrátil polgármester a Guardian szerint azt mondta, hogy ez most rosszabb, mint a katasztrofális 1997-es árvíz.

Marek Joch, egy lipovi lakos azt mondta a BBC-nek, hogy települését minden irányból körbevette a víz, és még számítanak egy árhullámra. Most mindenki védekezik és takarít, de senki sem tudja, mikor jön az újabb áradás. „Keddig még túl kell élnünk, ez még nem a vége” – mondta a férfi. Eközben a Morva-sziléziai kerületben az első fosztogatási kísérletet is feljegyezték, Josef Bělica kormányzó „hiénaságnak” nevezte a férfi tettét.

A közlekedés több helyen nehézkes az országban, a D1-es, Prágát Brnóval és a morva régióval összekötő autópálya egyes, keleti szakaszai le vannak zárva. Ezenfelül 12 fontosabb főút is le van zárva, de a víz levonultával fokozatosan nekiáll a közútkezelő letakarítani az utakat. Brno térségében a 11-es vasútvonal volt sokáig forgalmon kívül helyezve, de lassan újraindulhat a vonatközlekedés. Összességében a keleti és déli régiókban a legrosszabb a helyzet, a cseh vonatok 20 százaléka nem indult el, a Mávinform is közölte hétfőn, hogy a nemzetközi vonatozást sem javasolja a cseh vasút (ČD).

Csehországban a károk akár a tízmilliárd koronás (kb. 156,6 milliárd forintos) összeget is elérhetik, így reális forgatókönyv a költségvetés módosítása.

Lengyelország: egy sebész a legújabb áldozat

Már legkevesebb öt áldozatot szedett a Boris ciklon nyomán kialakult árvízhelyzet Lengyelországban. Egy kórházi munkájából hazatérő sebész Nysa városában vesztette életét, további négy ember Bielsko-Biała és Lądek-Zdrój településeken halt bele az árba a Guardian összefoglalója szerint.

Az ország déli részén kritikus a helyzet, vészhelyzetet hirdettek a természeti katasztrófa miatt a sziléziai, alsó-sziléziai és opolei vajdaságok jelentős részén is. Ez a még soha nem alkalmazott jogi helyzet 30 napra szinte korlátlan lehetőségeket ad a kormánynak a katasztrófával összefüggő intézkedésekre. A kormány 1 milliárd złotyt (kb. 92 milliárd forintot) különített el a védekezésre.

A sziléziai Stronie Śląskiénél átszakadt egy gát, ami legalább egy házat megrongált. Egy híd is a folyóba omlott, így megszűnt a település szárazföldi összeköttetése. A lengyel védelmi minisztérium szerint sokakat a háztetőkről kellett kimenteni. A BBC arról írt, hogy a cseh határ menti Głuchołazyt is elöntötte a víz. Egy lakos, Zofia Owsiaka azt mondta,

„nincs remény, hogy elállna az eső”.

Kłodzkóba Donald Tusk miniszterelnök is ellátogatott, aki azt mondta, a körzetben 1600 embert kellett evakuálni. Hozzátette, csak ebben a régióban 17 ezer embernek nincs áramellátása, a mobil- és internethálózat a Starlink-műholdak segítségével működik. Kłodzko polgármestere egyébként már vasárnap kifakadt, mondván, „elvesztették a csatát” az áradásokkal szemben.

A Rzeczpospolita arról írt, hogy Paczków városában is veszélyes a helyzet, a város fölötti víztározók közti gátakból egy átszakadt, és ömlik a víz az alatta lévő tározóba – túlterheléssel fenyegetve azt. Artur Rolka polgármester szerint ezért 13 utcából evakuálni kellene a lakosokat.

Az árhullámok sok helyről ugyan levonulnak, de haladnak tovább a folyókon. Kozielno faluja felett egy víztározó fenyeget kiöntéssel, Wrocław pedig az Odera szerdai tetőzésére készül. Jacek Sutryk polgármester azt mondta, a legrosszabbra is készen kell állni, de olyan katasztrófa nem lehet, mint 1997-ben, amikor a város súlyos károkat szenvedett, hisz azóta modernizálták az árvízi védműveket.

Románia: már hét halott

Már a hetedik áldozatát szedte az ítéletidő Romániában. Galac (Galați) megyében, Griviţa községben találtak egy holttestet. A Transtelex arról írt, hogy korábbi hírek szerint Costache Negri település egy lakóját keresték a hatóságok, nem tudni, őt találták-e most meg. Legutóbb vasárnap találtak holttestet a mentőcsapatok, Suhurlui településen egy 50 éves férfiét.

Marcel Ciolacu miniszterelnök a 2013-as árvízhez hasonlította a mostani helyzetet azzal a kitétellel, hogy akkor háromszor ennyi víz vonult le a folyókon. Romániában Galac térsége az egyik leginkább érintett. Egy pecheai lakos arról beszélt az AFP-nek, hogy a víz mennyire hirtelen rontott be a házába, „elragadta a csirkéket, nyulakat, mindent”, a falubelinek semmije sem maradt, még a háztartási gépeket is elvitte az ár.

Romániában több mint 15 ezer embert érintett az áradás, főleg Vaslui és Galac megyékben, százakat kellett kitelepíteni, 21 településen okozott károkat az árvíz. Az ország több részén még érvényben vannak árvízvédelmi készültségek, a legmagasabb fokú a Bârlad (Vaslui és Iaşi megye) és a Prut vízgyűjtő medencéjében (Vaslui és Galac megye). Közben a főbb utakat már járhatóvá tették, pedig sok helyen olyan szituációk alakultak ki, mint a kelet-romániai 7-es főúton, amire a Transtelex cikke szerint 600 köbméter hordalékot vitt fel az ár. Mindeközben az első hó is leesett a Kárpátokra, a Transalpina úton téliesek az útviszonyok.

Szlovákia: készülődés a dunai árra

A bécsi rekorddöntés után Pozsonyban is hatalmas áradásra számítanak a Dunán, az állatkert már víz alá is került, a folyó elérte a 900 centiméteres szintet. A dunai hajózás és a Bécs–Pozsony közötti vasútforgalom is leállt, a Bumm.sk összefoglalója szerint több útszakaszt lezártak. A helyzeten várhatóan az sem javít, hogy még hétfőre is kiadós esőt jósolnak a meteorológusok Szlovákia nyugati részére.

A Duna vízszintjének tetőzése kedd délelőtt várható Pozsonynál, jelezte a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ). A SHMÚ előrejelzése szerint a Duna vízszintje a szlovák fővárosban elérheti a 950 centimétert is, ami ugyan magas, de csaknem fél méterrel elmarad attól, amit a 2002-es árvíz idején mértek.

A dél-szlovákiai települések is készülnek a harmadfokú árvízvédelmi szintre, az Új Szó arról írt, hogy egyre több víz érkezik Bősre a duzzasztóhoz. A cikk szerint az állam felkészült a legrosszabbra is, ha megnyitnák a zsilipeket, bár ez az üzemeltető szerint elég valószínűtlen. A dunai árhullám tetőzését Medvénél hétfőről keddre virradóra várják.

Együttérzés és figyelmeztetés

Németországot ugyan megkímélte eddig a legdurvább esőzés és árhullám, de készülődnek a folyóik mentén, hiszen az érintett közép-európai térségből Németország felé folyik az Elba és az Odera is. Olaf Scholz kancellár az X-en fejezte ki együttérzését az árvizekkel sújtott országok felé, hozzátéve, készen állnak a segítségnyújtásra.

Több szakértő is a klímaváltozás hatásának tudja be, hogy a hetekig-hónapokig tartó szárazság után ilyen durva esőzések érték el a térséget. Eközben a közép-európai árvíz csak egy a világot jelenleg sújtó helyzetekből: Nyugat-Afrikában, sőt az amúgy csontszáraz Száhel-övezetben is hatalmas esők voltak, az áradásokban több százan halhattak meg, Mianmart pedig a Jagi tájfun ostromolja, emiatt már 300 ezer embert kellett kitelepíteni.

A tudomány mostani állása szerint az éghajlatváltozás tünete, hogy a melegebb levegő több párát képes felvenni, így nagyobb esőzéseket tud okozni. Sok helyen már a politika is felismeri ezt, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök kijelentette: „A Közép-Európát sújtó katasztrofális esőzés pontosan az, amire a tudósok számítanak a klímaváltozással.”