Elvehetik a magyar biztosjelöltnek, Várhelyi Olivérnek szánt feladatkör egy részét, írja a Népszava. Az egészségügyi és állatjóléti portfólió magyar várományosa egyelőre az egyedüli, akinél eddig nem hagyták jóvá a javaslatot az első szóbeli meghallgatása után, hogy az újjáalakuló Európai Bizottság tagja lehessen. Helyette további írásbeli kérdéseket kapott, és a tervezett hétfő helyett szerdára halasztották róla a döntést az Európai Parlamentben (EP-ben).
A Népszavának arról beszéltek, hogy a hétfői ülésen az euroszkeptikus és szélsőjobboldali frakciók támogatták Várhelyit, valamint felsorakoztak mögötte a kereszténydemokraták is, akik azonban nem akartak a jelöltet elutasító baloldaliakkal szembemenni, ezért inkább halasztottak. (Ilyen erőviszonyokról írt egy hétfői nyílt levélben Dobrev Klára, a DK EP-delegációvezetője is.)
A Népszavának arról beszéltek, hogy végül zöld utat kapna majd a biztosjelölt, de a feladatkörét várhatóan megnyirbálják. Elveszítheti az állatjóléti és/vagy az élelmiszer-biztonsági portfólióját.
A lap emlékeztet rá, hogy a szerdára halasztással a döntés a meghallgatások keddi, alelnökjelöltekről szóló utolsó köre utánra csúszott. „Nem kizárt, hogy a szocialisták és a kereszténydemokraták alkut kötöttek: ha a baloldaliak megszavazzák az általuk szélsőjobboldalinak ítélt olasz Raffele Fitto, a kereszténydemokraták pedig a spanyol szocialista Teresa Ribera alelnöki jelölését, akkor cserébe megszülethet közöttük a kompromisszum Várhelyiről. Ez pedig abból állna, hogy lefaragnak a feladatköréből, de jóváhagyják a biztosi jelölését. Mindkét nagy párt azt szeretné, hogy az Európai Bizottság minél előbb felálljon” – írja a lap. (Tarr Zoltán, a néppárti Tisza Párt EP-delegációvezetője is arról beszélt szeptemberben, hogy nem akarnák véglegesen buktatni Várhelyit, mert a helyére ismét Orbán Viktor jelölhetne valakit és ezzel húzhatná az időt. Minden tagállam egy-egy tagot küld a testületbe, de arról már Ursula von der Leyen bizottsági elnök dönthet, hogy kinek milyen területet szán.)
Ahogy arról korábban írtunk, korábban is voltak, akik Várhelyi hatáskörének megnyesésére céloztak. Peter Liese, az ajánlásért felelős egyik szakbizottság néppárti koordinátora az első írásbeli kör után arról beszélt, hogy ugyan Várhelyinek van háttere és tudása az egészségügy terén, de az „állatjólétnél nem ez a helyzet”. Az ugyanabban a szakbizottságban ülő liberális koordinátor, Pascal Canfin a közegészségügyi politikák miatt aggódott. A zöldektől arról beszéltek, hogy elégedettek lennének, ha elvennének Várhelyitől „néhány fontos területet”.
Az Európai Parlamentnek hivatalosan az egész Európai Bizottságot kell megszavaznia. Előtte viszont jelezheti, ha valakinek a személyében vagy a portfóliójában akadályt lát, így a gyakorlatban elérhet cseréket, átrendeztetheti a hatásköröket. Már magyar jelöltnél is volt rá példa, hogy szűkítették a neki szánt területet, 2014-ben Navracsics Tibortól vették el az állampolgársági ügyeket.
Kulja: Várhelyi felkészült volt, de volt, ahol megkerülte a választ
Kedden Kulja András, a Tisza Párt képviselője is írt a helyzetről egy Facebook-bejegyzésben, miután a múlt hét szerdai szóbeli meghallgatáson is kérdezte a bizottsági jelöltet. „Várhelyi Olivér felkészült volt, azonban teljesítménye bizonyos területeken igen jelentős hullámzást mutatott. Mivel a meghallgatás során egyes kérdéseknél a válaszadást részben vagy teljesen megkerülte, így a frakcióbeli képviselőtársaimmal úgy döntöttünk, hogy további írásbeli kérdéseket is felteszünk – többek között a nők egészségi helyzetével és az állatjóléttel kapcsolatban –, hogy Várhelyi Olivér világosan tisztázza alkalmasságát és elkötelezettségét. Az írásbeli válaszokat a biztosjelölt időben megküldte, a válaszok értékelése jelenleg is tart, a parlament pedig a kiértékelést követően dönt a biztosjelölt sorsáról” – írta.
Címlapkép: Alexis Haulot / Európai Parlament / Európai Unió
