2024. november 9. – 21:23
Öt csoportba szedve kapott plusz írásbeli kérdéseket Várhelyi Olivér az Európai Parlamenttől (EP-től), hogy a testület átengedje a magyar kormány jelöltjét az új Európai Bizottságba. A kérdéseket már a válaszokkal együtt tették közzé az EP honlapján.
Várhelyi most is az Európai Bizottság tagja. Jelenleg a bővítésért és szomszédságpoltikáért felel, de a következő öt évben már az egészségügyet és állatjólétet szánná neki a testület elnöke.
A magyar jelöltet – egy írásbeli kör után – szerdán három és fél órán keresztül faggatták az EP illetékes szakbizottságai. Várhelyinek eleve nehéz dolga volt a korábbi botrányai, többek közt egy véletlenül behallatszódó hülyézése miatt az EP-ben. A meghallgatás után – a jelöltek közül eddig egyedüliként – további írásbeli kérdéseket küldtek neki. (Ez a kisebbik rossz ahhoz képest, hogy szóban is újra feleltethették volna, ahogy azt több baloldali frakció koordinátora szerette volna.)
Az oltásokról szóló hamis hírekről és nőjogokról is kérdezték Várhelyit
A pótkérdéseket kiküldő levelet már korábban nyilvánosságra hozta a Politico. Ebben a dokumentumban van egy felvezetés is, ami az EP oldalára feltett válaszokból hiányzik. Itt felrótták Várhelyinek, hogy nem magától kért elnézést a hülyézésért. (Szerdán azt állította, ezt már korábban megtette, bár akkor a kijelentésével „kapcsolatos esetleges félreértésekért” kért elnézést. A meghallgatáson egy kérdésre kért újra bocsánatot.) Ahogy azt több képviselő már szerdán is megtette, azt a válaszát is a fejére olvasták, hogy ő miért ne lenne a nők szövetségese, hiszen néggyel él együtt. Azt sem érezték világosnak, amit a magyar kormány orosz és kínai vakcinabeszerzéseiről mondott.
A Politicóhoz kiszivárgott levél alapján azt kérték, hogy Várhelyi lehetőleg 24 órán belül küldje el a válaszokat.
A pótkérdések közül az első csoportot nőjogokról kapta, különösen a szexuális és reproduktív egészségügyről, például segítené-e az ilyen szolgáltatások nyújtását más tagállamokban. (Nem fejtik ki, de így a gyakorlatban könnyebben megkerülhetőek lennének a szigorúbb tagállami szabályok például az abortuszra.)
Várhelyi a válaszaiban mindenkit biztosított: elősegíti a nők jogainak érvényesülését, és biztosítja a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokról szóló irányelv maradéktalan teljesülését. Utóbbinál egy 2022-es jelentés számos akadályt látott, de dolgozni fog a lebontásukon és fokozza a párbeszédet a témában a tagállamokkal.
A képviselők arra is kíváncsiak voltak, hogyan zárná be Várhelyi a kiskapukat, amik aláaknázzák az uniós rendszert a biztonságos és hatékony vakcinák engedélyeztetésére. Ilyen kérdést a kínai és orosz koronavírus-oltások külön magyar engedélyezése miatt a meghallgatásán is kapott. Alapesetben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hagyná jóvá a vakcinákat, de vészhelyzetben a nemzeti hatóságok is engedélyezhetik. Magyarul a kérdés ki nem mondva arról is szólt, hogyan akadályozná meg, amit a magyar kormány csinált.
Várhelyi úgy igyekezett kitáncolni ebből a helyzetből, hogy a válaszában nem ígérte a lehetőség megszüntetését, hanem az EMA-nál vezetne be egy gyorsított eljárást. Ezt már javasolta is egy tavaly kezdeményezett gyógyszerügyi reform, amit az EP-nek és az EU – december végéig magyar elnökségű – miniszteri Tanácsának kellene elfogadnia. Várhelyi megígérte: ha átengedik, dolgozni fog rajta, hogy az uniós szintű gyorsított eljárás lehetősége valósággá váljon.
A biztost arról is kérdezték, hogyan harcolna a vakcinákról szóló álhírek ellen a tagállamokban, „beleértve a sajátját” (bár szélsőbal- és -jobboldali németek oltásellenes megjegyzéseire már a meghallgatásán is elég határozottan felelt). Várhelyi írásban megerősítette, amit már szerdán is elmondott: a koronavírus elleni oltások szerinte 1,7 millió ember életét mentették meg az EU-ban. „Erős és hangos szószólója leszek a vakcinák közegészségügyi előnyeinek”, teljes átláthatóságot ígért az engedélyeztetési eljárásoknál és utána a felügyeletnél.
Többen Orbán időhúzásától tartanak, ha végleg buktatnák
A biztos dolgát már előre nehezítették a korábbi botrányai, amiket részben a meghallgatáson is felemlegettek. A Politico és a Népszava már a szerdai ülés előtt arról írt: kevés az esély, hogy a magyar jelölt az első körben megkapja a szükséges kétharmados támogatást a két kijelölt szakbizottságban.
A Fidesz EP-delegációjának elnöke, Gál Kinga viszont a meghallgatás előtt úgy látta, egyes pártcsaládok csak csak azért nem akarják átengedni Várhelyit, mert a magyar kormány jelölte őt. „Az Európai Parlament baloldali frakciói, az Európai Néppárttal kiegészülve már a meghallgatás megkezdése előtt paktumot kötöttek, hogy nem engedik át egyszerűen, bele fognak kötni, bármilyen jó teljesítményt is nyújtson” – írta a Facebook-bejegyzésében. Várhelyit „megfelelő, tapasztalt és rátermett” jelöltnek tartotta.
Az EP ugyan közvetlenül nem dönthet egy-egy jelöltről, de a parlamenti szakbizottságok értékelései után a teljes Európai Bizottságot meg kell szavaznia és előtte jelezheti, ha valakinek a személyében vagy a portfóliójában akadályt lát ehhez.
A Politico által nyilvánosságra hozott levél alapján Várhelyi eredményét már hétfőn újraértékelik. Nem kizárt, hogy ha a képviselők elégedetlenek lesznek, módosíttatnak a neki szánt területen, például leválasztatnak róla egy vagy több résztémát.
A Politico – még a meghallgatás előtt megjelent – cikkének forrásai közt volt, aki a Várhelyinek szánt terület megnyirbálását tartotta valószínűnek. Peter Liese, az egészségüggyel is foglalkozó szakbizottság néppárti koordinátora az első írásbeli kör után arról beszélt, hogy ugyan Várhelyinek van háttere és tudása az egészségügy terén, de az „állatjólétnél nem ez a helyzet”. Az ugyanabban a szakbizottságban ülő liberális koordinátor, Pascal Canfin a közegészségügyi politikák miatt aggódott. A zöldektől arról beszéltek, hogy elégedettek lennének, ha elvennének Várhelyitől „néhány fontos területet”.
Ha viszont teljesen elutasítanák Várhelyit, a magyar kormányon múlna, kit küldene a helyére. Korábban a néppárti Tisza Párt delegációjának élén álló Tarr Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormány húzza az időt, amikor teheti, és lehet, hogy erre nem kellene alkalmat adni, ha új biztos jelölésére kellene várni. A korábbi háttérbeszélgetéseink alapján ezzel nincs egyedül az EP-ben. „A végén így is, úgy is Orbán jelöltjével találnánk szembe magunkat, Várhelyit legalább már ismerjük” – fejtegette a Népszava egyik forrása.
A meghallgatások november 12-ig tartanak. Ha a parlamenti szakbizottságok mindenki átengedését ajánlják, várhatóan már a november végi plenáris ülésen megszavazhatja az EP az új Európai Bizottságot. A testület így december 1-én felállhatna, ami magyar szempontból azért fontos, mert ha a kormány nem egyezik meg vele december közepéig és értékelteti a jogállamisági feltételességi eljárás 17 elvárását, majd fogadtatja el azokat a miniszteri Tanáccsal, több mint egymilliárd eurót bukhat – véglegesen. (Ez független a menekültügyi huxit miatti 200 millió eurós átalánytól és a bírság kiszabása óta eltelt idő miatt mostanra nagyjából 150 millió eurós büntetéstől. Utóbbi minden egyes nap egymillió euróval nő, amíg „a megegyezés szándékával” tárgyaló kormány nem felel meg az uniós szabályoknak.)
Címlapkép: Alexis Haulot / Európai Parlament / Európai Unió
