A keringési problémáktól a génszerkesztési eljárásokon és a kéknyelvbetegségen át a sünök védelméig vizsgáztatták szerdán Várhelyi Olivért. A mostani bővítési és szomszédságpolitikai biztost Orbán Viktor újabb öt évre küldené az Európai Bizottságba, de a testület elnöke, Ursula von der Leyen az eddigi területe helyett az egészségügyet és állatjólétet szánná neki.
Várhelyi egy simán vett összeférhetetlenségi vizsgálat után már megválaszolt egy sor írásbeli kérdést, de szerda este három órán keresztül szóban faggatták az Európai Parlament (EP) képviselői, akik a leendő portfóliójával foglalkozó szakbizottságokban ülnek.
A magyar biztos azzal indított, hogy szegedi, a városhoz pedig két, orvosi területen Nobel-díjat szerző tudós is kapcsolódik. Méltatta az Európai Bizottság munkáját a koronavírus-válság alatt. Elismerte, hogy az egészségügy alapvetően tagállami hatáskör, de a járványok nem tartják tiszteletben a nemzeti határokat, ezért közösen kell ellenük fellépni. „Több mint 1,7 millió embert sikerült megmentenünk” a vakcinákkal – jelentette ki a számos, oltásokról szóló kérdés egyikére, amit német képviselőktől kapott. „Oltások nélkül az életünk sokkal-sokkal rövidebb lenne” – válaszolta egy másik felvetésre, ami azt állította, hogy a 80 milliós Németországban 11 millióan szenvednek mellékhatásoktól, és jelezte, hogy nem tud ilyen statisztikáról.
Az orvosságoknak rendelkezésre kell állniuk ott, ahol szükség van rájuk, jelentette ki. (Az EU-n belüli gyógyszerellátási egyenlőtlenségekről és ideiglenes hiányokról bővebben itt írtunk.) Az első száz napjában benyújtana egy jogszabály-javaslatot a létfontosságú gyógyszerekre. Az uniós halálokok közt vezető keringési betegségek ellen is új tervvel venné fel a harcot például személyre szabottabb gyógymódokkal. Főleg a fiataloknál az újfajta dohánytermékek és a mentális betegségek, a képernyők előtt töltött hosszú idő hatásaival szemben is fellépne.
„A megelőzés a legjobb orvosság, mert a legjobb betegség az, amink nincs”
– jelentette ki.
Sokszor felhozta a versenyképességi szempontokat, például szerinte biztosítani kell, hogy a gazdák továbbra is élelmiszerekkel láthassanak el minket egyenlő feltételek mellett. Az állatvédelmet „kiegyensúlyozottan” közelítené meg, ami a gazdák bevételeire és a versenyképességre is figyelemmel van, a gyógyszerek előállítását pedig vissza kell hozni Európába, hogy ne legyenek olyan sebezhetőek az ellátási láncok, mint ma. Elkötelezett egy erős, versenyképes és egészséges Európa mellett, csökkenteni kell a gyógyszerárakat, visszavágni a bürokratikus terheket és elsősorban segíteni az embereket, hangsúlyozta.
Ismét elnézést kért a hülyézés miatt
A Fidesz listáján EP-be választott Ferenc Viktória a létfontosságú gyógyszerekről kérdezte Várhelyit, aki szerint a koronavírus-válság megmutatta, mennyire rossz a helyzet egyes tagállamokban. Minél kisebb a piac, annál kisebb a gyógyszerek elérhetősége, ezen kell dolgozniuk a létfontosságú gyógyszerekről szóló jogszabályban, például közös beszerzésekkel ösztönözve a cégeket.
Dömötör Csaba fideszes képviselő arról kérdezte, mit tenne az olyan behozott élelmiszerekkel, amiket az EU-ban betiltott szerekkel kezeltek. Ragaszkodni fog ahhoz, hogy az uniós előírásoknak megfeleljenek, ezt alapvetően egészségügyi kérdésként kezelné, mondta Várhelyi.
Kulja András – aki sebészszakorvos-jelölt és egészségügyi blogger volt, mielőtt a Tisza Párt képviselője lett – a magyar és a közép-európai helyzettel igyekezett szembesíteni Várhelyit a keringési betegségek magas arányától kezdve addig, hogy a magyar kormányban nincs önálló egészségügyi minisztérium. Várhelyi általánosságban beszélt a térségről az életmód, különösen a dohányzás és az alkohol szerepét kiemelve.
A néppárti Peter Liese és a liberális Vlad Vasile-Voiculescu a magyar kormány orosz és kínai oltásbeszerzéseiről kérdezte Várhelyit, holott ezeket a vakcinákat addig nem engedélyezte az Uniós Gyógyszerügynökség (EMA). „Mindig az a legbiztonságosabb, amit az EMA jóváhagyott” – húzták ki a jelöltből. Az uniós szabályok szerinte világosak, de elismerte, hogy „vannak kiskapuk”, kivételes helyzetben a tagállamok engedélyezhetik a saját területükön az oltásokat.
Balról többször is a nők és a szexuális kisebbségekhez tartozó emberek egészségügyi jogairól érdeklődtek. Nemtől függetlenül mindenkinek hozzá kell jutnia az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az abortusz viszont inkább alkotmányjogi és a tagállamokra tartozó, mint egészségügyi kérdés: lehet ezen változtatni, de uniós alapszerződést kell hozzá módosítani, hangsúlyozta Várhelyi.
„Miért gondolja, hogy nem vagyok a nők szövetségese? Négy nővel élem együtt az életemet! Három lányom van és a feleségemmel élek”
– dobta be egy ponton tapsot aratva. „Talán van különbség aközött, hogy valaki szereti a nőket és hogy érti a női jogok értékét” – kapta vissza Stine Bosse liberális képviselőtől. Emil Fourreau szerint a magyarázata olyan volt, mint amikor rasszisták azt emlegetik, hogy vannak fekete barátaik. A francia szélsőbaloldali képviselő Várhelyi fejéhez vágta többek között az EP-ben elejtett hülyézését, valamint a Donald Trumpnak szerdán küldött gratulációját. Előbbi esetnél Várhelyi kitartott a korábbi magyarázata mellett: nem a képviselőkről beszélt, azonnal bocsánatot kért a mikrofonba véletlenül behallatszódó mondata miatt és „örömmel bocsánatot kérek érte újra itt is”.
A bővítési és szomszédságpolitikai munkájáról is kapott kérdéseket. Tagadta, hogy a szexuális kisebbségek törökországi helyzetéről kihúzatott volna egy mondatot egy jelentésből, de a közel-keleti álláspontja firtatására – ami miatt egyszer magának az Európai Bizottságnak kellett őt cáfolnia – nem válaszolt.
Állatvédelmi kérdésekre a ketreceket elavultnak nevezte, de hangsúlyozta azt is, hogy a kivezetésükre hozott intézkedéseknél a behozatal ne legyen indokolatlanul nyereséges csak azért, mert máshol ez nincs betiltva. A felkészültségére jellemző, hogy amikor egy nemrég a török-bolgár határon beragadt élőmarha-szállítmányról kérdezték, nem csak azzal válaszolt, hogy látta a képeket erről, hanem hogy már fel is vette a törökökkel a kapcsolatot.
Jó eséllyel gáncsolhatják első körben, de végül átengedhetik
A biztos dolgát már előre nehezítették a korábbi botrányai, amiket részben a meghallgatáson is felemlegettek.
Kulja András az ülés után kiadott közleménye alapján úgy látta, hogy fájóan hiányoztak a konkrétumok Várhelyi válaszaiból. „A magyar egészségügy a kelet-európai régió sajátosságain túl a magyar kormány inkompetenciája miatt került válságos állapotba”, a jelöltjeként „hogyan akarja biztosítani a betegközpontú uniós értékrend érvényesülését?”
A Politico és a Népszava korábbi információi alapján kevés az esély, hogy a magyar jelölt az első körben megkapja a szükséges kétharmados támogatást. Dobrev Klára DK-s delegációvezető már előre jelezte, hogy szerinte a szocialisták nem fogják támogatni őt, és a zöldek társelnöke, Terry Reintke is valószínűtlennek nevezte ezt.
Az Euractiv úgy tudja, a legnagyobb, jobbközép néppárti frakció a támogatása felé hajlik, de a liberálisok bizonytalanok. Ha utóbbiak például utóbbiak a szocialistákkal és a zöldekkel együtt nemmel szavaznak, nem lesz meg a kétharmad. Több fideszes képviselő, köztük az EP-delegációjuk elnöke, Gál Kinga már a meghallgatás előtt arról posztolt Facebookra, hogy a néppártiak is Várhelyi ellen vannak. „Az Európai Néppárt és bosszúra vágyó elnöke paktumot kötött az Európai Parlament baloldalával arról, hogy mindenképpen” második körre akarják kötelezni.
Ha nincs meg a kétharmad, az nem jelenti, hogy Várhelyi egyből bukna. Ilyenkor dönthetnek további írásbeli kérdések vagy akár újabb meghallgatás mellett. Az sem kizárt, hogy módosíttatnak a Várhelyinek szánt területen, például leválasztatnak róla egy vagy több résztémát. Az EP ugyan közvetlenül nem dönthet egy-egy jelöltről, de a teljes testületet meg kell szavaznia és előtte jelezheti, ha valakinek a személyében vagy a portfóliójában akadályt lát ehhez.
A Politicónak volt, aki plusz kérdéseket, volt, aki Várhelyi portfóliójának megnyesését tartotta valószínűnek. Peter Liese, az egészségüggyel is foglalkozó szakbizottság néppárti koordinátora az írásbeli kör után arról beszélt, hogy ugyan Várhelyinek van háttere és tudása az egészségügy terén, de az „állatjólétnél nem ez a helyzet”. Az ugyanabban a szakbizottságban ülő liberális koordinátor, Pascal Canfin a közegészségügyi politikák miatt aggódott. A zöldektől arról beszéltek, hogy elégedettek lennének, ha elvennének Várhelyitől „néhány fontos területet”.
Ha viszont teljesen elutasítanák Várhelyit, a magyar kormányon múlna, kit küldene a helyére. Korábban a néppárti Tisza Párt delegációjának élén álló Tarr Zoltán arról beszélt, hogy a magyar kormány húzza az időt, amikor teheti, és lehet, hogy erre nem kellene alkalmat adni, ha új biztos jelölésére kellene várni. A korábbi háttérbeszélgetéseink alapján ezzel nincs egyedül az EP-ben. „A végén így is, úgy is Orbán jelöltjével találnánk szembe magunkat, Várhelyit legalább már ismerjük” – mondta a Népszava egyik forrása.
Címlapkép: Alexis Haulot / Európai Parlament / Európai Unió
