Putyin: Ostoba vád, hogy Európára akarnánk támadni

Szokásos évi elnöki beszédét tartotta Vlagyimir Putyin a törvényhozás két háza előtt. Az időzítés jelzi, hogy a március 15–17-i elnökválasztás puszta formalitás, hiszen azt nyilvánvalóan ő nyeri meg. Putyin tavalyi beszédéről, amelyben a stratégiai célok mellett a pedofíliát legalizáló Nyugatról is szól itt olvashat. A februárban börtönében meghalt ellenzéki vezetőről, Alekszej Navalnijról a beszédben nem volt szó.

• A beszéd az Ukrajnában zajló háborúval indult, Putyin egyperces néma csendet kért az elesett orosz katonákért.
• „Nem mi robbantottuk ki a háborút a Donbaszban” – mondta Putyin, aki a feszültség miatt a pusztításra törő Nyugatot okolta.
• Katonai fejlesztéseket ígért, és hadrendbe állított fegyverekről szólt, amelyek révén újabb területeket „szabadít fel” Oroszország, amely Putyin szerint a nácizmus ellen küzd.
• A beszéd nagy része azonban demográfiai, szociális programokról, gazdaságfejlesztésről, az önellátás növeléséről szólt.
• Az Ukrajna ellen indított harcok résztvevőit Putyin a jövő állami vezetőinek, hivatalnokainak forrásaként jelölte meg, akiknek káderképző nemzeti programot indít, „A hősök ideje” címen.
• Adóamnesztiát ígért Putyin és állami garanciákkal a feltételek megteremtését ahhoz, hogy a lakossági megtakarítások minél nagyobb részét vonhassa be az állam a gazdaság fejlesztésébe.
• Modernizációról, kutatás-fejlesztés növeléséről, környezetvédelemről, a szennyező anyagok csökkenő mértékű kibocsátásáról, infrastrukturális fejlesztésekről, a vezetékesgáz-hálózat növeléséről, nagyszabású útépítésekről beszélt az elnök.
• A szöveg egyértelműen a következő elnöki ciklusról szólt, hiszen az nem kétséges, hogy valódi versengés híján a márciusi elnökválasztást Putyin nyeri.

Utcákon és mozikban is követhető Putyin beszéde

A szokásostól eltérően a városok utcai kivetítőképernyőin is követhető volt az elnök beszéde. Példa nélküli az is, hogy az ország 16 városában mozikban is nézhető volt Vlagyimir Putyin törvényhozáshoz intézett üzenete, amely két órán át tartott, ezzel rekordhosszúságú volt.

Putyin az Ukrajna ellen indított katonai akcióról beszélt felszólalása kezdetén – pontosabban a Donbaszról, amelynek megvédését szerinte mind a politikai vezetés, a pártok és az orosz társadalom egésze is támogatta.

Putyin: Nem mi kezdtük ezt a háborút

„Senkinek sem engedjük, hogy beavatkozzanak belügyeinkbe.”

„Az úgynevezett Nyugat Oroszország helyett kihaló, gyengülő területet akar”, „azt tennék Oroszországgal is, amit más térségekben is műveltek, többek között Ukrajnában”.

Hősként beszélt a hazáért életüket áldozó katonákról, akikért egy perc néma megemlékezést rendelt el a beszéd közben.

„Nem mi kezdtük ezt a háborút a Donbaszban, de mi fogjuk befejezni, felszámoljuk a nácizmust” – mondta az elnök tapsot aratva. Putyin hatalmas katonai tapasztalatról szólt, amely révén újabb és újabb „területeket szabadítanak fel” – azaz foglalnak el Ukrajnától.

Ebben szerepet játszik az újabb és újabb fegyverek bevetése, Putyin kitért a Kinzsalokra és az újabb fejlesztésekre, amelyeket „hamarosan láthatunk” a harctéren.

Hadrendbe állították a Szarmat típusú, folyékony hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétákat is – jelentette ki Putyin.

Az elnök szerint az amerikai vezetés ígérete a stratégiai tárgyalásokra vonatkozóan csak választások előtti manipuláció. A gyakorlatban azonban Washington nem reagál az Oroszország által már 2008-ban átadott javaslatra, amely korlátokat állít a jövőben is az űrben bevethető stratégiai fegyverek elé.

Óvatosan kell költeni a pénzt a fegyverkezési versenyre

A Szovjetunió utolsó évtizedében az ország GDP-jének 13 százalékát költötte fegyverkezésre, amibe az ország belerokkant. Putyin szerint most úgy kell készülni a fegyverkezési versenyre, hogy a gazdaság erősödésével ne jelentsenek ezek a költségek ekkora terhet. A hadiiparba egymillió újabb szakembert tervez Putyin állítani 2028-ra, ehhez felsőoktatási fejlesztések is szükségesek, újabb költségvetési források bevonásával, amelyek a kollégiumi férőhelyek számának növelését is lehetővé teszik.

„Ostobaság, hogy Oroszország meg akarná támadni Európát” – jelentette ki Putyin, megjegyezve, hogy a Nyugat provokál, ennek jele a NATO bővítése is Finnországgal és Svédországgal.

„Az Egyesült Államok és szatelit államai lerombolták az európai biztonsági rendszert, amelynek megerősítéséről Oroszország kész tárgyalni.” „Szuverén, erős Oroszország nélkül nem lehet stabil biztonsági rendszert alkotni” – jelentette ki Putyin.

Új gazdasági világrend jön

„Objektív realitás, hogy a Nyugat gazdasági súlya csökken” – mondta Putyin. A G7 államai a világgazdaságból 1992-ben 45 százalékkal vették ki a részüket, jelenleg 33-mal, 2028-ra ez 27,8 százalékra csökken. Ezzel szemben BRICS államai – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – súlya az 1992-es 16 százalékról 2022-ben 31-re, 2028-ra 37 százalékra nő – jelentette ki. Igaz, nem szólt arról, hogy ebben hogyan alakul Oroszország részesedése az 1,3 milliárdos Kína és a már ennél is népesebb India mellett.

Itt tért rá a világ demográfiai folyamataira. Oroszország „az életet választja, kiáll a hagyományos értékek mellett” – mondta Putyin, azt állítva, hogy a világ más részein a kihalást elősegítő folyamatokat erőltetik. Ez jellemzően a melegházasságok támogatását jelenti a Kreml szótárában, de ezúttal erre részletesen nem tért ki.

Oroszország a legnagyobb gazdasága Európának, a világban pedig az ötödik. „Hamarosan belépünk a világ négy legnagyobb gazdaságába” – jelentette ki Putyin. Az adatnál a reális gazdasági helyzet jóval árnyaltabb, erről itt olvashat részletesen.

Putyin szerint be kell vonni a lakossági megtakarításokat az állami fejlesztésekbe: ennek érdekében a nem állami nyugdíjalapokban elhelyezett pénzek esetében 2,8 millió rubelig az állam garanciát vállal.

A gazdasági modernizációt a fizetések növekedésének kell követnie. „Meg kell akadályozni, hogy az eszközök külföldre folyjanak” – mondta Putyin, megjegyezve, hogy lám, ott mindez el is veszhet, amivel az Oroszország ellen bevezetett szankciókra utalt. „Most azon dolgozunk, hogy az üzletemberek pénzét hazasegítsük. Ki se vigyék inkább.”

A további források bevonásához és a gazdaság kifehérítéséhez a korábbi adómegkerülésre amnesztiát is hirdetett, ígérve, hogy visszamenőleg senkinek nem fogják vizsgálni befizetéseit.

2030-ig kiszámítható adópolitikára van szükség a gazdaság fejlesztéséhez – jelentette ki az elnök. Az ország egészét jelezve a felsorolásban megemlítette a Krímben lévő Szevasztopolt és „Novorosziját”, azaz az Ukrajnától 2014-ben és a 2022. február 24-én indított háborúban elfoglalt területeket.

Gazdagodó, gyarapodó családok kellenek

„A következő hat évben a születésszámok stabil növekedését kell elérnünk. Most jön a lényeg” – mondta az elnök a családtámogatási programokat ecsetelve, amely révén már tavaly óta nőtt az erre fordítandó költségvetési forrás.

A sokgyermekes családok körében a szegénység aránya eléri a 30 százalékot, míg ez az arány a teljes lakosságon belül 9 százalék – ismerte el az elnök. Cél, hogy 2030-ra a szegénység arányát 7 százalék alá csökkentsék, a sokgyermekesek körében pedig 15 százalék alá szorítsák.

„Új nemzeti programot indítunk Család néven” – mondta Putyin tapsot aratva. Cél, hogy Oroszország középső és északnyugati részén az országos átlagot elérje a születések száma.

Az otthonteremtés is lendületet kapott a számok alapján: 110 millió négyzetméter lakás épült Oroszországban, ez magasabb, mint az 1987-es, még Szovjetunióban mért rekord.

A kisgyermekes családoknak kedvezményes hiteleket biztosítanak, amelyek kamata nem haladhatja meg a hat százalékot.

Putyin javasolta a 2026-ban lejáró program meghosszabbítását 2030-ig, amely alapján az első gyerek születésekor a családok 630 ezer rubel hitelt vehetnek fel lakásvásárlásra (1 rubel kb. 9 forint). A második gyerekre további 200 ezer rubel vehető igénybe.

Kétmillió család van Oroszországban, ahol 3 vagy több gyereket nevelnek, ez mérhető növekedés. Ennek további növelésére adókedvezményt kínál Putyin a második és harmadik gyerek után.

Iskolák és óvodák építését ígérte az elnök, a dolgozók egy részének – többek között az osztályfőnököknek – javasolt fizetéskiegészítéssel. Putyin szerint el kell érni a fizetések kiegyenlítését, azok ugyanis Oroszországban régiónként nagyon eltérők az ágazatban, de az állami szféra más területein is.

Növelni kell a születéskor várható élettartamot, belátható időn belül a cél 78 év, majd a 80 – adta meg az irányt Putyin, jelezve, hogy ehhez a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseket és a cukorbetegséget kell visszaszorítani, az egészségügyi intézmények fejlesztése mellett.

Az alkoholizmus elleni küzdelemre is kitért Putyin, amit az elnök szerint a sportlétesítmények fejlesztésével is elő kell segíteni.

Putyin szinte minden bejelentését taps követte.

Csökkenteni kell a régiók közötti különbségeket

Nagy tapsot váltott ki Putyin azzal, hogy a regionális fejlesztés címén azt javasolta, a szubjektumok állami tartozásainak kétharmadát vállalja át a központi költségvetés. Ezzel évente 200 milliárd rubel marad a régióknál 2024 és 2028 között, amit fejlesztésekhez, a nemzeti programok teljesítéséhez használhatnak fel.

Az elnök szerint 2030-ra el kell érni, hogy minél kevesebb szubjektum – megye, autonóm terület, autonóm köztársaság – szoruljon a központi költségvetési támogatására.

Putyin nemzetközi tudományos együttműködést kínált a gyógyszeripartól az űrtechnológiáig, emelve a kutatóintézetekre fordítható forrást, a magántőke bevonásával. Célként ismét azt tűzte ki, hogy ebben a kutatás-fejlesztésre fordított összeggel a világ öt élen járó országának csoportjába kerüljön be Oroszország.

Előnyt kovácsol a szankciós visszaesésből

Putyin szerint a korábbi években az orosz GDP 27 százalékával volt egyenlő Oroszország importja. Ez jelenleg 19 százalék, amit Putyin előnyként tálalt, noha ebben nagy szerepet játszanak az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók. Az elnök 2028-ra a GDP 17 százalékában jelölte meg az import kívánatos arányát. „Tehát saját magunknak kell több berendezést, közlekedési eszközöket, gyógyszereket gyártanunk.” Ugyanakkor ez nem jelenti, hogy mindent belföldön kell előállítani, de vannak olyan ágazatok – ilyen az élelmiszeripar is – ahol igen. Emellett javítani kell a termelési hatékonyságot a digitalizáció és a robotizáció elősegítésével.

Külön megköszönte a mezőgazdasági dolgozóknak, hogy Oroszország a világ vezető búzaexportőre. (Ebben szerepet játszhat azonban az is, hogy jelentős búzakészleteket koboztak el Ukrajnától, mezőgazdasági területeket szerezve meg, majd ellehetetlenítették Ukrajna búzaexportját a tengeren, amely így – visszafogott termelés mellett – elsősorban Európa felé irányul, ahol viszont a helyi termelők érdekeinek sérelmével jár az olcsóbb ukrán gabona megjelenése, amit Lengyelország, Szlovákia, Magyarország külön is korlátozni kíván.)

A gazdaság és a kereskedelem fejlesztését taglalva külön kitért a Fekete-tenger és az Azovi-tenger vidékének úthálózatot érintő beruházásaira, aminek azért van jelentősége, mert ezek nagyrészt az Ukrajnától elfoglalt területeket érintik.

Emellett szólt az északi-tengeri útvonalakról, amelyek rövidebb alternatívát kínálnak Európa és Ázsia között a tengeri szállításra. Ezt a globális felmelegedés teszi egyre inkább elérhetővé. 2023-ban már 36 millió tonna árut szállítottak ezen az útvonalon, ami ötszöröse a Szovjetunióban mért legmagasabb értéknek – mondta Putyin, aki többször is a szovjet érában elért eredményeket használta viszonyítási pontként.

Az északi-tengeri útvonalhoz növelnék a régió kikötőinek kapacitását és újabb atomjégtörőket állítanak szolgálatba. A világon egyedülálló flotta a Leningráddal bővül, de hamarosan elkészül a Sztálingrád is – a nevek megint csak jelzik, milyen időszakot jelöl meg példaképül Putyin és egyre inkább melyik történelmi szakasz folytatójának tekinti a saját nevével fémjelzett korszakot.

A beszéd az ukrajnai harcok orosz katonáival zárult

Putyin az elitnek is odaszólt, kifejtve, hogy a szó negatív értelmet nyert, mert azokat értik alatta, akik a '90-es évek zavaros gazdasági folyamata alatt meggazdagodtak és külön kasztként viselkednek. Az igaz elitet azonban az elnök szerint az ukrajnai harcok orosz résztvevői adják.

Nemcsak képletesen, de szó szerint is ezt értette, káderképző programot hirdetve nekik, amely révén a „különleges katonai hadművelet” résztvevőiből kerülnek ki a jövő kormányzati szereplői, állami hivatalnokai, nagyvállalati vezetői.

„Rendszeresen találkozom a harcok résztvevőivel, mozgósított civilekkel, hivatásos katonákkal. Mindannyian fegyverrel a kezükben az ország védelmére keltek. Elnézve ezeket a fiatalokat, az ember szíve megtelik büszkeséggel értük és az országért.”

„Az ilyen emberek nem adják fel, nem árulnak el, nem okoznak csalódást”, így őket kell példaképül állítani, és szerepet adni nekik az ország vezetésében.

„Igaz hősök, akik szerények, nem gőgösek, de ők azok, akik a döntő pillanatban előrelépnek, vállalják a felelősséget” – mondta Putyin, új perspektívát nyitva ezzel a háborúban résztvevők előtt, amivel az elnök célja az Ukrajna elleni harcok társadalmi támogatottságának fenntartása lehet.

A Hősök ideje nevű káderképző programot már márciustól elindítják.

Putyin jelezte, hogy a harcok résztvevői polgári felsőoktatási képzésben is előnyöket élvezhetnek, de ha akarják, akkor a katonai pályát is választhatják: a harcok résztvevői adják az orosz fegyveres erők gerincét – mondta Putyin.

Hazafias gondolatokkal zárva 19., eddigi leghosszabb elnöki üzenetét, amelyben arról beszélt, hogy „Oroszország csak nekünk drága és fontos, valamit utódainknak”, akiknek egy erős országot kell majd örökül hagyni.

Bár Putyin 2000 óta vezeti az országot, 2008-2012 között Dmitrij Medvegyev töltötte be az elnök posztot, így négy beszéd hozzá, nem pedig Putyinhoz kötődik, aki akkoriban kormányfőként tartotta kezében a valódi hatalmat.

Törvény írja elő a beszédet

Az államfőnek az alkotmány szerint minden évben beszédet kell tartania a törvényhozás előtt, közösen az alsó- és a felsőház képviselőinek. A beszéd több mint formalitás, a következő évek stratégiai célkitűzéseit adja meg belpolitikai, szociális, gazdasági és külpolitikai téren. Idén a várakozásoknak megfelelően korábbinál nagyobb hangsúllyal szólt az Ukrajna ellen indított háborúban részt vevő katonákról – természetesen a háború szó helyett törvény szerint meghatározott különleges katonai hadművelet kifejezést használva, bár egy alkalommal háborúként szólt az Ukrajnában zajló harcokról. (Hivatalos adatok nincsenek, ukrán becslések szerint 400 ezer felett van az orosz katonai veszteség a súlyos sebesültekkel és halottakkal együtt.)

A beszéddel Putyintól a következő hat évre vártak iránymutatást – ami mutatja, hogy a március 15-17-én esedékes elnökválasztást csak ő nyerheti. Három statisztaszereplő indul még rajta kívül, a formális ellenzéki szerepet betöltő parlamenti pártok képviseletében. Borisz Nagyezsgyin lett volna az egyetlen olyan jelölt, aki parlamenten kívülről, választói támogató aláírások összegyűjtésével indult volna, ám a Központi Választási Bizottság (CIK) elegendő mennyiségű szabálytalannak minősített aláírást talált ahhoz, hogy a liberális alapállású, nem különösebben ismert, de váratlanul mérhető támogatást szerzett matematika–fizika végzettségű egyetemi oktató ne indulhasson.