Fact-check: „Az orosz gazdaság lekörözte a németet”?

Az orosz gazdaság lekörözte a németet. Ezzel Európa vezető gazdaságává vált. Ennyire működnek a szankciók. A Facebookon most ez az üzenet jön szembe Déri Stefi megafonos influenszertől.

Bár önmagában is egy érdekes tanulmány lehetne, hogy ezek a véleményvezérek

• miért drukkolnak érezhetően a Nyugattal küzdő Oroszországnak,
• miért örülnek annak, ha a magyar gazdaság beszállítói pozíciójában kulcsfontosságú Németországot „lekörözik”,
• és egyáltalán miért gyújtanak örömtüzeket, ha a Magyarország által is megszavazott szankciók szerintük sikertelenek,

de most fókuszáljunk a tartalmi megállapításokra!

Világbanki kimutatáson alapszik

Az adatok amúgy hitelesek, az oroszpártisággal nem vádolható Világbank hozta le az új sorrendet, csak nem mindegy, hogy mit jelentenek az adatok. Ez például nem sokat.

A GDP-PPP, vagyis a „gross domestic product based on purchasing power parity” egy adott ország teljes megtermelt bruttó hazai terméke, vásárlóerő-paritáson. Ez a bonyolult kifejezés azt jelenti, hogy az adott országban mekkora gazdasági kibocsátás történt és az mennyit ért volna, ha otthon költötték volna el.

Mindez semmit nem mond az adott nemzetgazdaság erejéről, illetve főleg nem az ottani emberek jólétéről. Ha a hivatkozott listából indulunk ki, a következő megállapításokat is tehetnénk:

• Kína lekörözte az Egyesült Államokat.
• Ukrajna lekörözte Magyarországot.
• Magyarország lekörözte Finnországot.

Ha bárki bármelyik megállapítást el tudja mondani nevetés nélkül, akkor persze mondhatja azt is, hogy Oroszország lekörözte Németországot. Az országokat teljes GDP alapján össze lehet hasonlítani, ez ugye nem az emberek jólétéről szól, mert azt az egy főre jutó GDP mutatja, de az adott nemzetgazdaság súlyát jól jelzi.

Oroszország európai összehasonlításban viszonylag szegény, sikertelen nemzetgazdaság. Németország gazdasága GDP tekintetében kétszerese az orosznak (4072 milliárd dollár vs. 2240 milliárd dollár), és mivel az oroszok nagyjából 140 millióan, a németek kerekítve 80 millióan vannak, az

egy főre jutó GDP tekintetében a németek háromszor gazdagabbak, mint az oroszok (48432 dollár vs. 15345 dollár).

A rengeteg szénhidrogén-bevétel miatt az orosz gazdaság persze valóban nagy, nagyjából akkora, mint a francia, vagy a kanadai, esetleg az olasz, de egy főre vetítve már csak a venezuelai szintet érik el. Az EU-ból csak a bolgár szint van az orosz alatt, vagyis Oroszország, ha felvennék az EU-ba (amire most azért nincs túl nagy esély), az unió második legszegényebb állama lenne.

Egy főre értelmesebb

Oroszország lekörözte Németországot? Dehogyis. Ki gondolja azt, hogy az orosz gazdaság versenyképességben közel lenne a némethez? Senki. Ki gondolja azt hogy egy átlagos orosz jobban él, mint egy német? Senki.

A valódi különbségen egyébként tényleg sokat apaszt a vásárlóerő-paritás, vagyis az, hogy Oroszországban sokkal olcsóbb a közlekedés, a kenyér, a vodka, a fodrász vagy a fogász. Moszkvában amúgy nem is feltétlenül, mert az orosz főváros kifejezetten drága, de az orosz vidék tényleg szegény és olcsó.

Vásárlóerő-paritást viszont legfeljebb egy főre vetítve érdemes számolni. Ezt a mutatót arra használják, hogy megnézzék, melyik uniós ország mennyire zárkózott fel, hol mennyit kell dolgozni egy Big Mac megvásárlásáért, vagy a különböző országokban mit tud megvenni egy ember a jövedelméből.

Az orosz GDP nagy része azonban nagyvállalatok (Gazprom, Roszatom, Rosznyefty, Lukoil) bevétele, amelyek eladnak olajat, gázt, dízelt és nukleáris tudást. A jövedelmek is sokáig nagy cégekhez, az államhoz és a hozzá szorosan kötődő oligarchákhoz mentek.

A milliárdosok világpiaci áron vették a luxuscikkeket, az orosz állam világpiaci áron fejlesztette a hadsereget, így a GDP elég komoly hányadából fegyvert vagy éppen jachtokat halmozott fel egy szűk réteg és a kormány, nem pedig az orosz emberek vásároltak kenyeret és hajvágást. Hol érdekes itt, hogy amúgy az a GDP-vásárlóerőparitáson mit ér?

2022 is torzít

2022 egyébként valóban relatív magas orosz bevételeket mutatott ki vásárlóerő-paritáson, mert a rubel viszonylag erős volt, az anomáliák miatt (magas energiaár) pedig az oroszok sok pénzt kerestek a szénhidrogének eladásából. 2023-ra azonban az árak lementek, a volumenek már nagymértékben apadtak, a rubel gyengült.

A kormánypárti propaganda állításaival szemben tehát az oroszok elég szegények, gyengén integráltak a fejlett iparba és a tetejébe hosszú távon nagyon kicsinálták gazdaságukat a háborúval.

Megszűntek a természetes (kiépített) energiakereskedelmi kapcsolataik, a potenciális vevők – még azok is, akik politikai alapon nem olyan ellenségesek is velük, kínaiak, törökök, indiaiak – pedig kihasználják ezt az egészet.

Az oroszok nem hogy nem köröztek le senkit, hanem az utóbbi időben inkább izolálódtak, elszakadtak a fejlett világtól. A szankciók sikeressége ennél összetettebb kérdés, hosszasan lehetne taglalni, hogy Ázsia, Dél-Amerika, Afrika nem szankcionál, Oroszországban nincs áruhiány, a termékeiket el tudják adni, de az orosz gazdaság így is nagyon mély sebeket kapott. A szénhidrogén-termelést, a nukleáris ipart és talán az űripart leszámítva Oroszország eddig sem volt versenyképes, 2023-ra pedig érezhetőn még jobban leszakadt.