Putyin: Ők kezdték a háborút, és mi bevetettük magunkat, hogy megállítsuk azt

Történelmi változásokat élünk át, mindannyiunknak nagy felelőssége van abban, hogy megvédjük a történelmi földjeinket, és semlegesítsük a kijevi rezsimet – ezzel kezdte kedd délelőtti beszédét az orosz parlament két háza előtt Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök arról beszélt, „lépésről lépésre” meg fogják oldani az előttük álló kihívásokat.

Putyin kétórás beszéde jelentős részében az ukrajnai háborúról és annak bel- és külpolitikai következményeiről szólt. Az oroszok által hivatalosan „különleges katonai műveletnek” nevezett háború majdnem egy éve, 2022. február 24-én indult el, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, nem sokkal azután, hogy az orosz elnök elismerte a donyecki és luhanszki szakadár köztársaságok függetlenségét.

Putyin szerint az ukrajnai háborút eleve nem ők kezdték el, hiszen szerinte Ukrajna nyugati segítséggel inváziót tervezett a Donyec-medence szakadár területei ellen. „Mi viszont bevetettük magunkat, hogy megállítsuk azt” – mondta kedden az orosz elnök. A nyugati országokat hazugságok sorozatával vádolta meg Putyin, majd a gazdasági és a belpolitikai kérdések után a beszéd végével bejelentette:

Oroszország felfüggeszti részvételét az Egyesült Államokkal 1991-ben megkötött, a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló START egyezményben.

Közel két év után ez volt az első alkalom, hogy Putyin a törvényhozás két háza előtt tartott beszédet, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökségre hivatkozva a CNN. Bár az orosz alkotmány előírja, hogy az elnöknek minden évben tartania kell egy évértékelőt, az utolsót 2021 áprilisában adta elő Putyin a képviselőknek. A keddi alkalomra külföldi vendégeket és képviselőket nem hívtak meg.

Ők kezdték el, de mi bevetettük magunkat

„2014 óta küzd a Donbasz az életéért és a nyelvéért, és a harcok azóta sem álltak le. Hittek abban, hogy Oroszország segíteni fog rajtuk, és eljön értük” – mondta Putyin a beszéde elején. Szerinte bár a Nyugat a minszki megállapodásokkal és hasonló békeegyezményekkel házalt, „a hátunk mögött egy teljesen más verziót terveltek ki”.

„A Donbaszról szövött béke hazugságokra épült, a kijevi rezsim pedig folytatta a gyilkosságokat. Nyugati kiképző központokban képezték ki a terroristáikat, az utóbbi időben pedig nyilvánosan beszéltek arról is, hogy nukleáris fegyvereket juttassanak Kijev felé. Ma már nem is szégyellik ezt bevallani”

– folytatta Putyin a vádjait a nyugati országokkal szemben. „Ahogyan azt láttuk Jugoszláviában, Szíriában és a Közel-keleten, a gyarmatosítás évszázadai nem múltak el nyom nélkül: így gondolkoznak a világról, és így kezelik a saját népeiket is.”

Aztán Putyin azzal folytatta, hogy ennek ellenére továbbra is nyitottak a nyugati országokkal folytatott párbeszédre. De hozzátette: „Ezekre eddig csak hazug válaszokat kaptunk, valamint konkrét lépéseket is: a NATO terjeszkedését és a rakétarendszereik kiterjesztését.”

„Nincs még egy olyan ország a világon, amelynek annyi katonai bázisa lenne világszerte, mint az Egyesült Államoknak. Közép- és hosszútávú rakéta-leszerelési megállapodásokból, békemegállapodásokból léptek ki” – mondta Putyin.

„Nem volt kétségünk afelől, hogy február 24-re készen állt az az akció, amivel a kijevi rezsim elindította volna a háborúját a Donbasz ellen. Mindez teljes mértékben szembenállt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott dokumentumokkal” – folytatta az orosz elnök, majd hozzátette:

„Ők kezdték el a háborút, és mi bevetettük az erőnket, hogy megállítsuk azt.”

Putyin szerint a Donbasz után a „kijevi rezsim” következő lépése az lett volna, hogy megtámadják Szevasztopolt és a Krím félszigetet, amit Oroszország 2014-ben szakított el Ukrajnától. „Holott tudják, hogy megvédjük az embereket, az otthonaikat, mindazon nyugatiak elől, akik milliárdokkal támogatják a kijevi elnyomó rezsimet” – mondta az orosz vezető. „Ezzel szemben alig juttatnak valamit a harmadik világ szegényebb országainak, akiket még ki is használnak ezért cserébe.”

Putyin megemlékezett a múlt heti müncheni biztonságpolitikai konferenciáról is: „Az előző heti konferenciájukon hazugságok véget nem érő folyamát zúdították Oroszországra. Milliárdokat és milliárdokat költenek arra, hogy megraboljanak mindenkit, és megszégyenítsék ellenfeleiket olyan bélyegekkel, hogy nem demokratikusak és nem jogállamiak, holott a saját házuk táján nem képesek kezelni a korrupciót.”

Ezek után Putyin egy egészen különös történelmi eszmefuttatásba kezdett: „Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy az 1930-as években a Nyugat megnyitotta az utat a hatalomhoz a náciknak Németországban.

Ma Ukrajnából anti-Oroszországot akarnak csinálni, ennek a tervnek az eredete a 19. századig nyúlik vissza – akkor érlelte ki az Osztrák-Magyar Monarchia és Lengyelország, hogy történelmi területeinket elszakítsák tőlünk”

– utalt ezzel Putyin feltehetően arra, hogy a mai Nyugat-Ukrajna részét képező Galícia valóban a Habsburgok monarchiájának része volt. Az persze más kérdés, hogy milyen jelentősége van ennek több mint egy évszázaddal később, de az orosz vezető erre is talált egy frappáns magyarázatot: „Az ideológiai alapjuk, ahogy ma is, akkor is a ruszofóbia volt.”

„Szégyen, hogy még az ukránok is behódolnak ennek, és egyes ukrán hadcsoportok a náci Németországra emlékeztető nevekkel operálnak” – mondta Putyin – „Ezek neonácik, nem is leplezik magukat, a hatalom tetején ülők pedig erről nem is vesznek tudomást. Nem érdekli őket, mert csak az Oroszország elleni gyűlöletük vezérli őket.”

Putyin szerint „az oroszellenes politika revansizmus hazánk ellen”, és „ahogyan a múlt század közepén, úgy most is a Kelet ellen folytatnak háborút Európából”. Az ukránok pedig „a nyugatiak foglyai” lettek, akik tönkretették az ukrán ipart és az ukrán gazdaságot. „Héják martalékává lett az ország, az embereiket pedig húsdarálóba küldik. Az áldozatok egyre növekvő száma az ukránok és a nyugatiak lelkén szárad. Ez a rezsim nem a saját embereik érdekeit nézi, hanem a nyugatiakét, akiknek ez csak egy kiképzőterület” – mondta az orosz vezető, majd kiemelte:

„Mindenki számára világos, hogy minél nagyobb ez a harci terület, annál messzebb fogjuk űzni őket a határunktól.”

Putyin szerint „a Nyugat egy stratégiai vereséget akar mérni Oroszországra”, és „egy lokális konfliktust akarnak globálissá növelni”. „Most az országunk léte a tét” – emelte ki az orosz elnök.

Még a pedofíliát is

„Lehetetlen Oroszországot megverni a harcmezőn, ezért a fiatal generációinkra, az információs rendszereinkre telepednek rá. Nekimennek a vallásunknak, az értékeinknek – nézzék csak, mit művelnek a saját népükkel.

Még a pedofíliát is legitimálják, sőt, a melegházasságot is”

– mondta Putyin, majd gyorsan hozzátette: „De utóbbival még semmi baj nem lenne, felnőtt emberek azt csinálnak, amit akarnak, mi is toleránsak vagyunk ezzel kapcsolatban. Viszont minden vallás tanában, szent szövegeiben benne van, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. De már az anglikán egyház is megkérdőjelezi ezt, mit lehet erre mondani?”

Az orosz vezető szerint „emberek milliói érzik azt a nyugaton, hogy megtagadják tőlük a saját értékeiket”. „Mi viszont meg fogjuk védeni a gyermekeinket a degradáció elől!” – mondta Putyin. „A nyugat továbbra is arra törekszik, hogy megrengesse a társadalmunkat. Erre használják az ügynökeiket, akiket eddig is arra használtak, hogy belülről támadjanak minket.”

Azonban Putyin hozzátette, hogy „a kijevi rezsim boszorkányüldözéseivel ellentétben” ők nem fognak üldözni senkit. „Hadd éljenek ezzel, hiszen így kell élniük” – tette hozzá fenyegető hangnemben. „Ami fontos, hogy Oroszország polgárainak erkölcsi ítéletet kell mondani felettük. Büszkék vagyunk arra, hogy multikulturális állam vagyunk, támogatják az akciónkat a Donbaszban, és ez a kitartás mindig is jellemezte a népünket. Összekötve érzik az életüket a hazájuk életével.”

Megköszönte Oroszország népének „a hősies kitartást”, a hadseregnek pedig a küzdelmet, majd bocsánatot kért, amiért nem tudott mindenkit egyesével kiemelni a csapatok hősei közül: „Senkit nem akarok megbántani azzal, hogy nem nevezem meg őket. De köszönöm a családoknak, az orvosoknak, nővéreknek, akik megmentik az életüket, az utak karbantartóinak, akik segítik az infrastruktúra újjáépítését, a lőszergyárak és a mezőgazdasági termelés dolgozóinak, a tanároknak – különösen azoknak, akik a konfliktus közelében dolgoznak. Az újságíróknak, különösen a háborús tudósítóknak, akik az életüket kockáztatják azért, hogy beszámoljanak az eseményekről.

Külön köszönöm a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Zaporizzsjai és Herszoni terület népének, akik döntöttek a sorsukról, és a hazájuk mellett döntöttek. Együtt fogunk tovább gyarapodni”

– mondta Putyin, amire a beszéd során a legnagyobb taps érkezett. Oroszország tavaly szeptember végén jelentette be „népszavazások” után négy ukrán terület annektálását – olyan megyékét is, amelyeknek jelentős részeit a háborúban soha nem is tartották ellenőrzésük alatt az orosz csapatok. „A célunk az, hogy visszahozzuk a gyárakat és az ipart ezekre a területekre, valamint új utakat hozzunk létre a Krím, az orosz beltengerré vált Azovi-tenger és Oroszország többi része között. Testvérként fogjuk ezeket a régiókat megsegíteni, és biztosítani, hogy ezek a régiók békében élhessenek tovább.”

Ezután megemlékezett a harcokban elesett katonákról és a civilekről, majd bejelentette egy pénzügyi támogató alap létrehozását a harcok veteránjainak, árváinak és özvegyeinek. „Minden család, amely egy halott katonát gyászol, vagy veteránja van, kapcsolatba tud majd lépni ezzel az alappal az év végéig” – ígérte Putyin.

Az orosz elnök szerint mind a hadsereget, mind a haditengerészetet napról napra erősítik:

„A legfrissebb technológiát fogjuk felhasználni a fegyvereink fejlesztésére, több esetben is meg fogjuk haladni a nyugati fegyverek képességeit. Az iparunk segítségével pedig tömeggyártásba fogjuk küldeni ezeket a modelleket.”

Putyin azt mondta, hogy a Nyugat nemcsak a harcmezőn, de az informatikában és a pénzügyi szektorban is háborút folytat Oroszország ellen. „De nem értek el sikert, és nem is fognak sikert elérni. A szankciókkal csak saját maguk alatt vágták a fát, és a saját lépéseik miatt emelkedtek egekbe az árak. Ráadásul a »humanitárius« lépéseikkel azt célozták, hogy szenvedjenek a polgáraink. De nem fognak felülkerekedni.”

A pénzügyi szuverenitás a legfontosabb

Ezek után Putyin a gazdasági kérdésekre tért ki: „Az orosz gazdaság GDP-je csökkent, a minap publikált adatok szerint azonban jóval alacsonyabb mértékben, mint arra sokan számítottak. Sőt, egyes adatok még nőttek is a tavalyiakhoz képest, miközben egyesek azt hirdették egy éve, hogy össze fog omlani az orosz gazdaság.”

Kiemelte például a lakhatási piacot és a mezőgazdaságot, mint élszektort: „Olyan adatokat látunk, amiket évekkel ezelőtt csak álomként írtak volna le egyesek. A búzatermelés új csúcsokat ért el, és növelni fogjuk az exportot is Oroszországból.”

Putyin szerint „nem engedtek” a munkaerőpiac stabilitásából sem: „A pandémia előtt 4,7 százalék volt a munkanélküliség – ma ez 3,7 százalék, történelmi szinten alacsony adat.” Ehhez szerinte „nagyon gyorsan kellett cselekedniük” minden területen, és sokat köszönhetnek a magánszektornak, főleg a kis- és középvállalkozásoknak.

„A belső piacunknak köszönhetően rendkívüli növekedést könyvelhetünk el a fogyasztásban. Képesek vagyunk betölteni azt az űrt, amit a nyugati cégek maguk mögött hagytak. Strukturális változásokra volt szükség az elmúlt években a gazdaságban, és most is szükség lesz rá – de minden külső kényszerre nemet fogunk mondani” – mondta Putyin. Az orosz elnök szerint „a ma jelentősnek számító valuták veszíteni fognak az értékükből, köztük például a dollár is”.

Az orosz elnök sorolta a kormányzati intézkedéseket az infrastrukturális fejlesztésekben: többek között modernizálni fogják a keleti vasútvonalakat, hogy „jobban összekössék magunkat Szibériával és a Távol-Kelettel”, valamint ipari jelzálogkölcsönöket indítanak.

Putyin szerint „a legfontosabb a pénzügyi szuverenitás elérése”, ehhez pedig a kormányzat támogatására is szükség van, hogy „felélesszék a vállalkozói szellemet”. „Az idei évtől kezdve 2030-ig új termékek piaci bevezetését fogjuk államilag támogatni, az adórendszert pedig úgy alakítjuk át, hogy adókedvezményt kapjanak azok a vállalatok, amelyek hazai termékeket vásárolnak” – mondta Putyin. Hozzátette:

„Az orosz infláció 4 százalék körül lesz majd – és emlékeztetnék mindenkit, hogy a nyugati országokban 17-18, sőt, 20 százalék körül mozog ez az adat.”

A gazdasági témák után az orosz elnök filozófia fejtegetésbe kezdett arról, milyen elkeseredett lépések jellemezték a szovjet időket, majd milyen káoszba taszították a nyugati szakértők a kilencvenes években Oroszországot. „A gyors profitra volt kiéhezve mindenki, főleg a nyersanyagok területén, és senki nem foglalkozott a hosszú távú tervezéssel. Évek munkája kellett ahhoz, hogy ma látványos eredményeket érjünk el ezen a területen.”

Putyin nekiment ezek után azoknak, akik az ukrajnai invázió elindítása után nyugatra menekültek a vagyonukkal: „Persze mindenkinek megvan a maga döntése: sokan az életük végéig szívesen élnének egy zárt burokban, lezárt számlákkal. De lássuk azt is, hogy a Nyugat számára ők csak másodrangú polgárok. De van más lehetőség: a hazát szolgálni lehet üzletemberként is. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a jövőjét mindenki csak itt, Oroszországban szolgálhatja.”

Az elnök szerint „önellátó, de a világra nyitott gazdaságot” hoznak létre, és az állam mindenkit támogatni fog, aki Oroszországban képzeli el a jövőjét.

Putyin kiemelte, hogy ha bárkinek is kétsége lenne efelől, „az őszi helyhatósági választásokat és a jövő évi elnökválasztást a törvényeknek megfelelően fogjuk megrendezni”. Majd hozzátette: „Oroszországnak össze kell fognia, hogy biztosítsa a jogát ahhoz, hogy erős legyen.”

A külpolitikáról letérve Putyin ezek után arról beszélt, hogyan támogatja az orosz állam a művészetet, az oktatást, a tudományt, hogyan reformálják meg a felsőoktatást, és hogyan terjesztik ki a családtámogatásokat az annektált ukrajnai területekre is. Azt állította, hogy emelni fogják a minimálbért, és víztisztítási programot indítanak az ipari övezetekben.

Felfüggesztik részvételüket a nukleáris egyezményben

A közel kétórás beszéd vége felé a hallgatóság már láthatóan unta magát, de Putyin zárásként ismét a külpolitikára terelte a szót. Szerinte a NATO már nyíltan arról kommunikál, hogy orosz légibázisok elleni csapásokat terveznek, a katonai szövetség – és különösen az Egyesült Államok – célja pedig az, hogy legyőzzék Oroszországot.

Majd rátért a nukleáris leszerelési egyezmények kérdésére: „Megegyeztünk a fegyverek leszerelésében a NATO-val – miközben az Egyesült Államokon kívül az Egyesült Királyságban és Franciaországban is fejlesztik ezeket a fegyvereket, és Oroszország ellen célozzák őket. Még 1991-ben írtuk alá ezt az első egyezményt az Egyesült Államokkal – akkor még Washington és Moszkva nem tekintette egymást ellenségnek.

2010-ben viszont a stratégiai fegyverek leszereléséről szóló egyezményből az Egyesült Államok kilépett, és most mindazon biztonsági garanciákat is fel akarják számolni, amelyek biztosították a világrendet a II. világháború után. A nemzetközi kapcsolatok tekintetében folyamatosan a globális dominanciára törekednek”

– mondta Putyin. „Új befolyási övezeteket tettek magukévá, a NATO-országok pedig ultimátumot céloztak Oroszország felé. Azt mondják, ennek nincs köze az Ukrajnában folytatott akciókhoz, de a lépéseikkel stratégiai vereséget akarnak mérni ránk.” Szerinte a nyugati országok vezetői „most vagy cinikusok, vagy hülyék”.

„Úgyhogy most bejelentem, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló egyezményében”

– folytatta Putyin. Az orosz elnök ezzel az Új-START nevű egyezményre utalt, amelynek a betartására korábban pont a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szólította fel Oroszországot. Moszkva és Washington korábban 2026-ig hosszabbította meg a START névre hallgató egyezményt, ami a nukleáris fegyvereket is korlátozza.

„Meg kell értenünk, hogy mit csinál most Franciaország és az Egyesült Királyság. Látjuk, mi a történet háttere, és látjuk, hogy egyes nukleáris fegyverek használati ideje lassan lejár. Tesztelni és továbbfejleszteni akarják ezeket. Oroszországnak viszont biztosítania kell, hogy készen áll az ilyen fenyegetésekre – de természetesen nem mi fogunk először támadni.” Putyin szerint amennyiben az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket fog tesztelni, úgy ők is atomfegyverek tesztelésébe kezdenek.

„Ma egy rendkívül nehéz úton vagyunk, és együtt fogunk ezen az úton végigmenni” – mondta a beszéde végén Putyin. „A hazánk melletti elkötelezettségünket mutatja, hogy önkéntesek ezrei csatlakoztak a különleges katonai művelet harcaihoz, és mindannyian a hazájuk igazságáért harcolnak. Az oroszok támogatják a hadseregüket, az emberek pedig mindent megtesznek, hogy biztosítsák a harcoló fiaik sikerét. Értik, miért harcolnak, és kiket védenek ezzel.”

Az orosz vezető hozzátette: „Tudjuk, hogy a fronton harcolók támogatásához, legyen szó a civilekről vagy a cégek támogatásáról, mindenki hozzáteszi a magáét, még a legszegényebbek is. Ez a támogatás rendkívül fontos, és nem tudjuk eléggé megbecsülni ezt.”

„Oroszország minden kihívással szemben készen áll, mert egységes nép vagyunk, és tudjuk, hogy az igazság a mi oldalunkon áll”

– zárta a beszédét az orosz elnök.