Putyin aláírta a kelet-ukrajnai szakadár területek elismeréséről szóló elnöki rendeletet

2022. február 21. – 19:37

frissítve

Putyin aláírta a kelet-ukrajnai szakadár területek elismeréséről szóló elnöki rendeletet
Vlagyimir Putyin a donyecki és luganszki „népköztársaságok” vezetőivel – Fotó: Aleksey Nikolskyi / Sputnik / Sputnik via AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este rendeletben ismerte el az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai, donyecki és luganszki szakadár területek függetlenségét.
  • Ezt tévébeszéde előzte meg, amiben a bolsevikokat is ostorozta, és azt mondta, Ukrajna mostanra külső, nyugati befolyás alá került.
  • Szerinte Oroszország a NATO számára ellenség, és ehhez ugródeszkát jelenthet a Nyugatnak Ukrajna.
  • A korábbi, az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben megfogalmazott fő követeléseinek elutasításáról azt mondta, Oroszországnak joga van gondoskodni a saját biztonságáról, és így is fog tenni.
  • A kelet-ukrajnai szakadárok elismerése után azt üzente, abba kell hagyni a fegyveres akciókat, különben a következmények a kijevi vezetést terhelik.
  • Innentől kezdve megjósolhatatlan, hogyan alakul a helyzet a két szakadár terület és Ukrajna körül, ahol Oroszország több mint 160 ezer főnyi haderőt vont össze november óta.
  • A nyugati országok korábban is úgy vélték, Moszkva egy megrendezett ürügyet próbál teremteni egy esetleges invázióhoz. Az ukránok szerint a tűzszünet megsértésével folyamatos provokációk érték őket a szakadár területek felől.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tévébeszédet tartott hétfő este, aminek a végén a kamerák előtt aláírta az elnöki rendeletet a két kelet-ukrajnai szakadár állam függetlenségének elismeréséről. Közvetlenül a beszéd előtt jelentette be a Kreml, hogy az orosz elnök a rendelet előkészítését telefonon közölte Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel. Az elismerés az a 2015-ben megkötött minszki megállapodás végét jelenti.

Az is kiderült, hogy Putyin elrendelte, hogy „békefenntartóként” orosz katonák menjenek az újonnan elismert szakadár területekre. Erről bővebben itt írtunk>>>

A bolsevikoktól a szakadárok elismeréséig

Kezdem azzal, hogy a mai modern Ukrajna teljes egészében a bolsevik-kommunista Oroszország révén jött létre, jelentette ki Putyin. A történelmi kitekintést folytatta azzal, hogy a második világháború után Sztálin révén Ukrajna lengyel, magyar területekhez jutott, majd „Hruscsov valamiért elvette Oroszországtól a Krímet és Ukrajnának adta.” Putyin szerint tehát Ukrajna eleve Oroszországtól Lenin által elvett területekből keletkezett, „tekintet nélkül az ott élők érdekeire.” Szerinte a vesztésre álló bolsevikok így akartak hatalmon maradni, miközben kapitulálniuk kellett az I. világháborúban a végül vesztes Németország és szövetségesei előtt. A nyilatkozat jól illik a tavaly nyáron kiadott elnöki értekezésre, amely szerint Ukrajna és Oroszország egy, népük közös, pusztán mesterségesen jött létre az ukrán nemzet.

„Oroszország mindig nyíltan, becsülettel, Ukrajna érdekeinek figyelembevételével működött együtt” Kijevvel – jelentette ki Putyin. Partnerség helyett zsarolást kapott és egyszerűen lopást – Putyin szerint ezzel szembesült Oroszország az Ukrajnán áthaladó, Európába irányuló orosz gáztranzit területén. Mindennek tetejébe – vélte Putyin – Ukrajnában egyre nagyobb befolyást szereztek a szélsőséges nacionalisták. Oligarcha milliárdokról, elrabolt vagyonokról beszélt, megjegyezve, hogy eközben ezek a hatalmi csoportok megosztották szerepüket: egy részük a nacionalistáknak udvarolt, másik részük az orosz együttműködés mellett szólalt fel.

A radikálisok azonban egyre nagyobb befolyáshoz jutottak a gyenge hatalommal szemben. „Stabil állam nem is jött létre” – csupán az oligarcha csoportok változó erőviszonyai határozták meg a hatalmi viszonyokat. Így jutott el Ukrajna 2014-hez, a majdani tüntetésekhez, amelyekben a főszerepet Putyin szerint a nacionalisták vitték. A radikálisok mindenkivel szemben felléptek, akik ellenezték a törvénytelenséget – mondta Putyin, megjegyezve, hogy mindennek valódi áldozatai voltak, akiknek gyilkosait senki sem kereste meg. „De a mi célunk megtalálni őket és megbüntetni” – jegyezte meg sokatmondóan az elnök.

Hatmillió ukrán hagyta el az országot, ez a lakosság 15 százaléka, mondta (bár az ország nem negyven, hanem 47 millós.) Ezután a nehéz szociális helyzetre tért át, arról beszélt, hogy az országot szétlopó csoportok miatt sokaknak arra sincsen pénzük, hogy a rezsit kifizessék. Szegénység, reménytelenség, a technológiai potenciál elveszítése – ez a civilizált európai út, mondta ironikusan az orosz elnök, aki szerint Ukrajna külső irányítás alá került, a valódi hatalom a nyugati fővárosok, civil szervezetek kezében van, az élet minden területén. „A szuverenitás teljes elveszítése felé halad az ország”, „a parlament diszkriminációs etnikai törvényeket hoz.” „Az oktatási törvényben az orosz nyelvet elűzik az iskolából”, és a mindennapi életből.

Putyin azt állította, hogy Kijev iszlám radikális szervezeteket, dicerziós csoportokat támogat a Krímen, külföldi titkosszolgálatok közreműködésével. Arról nem tett említést, hogy 2014-ben Oroszország egyoldalúan csatolta el a félszigetet Ukrajnától és csatolta vissza Oroszországhoz, felrúgva az 1994-es budapesti memorandumot, amelyet Oroszország is aláírt, garantálva Ukrajna területi épségét.

Putyin ezután tért rá arra, hogy ez az Ukrajna milyen veszélyt jelentene Oroszországnak, ha a NATO tagjává válna. „Látjuk, milyen határozottsággal zajlik Ukrajna katonai megerősítése.” Szerinte Ukrajna stratégiai fekvése a Fekete-tenger miatt is fontos, ahol az Egyesült Államok újabb pozíciókat akar kialakítani – akart volna a Krímben is, de ezt az ott élők megakadályozták, „ezt sosem felejtjük el” – említette meg a félsziget visszacsatolásának történelmi hasznát Putyin.
A NATO-tagságot illetően Putyin elismerte, minden országnak joga van megválasztani a szövetségeseit, de az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) biztonsági chartájára hivatkozva azt mondta: az európai biztonsági rendszer elve az is, hogy senki sem erősítheti meg a saját biztonságát más országok rovására.

Putyin tévébeszéde – Fotó: EyePress News / EyePress via AFP
Putyin tévébeszéde – Fotó: EyePress News / EyePress via AFP

Márpedig Putyin szerint a NATO keleti bővítése épp azt az elvet rúgja fel. Ezután felidézte, hogy a Szovjetunió utolsó éveiben ígéretet tett a nyugat arra, hogy a NATO nem megy keletre. Ilyen tartalmú dokumentumot ugyan nem írtak alá a felek – ez konkrétan csak az egyesülő Németország keleti területeire vonatkozott –, ám ígéretek szintjén elhangzott, hogy Közép-Kelet-Európára sem terjed ki a katonai szövetség. Az elnök szerint nincsen jelentősége annak, hogy Ukrajna „nem holnap” lesz a NATO tagja. Oroszország a NATO számára ellenség, és ehhez ugródeszkát jelenthet a Nyugatnak Ukrajna, mondta.

Megismételte a decemberben bemutatott három követelését: mondjon le a NATO a támadó fegyverzet felállításáról Oroszország határainál, mondjon le a keleti bővítésről, és vonja vissza katonai potenciálját az 1997-es helyzetnek megfelelően. Mint mondta, mindezeket a követeléseket a NATO figyelmen kívül hagyta.

„Miután az egyenrangú párbeszédre való javaslatunk lényegében válasz nélkül maradt, Oroszországnak minden joga megvan, hogy gondoskodjon a saját biztonságáról. Pontosan így fogunk tenni.”

Ezután rátért Kelet-Ukrajnára: „a kijevi vezetés nem érdekelt a békés megoldásban”. Azt mondta, hogy drónok, nehéztüzérség fenyegeti folyamatosan a területet, beleértve a civileket is. „Az úgynevezett civilizált világ, amelynek önjelölt képviselői a nyugati partnereink, nem is voltak hajlandók mindezt észrevenni.” Azt mondta, hogy Oroszország mindent megtett Ukrajna területi épségéért, igyekezett az ENSZ BT határozatának érvényt szeretni a kelet-ukrajnai rendezéshez.

Rég eljött az ideje a valójában megérett döntésnek: el kell ismerni Donyecki Népköztársaságot és a Luganszki Népköztársaságot, jelentette ki.

Azonnal abba kell hagyni a fegyveres akciókat, különben a következmények teljes egészében a kijevi vezetés lelkiismeretét terhelik, mondta.

Ezután azt mutatták, ahogy Putyin aláírta az elnöki elismerést, a dokumentumot donyecki részről Gyenyisz Pusilin, luganszki részről Leonyid Paszecsnyik, a kváziállamok vezetői írták alá. Ezzel Oroszország már négy olyan területtel is határos, amelyet lényegében más nem ismer el: a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság mellett ilyen a 2008-ban egyoldalúan elismert, hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétia és Abházia.

Rendkívüli ülést tartott az orosz nemzetbiztonsági tanács

A szakadár területek függetlenségének felvetése teljesen új helyzetet teremtett, ugyanis ezzel Oroszország végleg letesz arról, hogy a 2015-ös minszki megállapodást számonkérve próbálja rendezni a térség helyzetét, amellyel garanciát akart szerezni arra, hogy Ukrajna semmiképp se lehessen a NATO tagja – noha azt a 45 milliós ország alkotmányában is rögzítette.

Az orosz parlament alsóháza múlt héten szavazta meg elsöprő többséggel, hogy felkéri Putyint a szakadárok elismeréséről. Az orosz elnök aztán hétfő délután, az orosz nemzetbiztonsági tanács nyilvános ülésén minden meghatározó politikust, minisztereket és a szolgálatok vezetőit megkoreografált állásfoglalásra késztette a kelet-ukrajnai Donyeck és Luganszk „népköztársaságainak” (DNR, LNR) elismeréséről. A nyilvánosságát tekintve szokatlan formátumú nemzetbiztonsági tanácsi ülésen aztán minden megkérdezett kiállt az elismerés támogatása mellett.

Igaz, Szergej Nariskin a hírszerzés vezetője és visszafogottan Mihail Misusztyin kormányfő is utalt arra, hogy a helyzet ismeretében adni kell egy utolsó esélyt az Egyesült Államok elnökének, hogy végiggondolja, hajlandó-e érdemben figyelembe venni az orosz követeléseket. Ezek lényege, hogy a NATO adjon garanciát Oroszországnak arra, hogy nem veszi fel tagjai közé Ukrajnát és, hogy „a katonai szövetség infrastruktúráját” visszavonják az 1997-es vonalakra, azaz a NATO Magyarországot és érintő bővítésé előtti pozíciókba. Ezeket a követeléseket január végén az Egyesült Államokban írásban elutasította. Az oroszok csütörtökön írásos viszontválaszukban azt írták az amerikai fél nem áll készen arra, hogy megállapodjon jogilag kötelező garanciákról, akkor Moszkva „kénytelen lesz reagálni”, többek között katonai-technikai lépések végrehajtásával.

Putyin azután lépett hétfőn, hogy a Szovjetunió vége óta nem látott csapatösszevonást hajtott végre Ukrajna körül. Moszkva végig tagadta, hogy invázióra készülne, de az ukrán határra felvonult több mint 160 ezer orosz katonával, az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadár területeken a helyzet egyre súlyosabb eszkalálódásával ebben sokan kételkednek. A nyugati országok szerint Moszkva megrendezett ürügyet próbálhat teremteni egy Ukrajna elleni támadáshoz.

A szakadár területeknél korábban is rendszeresen megsértették a 2015-ös minszki megállapodásban is szabályozott tűzszünetet, de a múlt hét közepétől megsokszorozódtak az esetek. A szakadárok az ukrán erőket vádolta, Ukrajna szerint azonban velük szemben követnek el folyamatosan provokációkat, amiknek nem fognak felülni. A szakadár vezetők azzal vádolták az ukrán erőket, hogy ők készülnek offenzívára – Kijev ezzel szemben korábban is végig hangsúlyozta, csak diplomáciai úton szerezné vissza a területeket, és nem tervez semmilyen támadást.

EU: A nemzetközi jog és Ukrajna területi integritásának megsértése

Az Európai Unió vezetői elítélték Putyin döntését a szakadárok elismerésével. „Ez a nemzetközi jog, Ukrajna területi integritásának és a minszki megállapodásoknak a kirívó megsértése” – írta Twitterén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelezte, hogy az EU és szövetségesei egységben, határozottan és keményen lépnek fel. A lett külügyminiszter azonnal szankciókra szólított fel Oroszország ellen. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője azt mondta Putyin beszéde előtt, hogy ha Moszkva elismeri a területeket függetlenként, akkor a tagállamok miniszterei döntenek a szankciókról.

Joe Biden amerikai elnök a CNN beszámolója szerint egyelőre csak a két szakadár tartomány területére vet be új szankciókat. A nemzetközi reakciókról itt írtunk bővebben>>>

Már a nemzetbiztonsági tanács ülésén elhangzottak hírére a moszkvai tőzsde 2008 óta nem látott mértékben, több mint 10 százalékkal esett. A két szakadár területtel kapcsolatos döntés bejelentése előtt a rubel a dollárral szemben 2,25, az euróval szemben 2,44 százalkot gyengült – írta az Rbc.ru.

„Szerintem a tárgyalási pozíció erősítésére bevetett pszichológiai nyomás éppúgy benne van a helyzetben, mint egy támadás lehetősége” – mondta a Telexnek a harkovi civil védelmi szervezet vezetője. Olekszandr Horbatenko szerint az bizonyos, hogy emelt a téten Oroszország, és ezt erősítik azok a Donyeckből érkező beszámolók is, amelyek nemhogy készülő, de már folyamatban lévő ukrán támadásról szólnak. „Van, ahol már azt állítják, hogy páncélos szállítókon rodeózunk a szakadárok területén” – mondta.

Van olyan donyecki Telegram-csoport, amelyben már nem is szakadár, hanem orosz határellenőrzési pont elleni ukrán gránátvetőtámadásról számolnak be

– ami valójában alapjaiban forgatná fel a helyzetet, és nyilvánvalóan hamis információ, hiszen orosz részről fel sem merült, hogy területét támadás érte volna.

Mi lenne minszki megállapodás nélkül?

A Kreml szerint a háborús helyzetet Ukrajna és az őt támogató nyugati országok tették még feszültebbé, támogatásukkal bátorítva Kijevet a katonai megoldásra – noha Kijev épp arra panaszkodott, hogy ha nem kap elég támogatást nyugatról, akkor azt Oroszország zöld jelzésnek venné, hogy visszaterelje érdekszférájába a 45 milliós országot –, amelynek egy részét, felrúgva az 1994-es Budapesti Memorandumot Oroszország már ellenőrzése alá vonta.

Moszkva mindeddig ragaszkodott a minszki megállapodáshoz, amely elvileg nemcsak a tűzszünetet biztosítja – ez a 14 ezer ember életét követelő háborúban többé-kevésbé teljesült is 2015 óta –, hanem a rendezés irányát is megadja: eszerint Ukrajnát decentralizálni kellene, és a jelenleg szakadár államként létező DNR és LNR úgy térhetne vissza Ukrajnába, hogy vétójogot kapjon a kijevi kormány főbb külpolitikai döntéseiben is, azaz, megakadályozhatná Ukrajna törekvését az EU és a NATO felé, miközben ez a célkitűzés benne van a jelenlegi ukrán alkotmányban is.

Kijev kétségtelenül nehéz helyzetben van, amikor arról beszél, hogy kész teljesíteni a minszki megállapodást, de nem fogadja el annak „orosz értelmezését”. A megállapodást ugyanis a szakadárok képviselői is aláírták, noha az ukrán kormány nem ismeri el őket tárgyalófélként. Különleges jogokat sem biztosítana a jelenlegi szakadároknak, mondván, az lényegében Ukrajna széteséséhez vezetne.

Ezek a célok azonban benne foglaltatnak a minszki megállapodásban, így nem világos, mit jelent a minszki megállapodás elfogadása, ha a fentiekkel kapcsolatban az „orosz értelmezésnek” nevezett pontokat elutasítják.