Putyin békefenntartóként küld orosz katonákat a szakadár területekre, katonai járműoszlop vonul Donyeckben

• Oroszország katonai egységeket vezényel a két kelet-ukrajnai szakadár tartomány, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság területére.
• Vlagyimir Putyin hivatalosan békefenntartóként küld csapatokat a két tartományba, amelyek függetlenségét Moszkva hétfőn este ismerte el.
• Szemtanúk egy hadoszlop mozgását figyelték meg Donyecknél, de nem világos, hogy az a szakadár erőkhöz tartozott, vagy már az Oroszországból érkező páncélosokból állt.

Katonai egységeket vezényel Oroszország a két kelet-ukrajnai szakadár tartomány, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság területére – erről elsőként az orosz állami média, az RT írt. A két terület függetlenségéről szóló nyilatkozatot hétfő este írta alá Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az orosz média jelentése szerint békefenntartó céllal küld Putyin katonai egységeket Kelet-Ukrajna területére. Az értesülést később megerősítette a Financial Times és a Guardian tudósítója is. „Békefenntartó erőknek nevezik őket. Ez teljes képtelenség. Jól tudjuk, hogy mik ők valójában” – mondta Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén.

Az MTI arról ír a Szabad Európa Rádió ukrán leágazása, a Radio Szvoboda hírére hivatkozva, hogy szemtanúk szerint nagy létszámú hadoszlop indulhatott el a szakadárok által ellenőrzött Donyeck városából a Donyec-medencei frontvonal felé, vagyis az ukrán fegyveres erők állásai irányába. Egy helybeli szerint több mint száz egységből állt a hadoszlop, ami ráhajtott a Donyeck és Makijivka közötti autópályára, és feltehetően Jaszinuvata felé tartott.

Szemtanúk a Reutersnek arról számoltak be, hogy Donyeck külső kerületeiben katonai járműoszlopok vonulnak az utcákon. A járművek között harckocsik is láthatók. Egy szemtanú legalább öt páncélost számolt meg, két másikat pedig a város másik részén. A járműveken nem látható egyértelmű jelölés. Az tehát nem derült ki az elbeszélésekből, hogy a feltételezett hadoszlop a szakadár erőkhöz tartozott, vagy az Oroszországból érkező páncélosokból állt.

Az RT arról ír, hogy Putyin a két szakadár terület elismerése után arról rendelkezett, hogy orosz katonák vonuljanak be „Kelet-Ukrajna két korábbi tartományába »békefenntartó« céllal”. A katonai együttműködés mellett arról is rendelkezett az orosz elnök, hogy az orosz külügyminisztérium hivatalosan is vegye fel a diplomáciai kapcsolatot a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal.

A Sky News híre szerint a Putyin és a két tartományi vezető által aláírt megállapodással Oroszország jogot szerzett magának arra, hogy katonai támaszpontokat létesítsen Kelet-Ukrajna két szakadár régiójában.

Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) jelentése szerint vasárnap estig egy nap alatt több mint háromezerszer sértették meg a tűzszünetet Kelet-Ukrajnában: míg Donyeck környékén 2158 alkalommal, addig Luhanszknál 1073 alkalommal dördültek el a fegyverek a tartományokban, jelentette az AFP.

A Radio Szvoboda beszámolója szerint a donyeckiek „az elmúlt nyolc év alatt nem láttak ennyi katonát a város utcáin”.

Egyelőre arról sem tudni semmi biztosat, hogy az ukáz után meg is indultak-e a fegyveresek Oroszországból: a Guardian tudósítója is arról ír, hogy az ukrán források szerint is csak feltételezhető, hogy az orosz csapatok egyáltalán megérkeztek a szakadár tartományokba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn késő este arról tweetelt, hogy megbeszélést tartott Boris Johnson brit miniszterelnökkel, és hamarosan egyeztet Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamit Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel is – előtte viszont beszédet tart. Magyar idő szerint hajnal 1 óra után ezt meg is tette: Zelenszkij szerint „az ország nemzetközi határai maradnak a helyükön, függetlenül attól, mit mond Oroszország”. Szerinte az oroszok lépései megsértik Ukrajna területi integritását és szuverenitását, holott országa csak békét akar.

„Világos és hatékony lépéseket várunk a partnereinktől a támogatásunkra” – mondta Zelenszkij, aki szerint Oroszország tönkretette a békés megoldás lehetőségét, és a tárgyalásos rendezést. „Nem adunk semmit senkinek. A politikai és diplomáciai megoldás hívei vagyunk” – mondta az ukrán államfő.

Magyar idő szerint kedd hajnal 3 órakor pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa is összeül majd a Reuters jelentése szerint. Mindeközben az Egyesült Államok – amely hétfő éjjel elkezdte kivonni Ukrajnából a maradék külügyi stábját is, hogy Lengyelországban folytassák a munkájukat – azt üzente Volodimir Zelenszkijnek, hogy a saját biztonsága érdekében hagyja el Kijevet, és tegye át székhelyét a nyugat-ukrajnai Lvivbe, írja az ABC News.

Kiszámíthatatlan, mi következik ezután

Ahogy arról beszámoltunk, Putyin hétfő este elnöki rendeletben ismerte el az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét. Ezt megelőzte egy tévébeszéd, amiben ostorozta a bolsevikokat, mert szerinte a mai modern Ukrajna nekik köszönhetően jött létre. Azt is mondta, hogy Ukrajnából „nem jött létre stabil állam”, az ország pedig mostanra külső, nyugati befolyás alá került.

Szerinte Oroszország a NATO számára ellenség, és ehhez ugródeszkát jelenthet a Nyugatnak Ukrajna.

A korábbi, az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben megfogalmazott fő követeléseinek elutasításáról azt mondta, Oroszországnak „joga van gondoskodni a saját biztonságáról, és így is fog tenni”. A kelet-ukrajnai szakadárok elismerése után pedig azt üzente, abba kell hagyni a fegyveres akciókat, különben a következmények a kijevi vezetést terhelik.

Innentől kezdve megjósolhatatlan, hogyan alakul a helyzet a két szakadár állam és Ukrajna körül, ahol Oroszország több mint 160 ezer főnyi haderőt vont össze november óta. A nyugati országok korábban is úgy vélték, Moszkva egy megrendezett ürügyet próbál teremteni egy esetleges invázióhoz. Az ukránok szerint a tűzszünet megsértésével folyamatos provokációk érték őket a szakadár területek felől.

Putyin lépését az Európai Unió vezetése törvénytelennek nevezte: az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei közös közleményben ígértek szankciókat Oroszországgal szemben. Az Egyesült Államok egyelőre csak a szakadár tartományokkal szemben rendelt el súlyos szankciókat, de azt ígérték, jönnek még további lépések. Több uniós tagállam, köztük Lengyelország és Románia is azonnali szankciókat követelt az orosz fenyegetés miatt – részletesen erről itt olvashat. A magyar kormány is reagált a hétfő esti eseményekre: Orbán Viktor miniszterelnök hétfő este az Európai Tanács elnökével egyeztetett, és egyértelművé tette, hogy Magyarország is részese a közös uniós álláspontnak.