Nehéztüzérség lőtte a szakadár Luhanszkot: Oroszország szerint ukrán támadás, Kijev szerint orosz provokáció

Az orosz híradások szerint az ukrán hadsereg nehéztüzérséggel támadott a szeparatisták ellenőrzése alatt álló Luhanszkra, az ukrán beszámolók szerint az orosz oldal hajtott végre provokációs támadást a város ellen, hogy ezzel aztán Kijevet okolja. Az orosz támogatást élvező donyecki és luhanszki népköztársaságok (DNR, LNR) jelentéseit átvevő orosz hírügynökségek szerint négy civil is életét vesztette.

Az el nem ismert DNR és LNR szerint az ukrán támadás miatt már 53 ezer ember menekült Oroszországba a pénteken megkezdett evakuáció során. Hétfőn további tizenöt, Oroszországba tartó, menekülteket szállító szerelvényről számoltak be. Oroszország a térséggel határos Kurszk megyében rendkívüli helyzetet léptetett életbe. Az orosz támogatást élvező szeparatista oldal szerint 24 települést ért támadás az ukrán hadsereg felől – az ukrán fél visszautasítja, hogy támadást hajtott volna végre.

Az orosz csapatösszevonásoktól rendkívül feszült, széles háborúval fenyegető helyzetben péntekig a nyugati híradásokban felvetett lehetséges orosz támadás veszélye dominált, péntek óta hasonló intenzitással már az orosz oldal beszél egy ellenkező irányú ukrán támadásról, amelynek célja a szeparatista területek fegyveres visszaszerzése volna.

Az várható volt, hogy az ütközőzónában – ahol február 10-én a Telex is járt – nőhet a feszültség olyan támadásokkal, amelyek végrehajtásával a felek kölcsönösen vádolják egymást.

Az Egyesült Államok szerint a hírszerzési információik alapján bármikor megindulhat egy orosz invázió, miután több mint 160 ezer katonát vontak össze Ukrajna körül. Washingtoni források arról is beszéltek, hogy Oroszországnak van egy listája, amin azok az ukránok szerepelnek, akiket „megölnének vagy foglyul ejtenének” egy invázió esetén. Moszkva ezeket az állításokat teljes mértékben hazugságnak nevezte.

Eközben saját maga részéről mindkét fél a tárgyalásos rendezés szándékát hangsúlyozza. A támadás – bármelyik irányból érkezne is – a nehezen érvényesülő, de érvényben lévő minszki megállapodás felrúgását jelentené, és ha a harcok valóban elindulnának, az megjósolhatatlan következményekkel járna, tekintettel a térségben felhalmozott katonai erőkre.

Oroszország a péntek óta kialakult helyzetre hivatkozva bejelentette, hogy a Belaruszban zajló hadgyakorlat mégsem fejeződik be február 20-án. Így a hadgyakorlatra odarendelt erői továbbra is a Moszkvával szoros szövetségben lévő Belaruszban maradnak – nyugati becslések szerint ez 30 ezer orosz katonát is jelenthet, ennyi katona bevonására a Szovjetunió felbomlása óta nem volt példa.

Eközben folyamatosan érintkezésben vannak a nyugati és orosz vezetők: Emmanuel Macron francia elnök vasárnap bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen azon dolgoznak, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) találkozót hozzon össze az orosz és az ukrán fél között, csütörtökön pedig várhatóan az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

Franciaország az amerikai és az orosz elnök között is javasolt csúcstalálkozót a diplomáciai megoldás érdekében.

A diplomáciai megoldás esélyét a feszültség ellenére növeli, hogy vasárnap Joe Biden is közölte, „elvileg támogat” egy találkozót Putyinnal – írta a BBC.

Az amerikai oldalról azonban jelezték, hogy ennek mindenképpen előfeltétele, hogy Oroszország nem indít inváziót Ukrajna ellen. A Kreml pedig később azzal reagált, hogy nincsenek „konkrét tervek” egy Putyin-Biden-csúcstalálkozóhoz. A diplomácia egyelőre a külügyminiszterek, nem az államfők szintjén folytatódik.

Macron vasárnapi telefonjai után hétfőn Olaf Scholz német kancellár is telefonon fog egyeztetni Putyinnal.

Oroszország november óta folyamatosan növelte erőit Ukrajna körül, nyugati és ukrán jelentések szerint ez mostanra a 190 ezer főt is eléri, a Belaruszba küldött orosz erőkkel és a szakadár területeken lévő fegyveresekkel, valamint a 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten lévő orosz erőkkel együtt. (Ukrajna hadereje hivatalosan jelenleg 260 ezer fő, ezekhez csatlakozik az elmúlt években létrehozott, idén hivatalosan az ukrán haderőbe bevont területi védelmi egységek hálózata, amely a tervek szerint 100 ezer ember bevonását teszi lehetővé bizonyos katonai – elsősorban logisztikai, épületőrzési – feladatokba, ezzel tehermentesítve a haderőt. Helyszíni nagyképes összeállításunkat erről itt nézheti meg.