Vasárnapig tervezték, de folytatódik a 30 ezer orosz katonával tartott hadgyakorlat Belaruszban

Az ukrajnai konfliktus miatt kialakult feszültség fokozódása miatt folytatják az eredetileg vasárnapig tervezett fehérorosz-orosz hadgyakorlatot – jelentette be vasárnap a fehérorosz védelmi miniszter az MTI beszámolója szerint. A lépés tovább erősíti a gyanút, hogy a határmenti területeken több mint 150 ezer katonát állomásoztató Oroszország inváziót tervez Ukrajnában, amelynek van egy hosszú közös határszakasza Belarusszal.

„Tekintettel arra, hogy a határ menti térségekben egyre nagyobb a katonai aktivitás, és súlyosbodik a helyzet a Donyec-medencében, a fehérorosz és az orosz elnök úgy döntött, hogy nem fejezik be a hadgyakorlatot” – közölte Viktor Hrenyin fehérorosz tárcavezető. Moszkva egyelőre nem erősítette meg a szövetségese nyilatkozatát.

Az eredetileg tíznaposra tervezett, Szövetségesi Eltökéltség-2022 kódnevű közös hadgyakorlat vasárnap ért volna véget, de a legújabb döntés értelmében egyelőre nem vonják ki Belaruszból a gyakorlaton részt vevő orosz csapatokat. A BBC beszámolója szerint mintegy 30 ezer orosz katona tartózkodik Fehérorosz területen, az összes bevethető katonai erő létszáma pedig akár 190 ezerre rúghat a szakadár területek csapatait is beleszámolva.

A hadgyakorlat kezdetén az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a műveletben orosz részről a (távol-)keleti katonai körzet katonai parancsnokságai, alegységei és egységei vesznek részt, amelyeket rövid idő alatt mintegy 10 ezer kilométeres távolságról csoportosítottak át nehéz haditechnikai eszközökkel és Sz-400-as légvédelmi rendszerekkel együtt.

A manőverek keretében a közlemény szerint megerősítik a fehérorosz államhatár védelmét fegyveres csoportok behatolásával szemben, elvágják utánpótlási útvonalaikat, megsemmisítik az ellenség illegális fegyveres csoportjait. A Kreml akkor azt közölte, hogy az orosz katonáknak a február 20-án véget érő gyakorlat után vissza kell térniük a bázisukra. Szombaton Moszkva nukleáris hadgyakorlatot is tartott.

Nyugattól várnak szankciókat

Szvetlana Tyihanovszkaja fehérorosz ellenzéki vezető, aki Aljakszandr Lukasenka elnök ellenlábasa volt a 2020 augusztusi elnökválasztáson, élesen bírálta, hogy a meghosszabbított manőver keretében az orosz csapatok Fehéroroszország területén maradnak, ami szerinte az ország szuverenitására jelent fenyegetést. „Az orosz csapatok jelenléte államunk területén sérti az alkotmányos rendelkezéseket, illetve a nemzetközi jogot, ezenfelül pedig veszélyezteti a fehéroroszok és a teljes térség biztonságát is” – hangoztatta a Litvániába menekült ellenzéki.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap, röviddel a hadgyakorlat folytatásának bejelentése után arról beszélt, hogy eljött az ideje, hogy a Nyugat legalább részben bevezesse az Oroszország ellen előkészített szankciókat.

„Most kell megállítani Oroszországot. Elérkezett a cselekvés ideje. Hivatalosan azt mondom, hogy megvan minden alapja annak, hogy bevezessék az Oroszországgal szemben előkészített büntetőintézkedések legalább egy részét” – mondta Kuleba a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) nyilatkozva vasárnap. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, a fehérorosz-orosz hadgyakorlat folytatásának híre után még inkább aggódik az orosz támadás lehetősége miatt, és szerinte ez a fejlemény is azt mutatja, hogy a világ közvetlenül egy Ukrajna elleni orosz invázió előtt áll.

Küszöbön a háború

A nyugati vezetők azzal vádolják Moszkvát, hogy a hadgyakorlattal csak ürügyet keres a csapatok Ukrajnához közelebb küldésére. Oroszország tagadta, hogy tervezné szomszédja lerohanását, miközben a kelet-ukrajnai konfliktusövezetben egész szombat éjjel és vasárnap is robbanások hallatszottak. A szakadárok által ellenőrzött Donyeck városából folyamatosan detonációk hangját lehetett hallani, miközben mind az orosz, mind az ukrán fél azt kommunikálja, hogy az ellenfél folyamatosan lő rájuk. A luhanszki szakadárok azzal vádolták az ukrán kormányerőket, hogy a frontvonalon átkelve támadást intéztek, amelyben két civil meghalt. A vádat nem bizonyították, de orosz nyomozók vizsgálatot indítottak az ügyben.

A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság már általános mozgósítást rendelt el (a harcképes korú férfiak nem hagyhatják el a területet) és több tízezer embert evakuáltak a területről Oroszország felé, bár Ukrajna vehemensen tagadja, hogy szándékában állna támadást indítani a szakadár területek ellen.

Félő, hogy egy esetleges orosz katonai beavatkozás a kelet-ukrajnai konfliktusnál – ami már legalább 14 emberéletet követelt – is véresebb háborút indíthat el. A hétvégi müncheni biztonságpolitikai találkozón – amelyen ezúttal nem képviseltette magát Oroszország – Joe Biden amerikai elnök arról tájékoztatta a nyugati vezetőket, hogy az amerikai hírszerzési jelentések szerint az oroszok nemcsak keletről, hanem akár Fehéroroszország felől is megindíthatják a támadást. Az akció része lehet Kijev bekerítése is – mondta Boris Johnson angol miniszterelnök, aki arról beszélt a BBC-nek, Oroszország Ukrajna ellen tervezett hadművelete a legnagyobb európai háború lehet 1945 óta. Az USA alelnöke, Kamala Harris példátlan szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha az oroszok lerohanják Ukrajnát.

Amerika az utolsó pillanatig reménykedik

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap délután újra kommentálta az eseményeket a sajtónak. Úgy fogalmazott, hogy Oroszország a kitalált taktikai terve szerint halad Ukrajna megszállásában, de Blinken szerint még mindig van esély a konfliktus diplomáciai rendezésére. (A miniszter a taktikai tervre egészen pontosan a „playbook” szót használta, ami amerikai fociban a csapat begyakorolt játékstratégiáját, manővereit tartalmazó jegyzetfüzet.)

„Úgy tűnik, minden bekövetkezik, ami egy valódi invázióhoz vezethet” – mondta Blinken. A CNN tudósítójának elmondta, hogy Joe Biden amerikai elnök „bármikor, bármilyen módon” hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, ha esély mutatkozik egy háború elkerülésére, és Amerika továbbra is megpróbálja meggyőzni Moszkvát, hogy ne támadja meg Ukrajnát. „Úgy hisszük, Putyin elnök már meghozta a döntést, de amíg a tankok valóban nem indulnak meg, amíg a repülők valóban nem szállnak fel, addig minden percben, minden lehetőséggel azt kell figyelnünk, hogy a diplomácia lebeszélheti-e Putyin elnököt a további folytatásról” – mondta a miniszter.