A lakosság evakuálását jelentették be a kelet-ukrajnai szakadárok, tartva az ukrán hadsereg támadásától

Új fejezetéhez érkezett az orosz-ukrán válság: eddig nyugati katonai hírszerzési forrásokra hivatkozva a lehetséges orosz támadás volt terítéken, miután Moszkva mostanra már több mint 150 ezer katonát vont össze az ukrán határ közelében, pénteken viszont a kelet-ukrajnai szakadárok jelentették be, hogy szerintük Ukrajna készül általános támadásra, ezért a szakadár Donyecki Népköztársaság (DNR) megkezdi a területén élők kimenekítését Oroszországba – közölte a Ria Novosztyi.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitterén délután „határozottan visszautasította az orosz dezinformációs jelentéseket”, hogy Ukrajna támadó műveletekre vagy pedig szabotázsokra készülne. „Ukrajna nem hajt végre, és nem is tervez ilyen akciókat a Donbaszban. Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a konfliktusok diplomáciai megoldása mellett” – írta. Valerij Zaluzsnij dandártábornok, az ukrán fegyveres erők parancsnoka pedig a Facebookján kifejezetten a szakadár területen élő civilekhez szólva hangsúlyozta, hogy nem terveznek semmilyen támadást. Péntek esti sajtótájékoztatóján azután Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára is azt hangsúlyozta, hogy nincs parancs a Donyec-medencei megszállt területek erőszakos felszabadítására. Danyilov leszögezte, hogy a területek katonai erővel történő felszabadítása komoly polgári veszteséggel járna, ezért szó sem lehet arról, hogy ilyen utasítást adna ki a kijevi vezetés.

Az el nem ismert szeparatista állam vezetője szerint az ukrán hadsereg folyamatosan növeli katonái létszámát a műveleti terület határainál, támadó fegyvereket állít hadrendbe – többek között páncéltörő Javelineket, amelyeket nyugati támogatással kapott.

„Ezeket az erőket Ukrajna békés polgárok ellen irányítja” – állította Gyenyisz Pusilin. Az ukrán erők „harci készültségben állnak, készen arra, hogy katonai erővel vegyék be Donbaszt.” Pusilin szerint az ukrán elnök hamarosan a támadásra is kiadja a parancsot.

A „DNR erőinek megvan a kellő harci tapasztalatuk, folyamatos harci készültségben vannak, és képesek a területe megvédésére” – mondta Pusilin, ám szerinte a lakott területekre irányuló ukrán fegyverek veszélyt jelentenek a civilekre, ezért a szakadárok

megszervezik a civilek tömeges kimenekítését Oroszországba.

Első körben ez a nőkre és a gyerekekre vonatkozik. Időlegesen Rosztov megye várja a kimenekülőket, akiknek ellátásához minden feltételt biztosít az orosz oldal – mondta Pusilin, hangsúlyozva, hogy csak rövid időre kell elhagyniuk otthonaikat azoknak, akik vállalják az evakuációt, ezért mindenkit arra kért, hogy őrizze meg nyugalmát. Hasonló nyilatkozatott tett a szakadár Luganszk vezetője is.

A korábbi nyugati értesülések, amelyek az Ukrajna elleni lehetséges orosz támadásokról szóltak, többször megjegyezték, hogy ehhez majd Oroszország valamilyen ürügyet keres, például egy megrendezett támadásra hivatkozna. Pusilin nyilatkozata akár ebbe a folyamatba is beleilleszthető, de egyszerűen válaszlépés is lehet a médiatérben zajló küzdelemre, amelyben egymást vádolják a felek a feszültség szításával és a támadás szándékával.

Oroszország saját területén és a 2014-ben Ukrajnától egyoldalúan elcsatolt Krím félszigeten 130 ezer katonát vont össze, november óta fokozatosan növelve a létszámot, a szakadár területen ukrán becslések szerint 30 ezres erő áll, amely a gyakorlatban az orosz erők szerves részét képezi – Moszkva ezt visszautasítja, mondván, ott tőle függetlenül szervezik meg a szakadárok a védelmüket –, Belaruszban pedig csaknem 30 ezer orosz katona van a hivatalosan február 20-án befejeződő hadgyakorlaton.

Ez a Szovjetunió felbomlása óta eltelt több mint 30 évben a legnagyobb csapatmozgás.

Oroszország állítása szerint már megkezdte a hadgyakorlatokkal végző egyes erők visszavonását, ezt azonban a NATO és Ukrajna is vitatja. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, a hadgyakorlat védelmi jellegű, nem irányul senki ellen. Igaz, szombaton Oroszország nukleáris töltetek hordozására is alkalmas ballisztikus rakétákkal fog gyakorlatozni, bár az orosz fél szerint ez is egy lehetséges támadás elhárítását, nem pedig egy támadás végrehajtását modellezi.

A donyecki vezető nyilatkozata nem feltétlenül a kezdete egy széles összecsapásnak, de jelzi hogy általános támadás nélkül is kialakulhat a szakadárok és az ukrán erők között olyan helyzet, amely lokális fegyveres harcokhoz vezethet – ami azonban a felfokozott helyzetben rögtön sokkal szélesebb konfliktust okozhat. Az elmúlt napokban pedig megsokasodott a tűzszünet megsértése a szakadár területeknél, az ukrán oldalon egy óvodát is találat ért, és két katona is megsérült.

Donyeckben pénteken a polgárokat támadásra figyelmeztető szirénákat is bekapcsolták – ezt tesztelés miatt néhány hetente megteszik, ezúttal azonban a helyi vezetés nem jelezte előre, és az okról utólag sem számolt be – írta a Ria Novosztyi.

A Kreml először azt mondta, nem tud róla

Hogy Pusilin nyilatkozata egyelőre inkább az információs küzdelem része, azt jelezte az orosz elnök szóvivőjének első nyilatkozata is: Dmitrij Peszkov közölte, hogy a Kremlnek nincsen tudomása arról, hogy Oroszország felé szervezetten menekítenének ki civileket Donyeck és Luganszk irányából. Erre utal az is, hogy a Pusilin által Telegramra feltöltött videóban ugyan a donyecki vezető egy ponton úgy fogalmazott, hogy „Ma, február 18-án”, ahogy azonban azt a BBC is megírta, a feltöltött videó metaadataiból azonban az látszik, hogy a videókat valójában február 16-án készítették.

A biztonság kedvéért mi is leellenőriztük a dolgot, és ez tényleg így is van, a Telegramról letöltve bárki láthatja, hogy 16-án, egészen pontosan 18:07-kor készült a felvétel.

Nem sokkal később viszont a BBC szerint Peszkov már arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte, hogy a szakadár területekről érkező mindegyik lakosnak 10 ezer rubel (kb. 41 ezer forint) vészsegélyt fizessenek. A vészhelyzeti minisztert pedig arra utasította, hogy állítsanak fel menekülttáborokat a határ mentén.

A Telex a múlt héten Ukrajnában a frontvonalon járt, száz méterre a donyecki szakadárok területétől, amiről videót is készítettünk:

A civileknek az átjárás a szakadárok által ellenőrzött területről Ukrajna többi részébe többé-kevésbé akadálytalanul zajlott mostanáig az ideiglenes ellenőrzőpontokon keresztül. Januárban azonban a szeparatista oldalon többször teljesen lezárták ezeket a pontokat, ukrán információk szerint azért, mert általános sorozás elrendelését tervezte a szakadár oldal vezetése, és meg akarta előzni a 20-26 év közöttiek tömeges elszivárgását. Ukrán oldalon azonban közölték: az utóbbi hetekben így is többen jöttek át, voltak olyanok is, akik a szeparatista erőknél szolgáltak, ám átjöttek, és megadták magukat.

Pénteken Oroszország legszorosabb szövetségese, Belarusz elnöke járt Moszkvában. Az Alekszandr Lukasenkóval tartott közös sajtótájékoztatón Vlagyimir Putyin arról beszélt: egyre kiélezettebb a helyzet Donyeck körül, Ukrajna folyamatosan megsérti orosz nyelvű állampolgárainak jogait, Kijev szabotálja a kelet-ukrajnai válság rendezésére hivatott minszki megállapodást, nem tesz érdemi lépéseket a szakadár területek békés reintegrálására. Moszkva azt kívánja elérni a minszki megállapodásra hivatkozva, hogy Donyeck és Luganszk jelenleg szakadár részei kapjanak különleges státuszt Ukrajnán belül, legyen vétójoguk a kijevi kormány stratégiai döntéseivel szemben. Moszkva ezzel meg akarja akadályozni, hogy Ukrajna továbbra is törekedhessen az EU- és NATO-tagságra.

Kijev ugyan hangsúlyozza a minszki megállapodás fontosságát – szerinte Oroszország nem tesz meg mindent annak teljesítésé érdekében –, de elutasítja, hogy közvetlenül tárgyaljon a szakadárokkal, és azt is, hogy különleges státuszt biztosítson a területnek.

Ugyanakkor a Telexnek a múlt héten az ukrán védelmi miniszter helyettese megerősítette: Ukrajna kizárólag diplomáciai megoldással akarja visszaszerezni az elszakadt területeket. Ez azonban nemcsak a kelet-ukrajnai részekre, hanem a 2014-ben egyoldalúan Oroszországhoz csatolt Krím félszigetre is vonatkozik.

A szakadárok által felhozott ukrán támadás esélyét csökkenti az is, hogy ukrán katonai források szerint 30 ezer fős haderő van a donyecki és a luganszki szakadár területeken, amelyek a gyakorlatban részei az orosz hadseregnek. Ahogy már jeleztük, ezt Oroszország visszautasítja, szerinte az ottani erők maguktól szerveződtek – ehhez azért is szükséges ragaszkodnia az orosz félnek, mert Moszkva így hivatkozhat arra, hogy ő maga nem része a konfliktusnak, csak közvetít a felek között –, de ha az ukrán fél értesülései helyesek, és valójában jelentős számú reguláris orosz erő van a szakadár területeken, akkor rendkívül kockázatos lenne támadást indítania – hiszen az, a már összevont erők ismeretében könnyen mehetne át ellentámadásba.

Az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov pénteken biztosította is a nyilvánosságot arról, hogy Ukrajna nem ül fel semmilyen provokációnak, és továbbra is diplomáciai megoldásban gondolkodik.

Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője a müncheni biztonságpolitikai konferencián azt mondta a szakadár vezetők által bejelentett evakuálásról, hogy „cinikus és kegyetlen embereket bábukként használni arra, hogy eltereljék a világ figyelmét arról a tényről, hogy Oroszország vonja össze erőit egy támadás előkészületeként.”