Putyin: Az orosz nyelvű lakosságának emberi jogait folyamatosan megsérti Ukrajna
2022. február 18. – 15:42
frissítve
Az orosz és a belarusz elnök rendszeresen találkozik, ám a pénteki találkozónak kiemelt jelentősége volt, mivel idén ez volt az első személyes tárgyalásuk, az Ukrajna körüli orosz csapatösszevonások miatt keltett feszültség idején. Vlagyimir Putyin a PCR-tesztről viccelődött, de feltűnően sokat köhögött, mialatt arról beszéltek, hogy Belarusz és Oroszország sokat tett a két ország integrációjáért, ami a jövőben is folytatódni fog. Eldőlhet az is, meddig maradnak valójában a közös hadgyakorlatra Belaruszba érkezett orosz erők, ami hatással lehet az Ukrajna körüli helyzetre is.
Ukrajna vádolása volt az egyik fő motívuma Vlagyimir Putyin beszédének azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Moszkvába látogató belarusz elnökkel, Alekszandr Lukasenkóval közösen tartott.
Az orosz elnök szerint Kijev nem teljesíti a minszki megállapodásokati tömegesek az emberi jogé jogsértések, Ukrajna diszkriminálja az orosznyelvű lakosságot, az ukrán vezetés ,,kategorikusan elutasítja a közvetlen tárgyalásokat Donyeck és Luganszk képviselőivel„, és szabotálja az új, alkotmány kidolgozását, amely különleges státuszt adna a szakadár Donyecknek és Luganszknak Ukrajnán belül.
A nyilatkozat nem váratlan, de új irányt jelez az orosz-ukrán konfliktus legújabb szakaszában, amely azután vált különösen feszültté, hogy Oroszország jelentős, több mint 150 ezres erőket vont össze Ukrajna körül. A kelet-ukrajnai szakadár területeknél korábban is rendszeresen megszegték a tűzszünetet, de az elmúlt két napban az ilyen esetek megszaporodásáról érkeztek hírek, a szakadárok és az ukrán erők egymást vádolták. Ukrajna szerint két katonájuk is megsérült, és a külföldi sajtó is a helyszínen járt a szakadár területekhez közeli egyik faluban, ahol csütörtökön találat ért egy óvodát.
Putyin Lukasenkóval való találkozójának is a csapatösszevonás volt az egyik elsődleges oka, többek között azért, mert Oroszország egy közös hadgyakorlat címén példátlanul nagy erőket küldött Belaruszba is, Ukrajna északi határai közelébe. Az orosz elnök megerősítette: a hadgyakorlat „aktív fázisa” február 20-án, vasárnap véget ér. Korábban Moszkva jelezte, hogy a hadgyakorlat végével erőit visszavonja Belaruszból, igaz, vannak kiskapuk, miután Lukasenko felajánlotta, hogy megvásárolná az odaszállított haditechnikát.
Putyin megismételte, Oroszország követeléseit, amely szerint a NATO-tól elvárja, hogy kimondja, semmiképp sem ad Ukrajnának NATO-tagságot, és a katonai szövetség infrastruktúráját visszavonja az 1997-es határok közé.
Az orosz elnök szerint vannak olyan, a NATO által felvetett témák is az európai biztonságot illetően – például a kis- és közepes hatótávolságú rakéták kölcsönös visszavonásának javaslata –, amit Oroszország kész megtárgyalni, de csak akkor, ha az orosz fél által felvetett kérdések is a tárgyalóasztalon maradnak.
Kicsi asztal, szoros barátság
„Lepécéerezte magát?” – kérdezte viccelődve Vlagyimir Putyin a pénteken Moszkvába látogató belarusz elnöktől, mielőtt megölelte. A találkozó ezután feltűnően kicsi asztalnál kezdődött – nem pedig a mémmé vált, Orbán Viktor és a francia elnök, valamint a német kancellár látogatásakor is bevetett hatméteres bútordarabnál –, mielőtt a tárgyalás zárt ajtók mögött folytatódott volna.
A nyugati híradásokban időpontként megadott február 16-án ugyan nem támadta meg Ukrajnát Oroszország, de tény, hogy a 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten, majd az ukrán határ mentén az Azovi-tengertől Belaruszig a NATO becslései szerint több mint 130 ezer orosz katonát vontak össze, emellett további 30 ezer katona lehet a kelet-ukrajnai szakadár Donyeckben és Luganszkban – orosz értelmezés szerint nekik semmi közük az orosz erőkhöz, Kijevben viszont állítják, ezeket már rég betagozták a dél-orosz szövetségi katonai körzet egységeibe –, és 24-30 ezer orosz katona vehet részt a hivatalosan február 20-án véget érő belarusz-orosz hadgyakorlaton. Ukrajna szerint azonban ez nem egy konkrét, általános támadás előkészítésének jele, csak a valójában 2014 óta zajló háború pszichológiai nyomásgyakorlásról szóló fejezete.
Lukasenko és Putyin találkozójának így kiemelt jelentősége van, mert ezen dőlhet el, hogyan is alakulhat az orosz fél által Belaruszba vitt haditechnika sorsa. Lukasenko korábban már utalt rá, hogy a Szu-35-ös vadászgépeket, az Iszkandereket és az Sz-400-as rakétavédelmi rendszert esetleg Belarusz meg is vásárolná. Így – bár a hivatalos nyilatkozatok szerint az orosz haderő távozik Belaruszból a hadgyakorlat végeztével, valójában mégis jelentős új katonai eszközök sorakozhatnak fel akár tartósan Ukrajna északi szomszédjánál.
Putyin köhintett Lukasenko beszámolójánál
Az orosz elnök röviden beszélt a két ország tavaly felgyorsult integrációjáról – a folyamatról itt olvashatja korábbi cikkünket –, amely szerinte már látható eredményeket hozott: 38 százalékkal, 35 milliárd dollárra nőtt a két ország közötti áruforgalom.
Putyin a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón hosszan beszélt a két ország között mélyülő gazdasági és katonai integrációról, amely idővel valódi tartalommal töltené meg a papíron létező Orosz-Belarusz Szövetségi Államot.
Erre erősített rá Lukasenko, aki arról beszélt, hogy a Nyugat akárhogy igyekszik, „nem tud megfojtani minket”, bár a szankciók érezhetők, és ez Belaruszt jobban érinti, mint Oroszországot. Ezután a „katonapolitikai együttműködés dinamikájának növeléséről” beszélt a belarusz elnök, felvetve a zárt ajtók mögötti tárgyalás egyik legaktuálisabb témáját.
Lukasenko beszámolója alatt Putyin láthatóan küzdött a köhögés visszatartásával, többször aztán a koronavírus előtti időkben megszokott módon köhintett.
A sajtónyilvános részen a belarusz elnök elmondta: a közös hadgyakorlatot már ő maga is megnézte, egy részén a nemzetközi sajtó is jelen volt, ami rá, elmondása szerint mély benyomást tett. Ezután megegyeztek abban, hogy a tervek szerint közösen részt vesznek a hadgyakorlat következő, szombati szakaszán. Erről pénteken jelentette be az orosz védelmi minisztérium, hogy a stratégiai rakétaerők is részt vesznek a gyakorlaton, vagyis ballisztikus rakétákat is használnak majd.
