Oroszország ballisztikus rakétákkal tart hadgyakorlatot, amit Putyin személyesen felügyel majd

Az orosz védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy szombaton „hadgyakorlatot tartanak nukleáris és nem nukleáris erőik tesztelésére” – írja a Business Insider a RIA orosz hírügynökség alapján. A közlemény szerint a gyakorlatban az orosz légierő, a déli katonai körzet és az ország stratégiai rakétaerők, valamint északi- és fekete-tengeri flottája vesz részt. A déli katonai körzet az, amelyik Ukrajna közelében tevékenykedik. A BBC azt írja, hogy az „előre megtervezett gyakorlatot”, amelyen ballisztikus rakétákat is alkalmaznak, Vlagyimir Putyin elnök személyesen felügyeli majd.

Joe Biden amerikai elnök az Ukrajna körüli orosz csapatösszevonásokról csütörtökön azt mondta, hogy minden jel arra utal, hogy készek behatolni Ukrajnába, és megtámadni az országot. „Az az érzésem, hogy ez a következő néhány napban meg fog történni” – mondta a Fehér Ház előtt újságíróknak. Szerinte okuk van azt feltételezni, hogy az oroszok valamilyen megrendezett műveletre készülnek, hogy aztán ezt ürügyként használhassák fel.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azzal reagált Bidenre, hogy szerinte az ilyen kijelentésekkel továbbra is fokozzák a feszültséget. Moszkva az elmúlt hetekben folyamatosan tagadta, hogy az ukrán határ közelében összevont csapataival invázióra készülne.

Szerdán bejelentették, hogy a hadgyakorlatok fokozatos befejezésével egyes orosz erők megkezdték a visszavonulást állandó támaszpontjaikra, a visszainduló egységekről a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség videót is közölt. Ezt azonban több nyugati tisztviselő, többek között Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megkérdőjelezte. Csütörtökön az Egyesült Államok egyik magas rangú tisztségviselője azt mondta, nem igaz az az orosz állítás, hogy visszavonták volna csapataikat az ukrán határról. Épp ellenkezőleg: hétezer fővel erősítették meg jelenlétüket a térségben.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken is kijelentette, hogy további páncélosokat vonnak vissza az ukrán határtól, és az annektált Krímről tíz Szu-24-es vadászgépet is más területekre küldenek.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a parlament előtt felszólalva arról beszélt, hogy Oroszország már 149 ezer katonát vont össze az országuk közelében – egy amerikai közlés később 169-190 ezerről beszélt, de ebbe beleértve a kelet-ukrajnai szakadár területeket is. Arra számítanak, hogy továbbiak érkezhetnek még, de a miniszter szerint „egy széleskörű eszkaláció esélye kicsi”. Egy nappal korábban hasonlóan nyilatkozott Olekszij Danyilov, a Biztonsági és Védelmi Tanács vezetője, de lehetséges orosz provokációkra figyelmeztetett.

Csütörtökön egymást vádolták a tűzszünet megsértésével az ukrán erők és a kelet-ukrajnai szakadárok. Az ukrán erők képeket is kiadtak arról, hogy találat ért egy óvodát. Reznyikov a CNN szerint az ukrán parlamentben azt mondta, hogy jelentősen nőtt az incidensek száma a napokban. Január 1. és február 16. között összesen 107 esetben sértették meg tüzérséggel a szakadárok a tűzszünetet, csütörtökön viszont egy nap alatt 60 eset történt, többségében olyan nehézfegyverekkel, amiket tilt a minszki megállapodás. A védelmi miniszter azt mondta, hogy nem fognak felülni a provokációnak.

Frissítés: az ukrán hadsereg bejelentette, hogy két katonája is megsérült a kelet-ukrajnai frontvonal mentén, egyikük állapota súlyos, de stabil. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, Oroszországot nyugtalanítják azok a jelentések, amelyek szerint a Donyec-medencében hirtelen megugrott a minszki megállapodások által betiltott fegyverekkel elkövetett támadások száma. Szerintük az ukrán fegyveres erők felelősek a Donyec-medencei fegyvernyugvás megsértéséért.

A BBC szerint a Fekete-tengeren tartott, korábban megkezdett lőgyakorlat az előzetes bejelentés szerint szombaton ér véget. Több mint 30 ezer orosz katona lehet Belaruszban is, ahol előzetesen vasárnapig jelentettek be közös hadgyakorlatot. Többen azt feltételezik, hogy ebből az irányból is indulhat egy esetleges támadás Ukrajna ellen. Putyin pénteken találkozik Alekszandr Lukasenkóval. A belarusz elnök a BBC szerint azt mondta, arról is szó lesz, hogy maradjanak-e orosz csapatok Belaruszban a hadgyakorlat után.

A Moszkva által előre eltervezettnek, de pénteken bejelentett új hadgyakorlatnak a híre azután érkezett, hogy az oroszok csütörtökön megküldték a hivatalos, írásos viszontválaszukat az Egyesült Államoknak. Washington még január végén reagált Putyin decemberben megfogalmazott, biztonsági garanciákat tartalmazó követeléslistájára.

Abban akkor jelezték, hogy a NATO nem deklarálja, hogy elviekben is elutasítja Ukrajna esetleges felvételét, és nem merül fel, hogy az orosz igényeknek megfelelően a NATO infrastruktúrája visszatérne az 1997-es állapothoz. A csütörtöki orosz válaszban arról írtak, hogy ha az amerikai fél nem áll készen arra, hogy megállapodjon jogilag kötelező garanciákról, amelyek szavatolnák Oroszország biztonságát az Egyesült Államok és szövetségesei részéről, akkor Moszkva „kénytelen lesz reagálni”, többek között haditechnikai lépések végrehajtásával.

Lehetségesnek nevezték a tárgyalást az amerikaiak által is jelzett pontokban, például fegyverzetellenőrzési kérdésekben, de Moszkva azt akarja, hogy ezeket a biztonsági garanciák rendezésének átfogó, csomagban történő megközelítésében vizsgálják, vagyis nem engednek a már elutasított fő követeléseikből.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ENSZ BT-ben arról beszélt, hogy információik továbbra is arra utalnak, hogy az oroszok egy ürügyet keresnek az invázióhoz. Azonban azt mondta, hogy Oroszországnak még van lehetősége más utat választani. A tervek szerint Blinken a jövő hét második felében személyesen találkozna Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, aki a hét elején egy megkoreografált, az állami tévében is közvetített megbeszélésen a diplomáciai tárgyalások folytatását javasolta Putyinnak. Pénteken pedig Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter beszél majd telefonon Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel, ezt az amerikaiak kezdeményezték.

Pénteken és szombaton esedékes a müncheni biztonságpolitikai konferencia, aminek idén különleges jelentősége van az orosz-ukrán válság miatt kialakult európai biztonsági és diplomáciai feszültség miatt. A BBC szerint Oroszoroszág 1999 óta most először nem vesz részt az értekezleten. Az orosz-ukrán válságról szóló cikkeinket itt találja.