Biden: Az az érzésem, hogy napokon belül indulhat az orosz támadás

Minden jel arra utal, hogy készek behatolni Ukrajnába és megtámadni az országot, mondta Joe Biden amerikai elnök az orosz csapatösszevonásokról. „Az az érzésem, hogy ez a következő néhány napban meg fog történni” – mondta a Fehér Ház előtt újságíróknak. Szerinte okuk van azt feltételezni, hogy az oroszok valamilyen megrendezett műveletre készülnek, hogy aztán ezt ürügyként használhassák fel.

Hozzátette viszont, hogy még lehetséges a diplomáciai megoldás, és Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ENSZ-ben beszél a diplomáciai lehetőségekről, amik a konfliktus megoldásához vezethetnek.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője azzal reagált Bidenre, hogy szerinte az ilyen kijelentésekkel továbbra is fokozzák a feszültséget. Moszkva az elmúlt hetekben folyamatosan tagadta, hogy az ukrán határ közelében összevont több mint 130 ezer katonával invázióra készülne.

Szerdán bejelentették, hogy a hadgyakorlatok befejezésével egyes orosz erők megkezdték a visszavonulást állandó támaszpontjaikra, a visszainduló egységekről a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség videót is közölt. Ezt azonban több nyugati tisztviselő, többek között Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megkérdőjelezte. Csütörtökön az Egyesült Államok egyik magas rangú tisztségviselője azt mondta, nem igaz az az orosz állítás, hogy visszavonták volna csapataikat az ukrán határról. Épp ellenkezőleg: hétezer fővel erősítették meg jelenlétüket a térségben.

Több mint 30 ezer orosz katona lehet Belaruszban is, ahol előzetesen vasárnapig jelentettek be közös hadgyakorlatot. Többen azt feltételezik, hogy ebből az irányból is indulhat egy esetleges támadás Ukrajna ellen. Amikor ennek lehetőségéről kérdezték, Alekszandr Lukasenko belarusz elnök csütörtökön a nyugati hírszerzésről azt mondta, hogy teljesen haszontalan, és alaptalanul vádolta azzal Belaruszt és Oroszországot, hogy február 16-án, szerdán támadást indítana Ukrajna ellen, ami nem történt meg. Lukasenko azt is mondta, hogy Oroszországgal „lényegében közös hadsereget alkottak”. Majd pedig azt kérte számon, hogy miközben az ő saját területen végrehajtott katonai manővereikről beszélnek, mi alapján vannak nyugati katonai szakértők Ukrajnában.

A CNN szerint Belaruszban műholdképeken többek között az látszott, hogy felhúztak egy olyan pontonhidat, amin keresztül nagyon hamar az ukrán határhoz érkezhetnek orosz csapatok, habár azt írják, hogy korábbi gyakorlatok alatt is előfordult ilyen kialakítása a térségben.

Moszkva nem tartja konstruktívnak az amerikaiak korábbi válaszait

Oroszország közben csütörtökön megküldte a hivatalos, írásos reakcióját arra a szintén írásos dokumentumra, amit január végén az Egyesült Államoktól kapott a Vlagyimir Putyin orosz elnök által decemberben megfogalmazott biztonsági garanciákat tartalmazó követeléslistájára. Abban akkor jelezték, hogy a NATO nem deklarálja, hogy elviekben is elutasítja Ukrajna esetleges felvételét, és nem merül fel, hogy az orosz igényeknek megfelelően a NATO infrastruktúrája visszatérne az 1997-es állapothoz. Akkor az amerikai külügyminiszter azonban azt is jelezte, hogy felajánlottak egy diplomáciai megoldáshoz vezető utat, ha Oroszország hajlandó emellett dönteni.

Washington megerősítette, hogy megkapták az új orosz dokumentumot, de Biden még nem olvasta azt. Moszkva jelezte, hogy nyilvánosságra hozzák a válaszukat. A 11 oldalas dokumentumban arról írnak, hogy az Egyesült Államok és a NATO katonai aktivitása a térségben riasztó, miközben szerintük nem veszik figyelembe Oroszország alapvető biztonsági érdekeit és a jogát ezek megvédésére. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy olyan követeléseket támasztanak velük szemben, hogy orosz területen vonjanak vissza csapatokat, és emellé szankciókkal fenyegetik őket.

Az orosz viszontválasz szerint Ukrajnában nincs „orosz invázió”, és Moszkva nem is tervez ilyet, szemben az Egyesült Államok és szövetségesei által tavaly ősz óta hivatalos szinten ismételgetett vádakkal. Ezért az arra irányuló kísérletek, hogy az eszkalációért Oroszországot tegyék felelőssé, „nem tekinthetők másnak, mint kísérletnek nyomásgyakorlásra és a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok leértékelésére”.

Az orosz külügyminisztérium a dokumentum visszaküldése mellé a Telegramon azt írta, hogy az amerikai fél nem adott konstruktív választ a javaslataik alapelemeire, és nem egy csomagként kezelték az orosz követeléseket, egy-egy kiemelt témakört pedig olyan irányba forgattak volna ki, hogy az az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek kedvezzen. Azt írták, hogy

ha az amerikai fél nem áll készen arra, hogy megállapodjon jogilag kötelező garanciákról, amelyek szavatolnák Oroszország biztonságát az Egyesült Államok és szövetségesei részéről, akkor Moszkva „kénytelen lesz reagálni”, többek között haditechnikai lépések végrehajtásával.

Moszkva az MTI szerint lehetségesnek nevezte a tárgyalást az amerikai félnek a kölcsönös ellenőrzésre vonatkozó javaslatáról a romániai és a lengyelországi Aegis Ashore rakétavédelmi komplexumok, valamint az Oroszország európai részén található egyes létesítmények vonatkozásában. A szárazföldi telepítésű, a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök kérdését a kétoldalú párbeszéd prioritásának tekinti, és lehetőséget lát arra is, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a nehézbombázóknak a felek országhatárai közelében végzett repüléseivel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről. Azonban a fegyverzetellenőrzés kérdéseit kizárólag a biztonsági garanciák rendezésének átfogó, csomagban történő megközelítésének összefüggésében vizsgálják.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a hét elején egy alaposan megkoreografált, az állami tévében közvetített találkozón arról beszélt Putyinnal, hogy a diplomáciai tárgyalások folytatását javasolja. Az orosz külügyminiszter csütörtökön az írásos válaszról azt mondta, hogy amíg a fő témakörök esetében nem tudnak megállapodni, nem lehet megegyezni olyan további kérdésekről, mint például a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésének szabályozása.

A szakadárok és az ukrán erők egymást vádolták a tűzszünet megsértésével

Csütörtökön a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértésével vádolta egymást az ukrán hadsereg és a szakadárok vezetése. A „Luhanszki Népköztársaság” képviselői szerint 24 óra alatt négyszer is tüzet nyitottak a területükre. Kijev viszont a szakadárokat vádolta tüzérségi eszközök bevetésével, amelyek állításuk szerint egy óvodát is eltaláltak, a károkról képeket is közzétettek. Ketten megsérültek Sztanicja Luhanszka településen.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a minszki megállapodások súlyos megsértésének minősítette a csütörtöki Donyec-medencei tüzérségi támadásokat. Az ukrán erők később azt mondták, hogy jelentősen megnőtt a tűzszünetet megsértő cselekmények száma, éjfél óta 42 ilyet észleltek a szakadár oldalról. Kuleba szerint a szakadárok egy tankkal is átlőttek.

Később azonban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is beszámolt arról, hogy jelentősen többször sértették meg a tűzszünetet szerdán, mint korábban. A donyecki területen 189 esetet jelentettek (a korábbi 24-hez képest), míg luhanszknál 402-t (itt 129-et jegyeztek fel a korábbi időszakban).

A CNN szerint az amerikai kormány úgy látja, hogy Oroszország egy nem létező ürügyet próbálhat keresni egy esetleges invázióhoz. Egy tisztviselő szerint az oroszok az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülése előtt egy olyan dokumentumot küldtek körbe, amiben arról írtak, hogy háborús bűncselekményeket követhettek el Ukrajna délkeleti részén, ez azonban az amerikaiak szerint ugyanúgy nem igaz, mint amikor Putyin a hét elején népirtásról beszélt Olaf Scholzcal közös sajtótájékoztatóján.

Blinken találkozót ajánlott Lavrovnak

Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ENSZ BT-ben arról beszélt, hogy információik továbbra is arra utalnak, hogy az oroszok egy ürügyet keresnek az invázióhoz. Ez lehet egy megrendezett, terrorista bombatámadás Oroszországon belül, kitalált tömegsírok, megrendezett dróncsapás civilek ellen, vagy pedig egy ál- vagy valódi támadás vegyi fegyverekkel, sorolta. Ezután részletesen beszélt arról, hogyan nézne ki egy erre hivatkozva megindított orosz támadás.

Azonban azt mondta, hogy Oroszországnak még van lehetősége más utat választani. „Nem azért vagyok itt ma, hogy elindítsak egy háborút, hanem hogy megelőzzek egyet” – jelentette ki. Arra is utalt, hogy az Egyesült Államok megkönnyebbülve fogadná, ha Oroszország máshogy döntene, és az előrejelzéseik tévesnek bizonyulnának. Ebben az esetben örömmel fogadnak bármilyen kritikát.

Blinken kész a jövő héten találkozni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, az Egyesült Államok továbbá javasolja a NATO-Oroszország Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülését is a feszültségek megoldásához. Ezek Blinken szerint megágyazhatnak egy olyan csúcstalálkozónak, ahol a legfontosabb vezetők megvitathatják biztonsági aggályaikat. Az Egyesült Államok a kelet-ukrajnai tűzszünetről rendelkező minszki megállapodás betartását is alapvetőnek tartja a diplomáciai megoldáshoz.

Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes az ENSZ Biztonsági Tanácsában is azt mondta, hogy az orosz csapatok a saját területükön hajtanak végre hadgyakorlatokat, és ott is fognak maradni. Moszkva pedig szerinte kész párbeszédre, amennyiben az valódi tartalommal bír.