Az USA alelnöke példátlan szankciókról beszélt, ha az oroszok lerohanják Ukrajnát

2022. február 19. – 13:16

Másolás

Vágólapra másolva

Soha nem látott súlyosságú gazdasági büntetőintézkedésekkel válaszol az Egyesült Államok és szövetségeseinek egységes közössége, ha Oroszország ráront Ukrajnára – jelentette ki Kamala Harris amerikai alelnök szombaton az 58. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).

Az MTI tudósítása szerint Kamala Harris a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy országa továbbra is nyitott az egész Európa biztonságát fenyegető orosz-ukrán konfliktus diplomáciai megoldására.

Ha viszont Oroszország ismét támadásra vetemedik Ukrajna ellen, gyors, kemény és egységes gazdasági szankciók következnek, amelyek Oroszország pénzügyi rendszerét és kulcsfontosságú iparágait sújtják – figyelmeztetett. A donyecki szakadárok eközben mozgósítást rendeltek el.

A gazdasági büntetőintézkedések mellett tovább folytatódna a NATO keleti szárnyának megerősítése is – állította az amerikai alelnök. A térségbe érkező katonák ugyan nem harcolnának Ukrajnában, de a NATO-tagállamok területének minden egyes négyzetcentiméterét megvédik. Joe Biden pénteken arról beszélt, hogy Putyin már döntött a támadásról.

A müncheni konferencián felszólalt Ursula von der Leyen is, és azt mondta: a világ hitetlenkedve nézi a hidegháború legsötétebb napjai óta a legnagyobb létszámú katonai csapatösszevonást Európában, amik átalakíthatják az eddig kialakult rendet. Szerinte az ukrán válság egész Európára hatással lehet.

„Ukrajnában a függetlenné válás után az elmúlt 30 évben szabadon felnőtt úgy egy generáció, akik most napi szinten szembesülhetnek külső agresszióval és beavatkozással. A Kreml félelmet keltve azt követeli, hogy tagadja meg 44 millió ukrán azt, hogy szabadon dönthessenek saját jövőjükről, és tagadják meg egy szabad ország függetlenséghez és önrendelkezéshez való jogát.”

A balti országok biztonságának amerikai csapatokkal történő megerősítését sürgette Gitanas Nauseda litván elnök szombati közleményében, az Egyesült Államok védelmi miniszterével, Lloyd Austinnal tartott vilniusi találkozója után. Nauseda hangsúlyozta, hogy az orosz erőknek a NATO keleti határainál történő felvonulása miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és rendkívül fontossá vált a régió megerősítése további amerikai katonákkal, illetve a hadfelszerelések beszerzésének felgyorsítása. Litvánia attól fél, hogy Európa a háború szélére került.

Az Egyesült Államok 2019 óta rotációs rendszerben mintegy 500 katonát, valamint amerikai hadfelszerelést állomásoztat Litvániában. Nauseda arra kérte Washingtont, hogy tegye állandóvá ezt az amerikai katonai jelenlétet. A jelenleg is tartó, belarusz területen zajló belarusz-orosz közös hadgyakorlatra kitérve leszögezte:

„Nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy a művelet végeztével az orosz csapatok nem távoznak Belaruszból”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Alekszandr Lukasenko belarusz elnök társaságában, Moszkvában tekintette meg azt a hadgyakorlatot, amit pénteken jelentettek be. A korábbi közlés szerint a hadgyakorlatot a nukleáris és nem nukleáris erőik tesztelésére tartották az Ukrajna közelében tevékenykedő déli katonai körzet részvételével. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a Reuters kérdésére megerősítette, hogy a hadgyakorlat a terveknek megfelelően a kora reggeli órákban kezdődött.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!