Új biztonsági garanciákat kért a nagyhatalmaktól az ukrán elnök, Kína egyszerre beszél jogos orosz igényekről és Ukrajna területi egységének tiszteletben tartásáról

2022. február 19. – 18:31

Új biztonsági garanciákat kért a nagyhatalmaktól az ukrán elnök, Kína egyszerre beszél jogos orosz igényekről és Ukrajna területi egységének tiszteletben tartásáról
Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt (b) fogadja Olaf Scholz német kancellár az 58. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia második napi tanácskozáson. MTI/EPA/Pool/Getty Images/Alexandra Beier

Másolás

Vágólapra másolva

Az ukrán elnök új biztonsági garanciákat kért a müncheni biztonságpolitikai konferencián a világ vezetőitől – most már Zelenszkij is azt mondja, hogy nagy a háború kockázata. Zelenszkijt bírálták, hogy a válság csúcsán elutazik Münchenbe, és az Egyesült Államok is arra figyelmeztette, hogy távollétét Putyin kihasználhatja. Közben Kína szavakban ugyan kiállt Ukrajna területi épsége mellett, de közben a Nyugattal szemben Oroszország jogos biztonsági igényeit hangsúlyozza.

Ukrajnának új garanciákra van szüksége a világ vezető hatalmaitól biztonsága megőrzéséhez – mondta Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, kiemelve, hogy Ukrajna katonai konfliktus helyett diplomáciai megoldást kíván, és biztonsági garanciákat. Ennek érdekében egy csúcstalálkozót is kezdeményezett, amin az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, valamint az Európai Unió, Németország és Törökország venne részt, szándéka szerint minél hamarabb. Mint mondta, nem tudja, mi Putyin célja, de éppen ezért szeretne találkozni vele.

Zelenszkij több támogatást kért országa nyugati partnereitől, kiemelve, hogy a fegyverszállítmányok nem adományok Ukrajnának, hanem hozzájárulás az európai és a nemzetközi biztonsághoz. Azzal kapcsolatban, hogy Németország nem hajlandó fegyverekkel segíteni az ukrán hadsereget, Zelenszkij köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek "szavakkal, gesztusokkal és tettekkel is támogatták Ukrajnát", és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes országok nem mutatnak egyértelmű elkötelezettséget országa védelme mellett.

Münchenben Zelenszkij a CNN-nek arról is beszélt, hogy a NATO-nak meg kell határoznia egy konkrét menetrendet, hogy mikor csatlakozhat Ukrajna az észak-atlanti katonai szövetséghez. "Ha nem mindenki akar ott látni minket, akkor mondják meg" – jelentette ki. Arra viszont ne számítson senki – folytatta -, hogy Ukrajna beletörődik abba, hogy tartósan ütközőzóna lesz a Nyugat és Oroszország között.

Azt is határozottan kérte, hogy már most konkrektizálják az orosz támadás esetén életbe lépő Oroszország elleni szankciókat, ne várják meg ezzel az esetleges háborút.

"Nem a bombázások után van szükségünk a szankcióikra, nem akkor, amikor már lőnek az országunkra, vagy amikor már nincsenek is határai vagy gazdasága… Mit érnénk akkor már a szankciókkal?

– fordult az ukrán elnök a nyugati hatalmak vezetőihez.

Az elmúlt hetekben az ukrán elnök próbálta mérsékelni a háborús várakozásokat, és otthon is megelőzni a pánikot. Most azonban már ő is azt mondta, hogy nagy a háború kockázata – de, mint hozzátette, még nagyobb lenne, ha reagálnának a provokációkra. Részvételét a müncheni biztonságpolitikai konferencián Ukrajnában többen is bírálták, és az Egyesült Államok is arra figyelmeztette, hogy Putyin megpróbálhatja felhasználni a távollétét, hogy destabilizálja az országot. Zelenszkij csak néhány órát van távol, mint Münchenben hangsúlyozta: Ukrajnában reggelizett, és Ukrajnában is fog vacsorázni.

Az ukrán válság körüli nagyhatalmi mozgások szempontjából volt jelentősége a kínai külügyminiszter müncheni beszédének is. Vang Ji az ukrán válság kapcsán inkább az orosz szempontok tiszteletben tartására hívott fel, de közben azt is hangsúlyozta, hogy Kína számára minden ország, így Ukrajna szuverenitáshoz, függetlenséghez és területi integritáshoz való joga alapvető. Ezután azonban azt hangsúlyozta, hogy Oroszország jogos biztonsági igényeit komolyan kell venni, és azokat tiszteletben kell tartani. Az ukrán válság kapcsán a Minszk II megállapodást nevezte a rendezés alapjának – ez a szakadár kelet-ukrán régiók autonómiájából indul ki, ami Oroszország követeléseinek az alapja, de Ukrajnának nem áll szándékában megadni. A kínai külügyminiszter azzal is a Nyugatnak szúrt oda burkoltan, hogy azt hangsúlyozta, senkinek nem szabad pánikot és háborús atmoszférát keltenie.

Az Oroszországgal már gyakorlailag szövetségesi viszonyt kialakító Kína, miközben rendszeresen az ukrán válság békés rendezésére szólít fel, korábban is az amerikai hisztériát és a „hamis hírek terjesztését” ítélte el elsősorban, és megpróbálta megakadályozni, hogy az Egyesült Államok kezdeményezésére összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsát az ukrán határ melletti orosz csapatösszevonások miatt. A biztonságpolitikai elemzők szerint Kína hasonló stratégiát folytat, mint a Krím 2014-es orosz annektálásakor, amikor szintén az orosz érdekek védelmezőjeként lépett fel.

Bár Kína katonai beavatkozása gyakorlatilag kizárt, az ukrán válság kimenete számára is fontos: a műncheni biztonságpolitikai konferencián Boris Johnson brit miniszterelnök hívta fel rá a figyelmet, hogy ha Ukrajna kapcsán Kína azt látja, hogy az agresszió kifizetődik, akkor az Tajvan szempontjából is veszélyes precedenst teremtene. Johnson korábbi kijevi megszólalása után ezúttal is azt emelte ki, hogy egy háborúért Oroszország katonailag is nagyon sokat fizetne: „Attól félek, hogy egy villámháborút a megtorlások, bosszú és felkelés hosszú és ocsmány időszaka követné, és az orosz szülők fiatal orosz katonák elvesztését gyászolnák” – mondta a brit miniszterelnök Münchenben.

A biztonságpolitikai konferencián korábban Kamala Harris amerikai alelnök soha nem látott súlyú gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba egy orosz támadás esetére, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig arról beszélt, hogy a Kreml félelmet keltve azt követeli, hogy 44 millió ukrán ne dönthessen szabadon a saját jövőjéről, és tagadják meg egy szabad ország függetlenséghez és önrendelkezéshez való jogát. Mint mondta, az ukrán válság egész Európára hatással lehet – erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Vlagyimir Putyin sok év után most először nem vesz részt a müncheni konferencián.