Az EU szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, az USA, a NATO és az ENSZ is törvénytelennek nevezi Putyin lépését

Az EU szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a dokumentumot hétfő este, amivel elismerte két kelet-ukrajnai szakadár tartomány függetlenségét, írja a Sky News.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közleményben ítélte el „a lehető leghatározottabban” Putyin döntését arról, hogy az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyéket független entitásként ismernék el.

„Ez a lépés a nemzetközi jog, valamint a minszki megállapodások durva megsértése. Az Unió szankciókkal fog reagálni azokkal szemben, akik részt vesznek ebben a törvénytelen cselekedetben. Az Unió ismételten megerősíti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül”

– írja a két uniós vezető közös közleménye.

„Orbán Viktor hétfő este telefonon egyeztetett Charles Michellel, és egyértelművé tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak”

– közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel.

Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során „határozottan elítélte Putyin döntését”, írja a Reuters. A Fehér Ház közleménye szerint Biden Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral is egyeztetett a következő lépésekről.

Az elnök hétfőn este egy elnöki rendeletet írt alá, mely szerint egyelőre csak a két szakadár tartomány területére vet be új szankciókat: a rendelet szerint megtiltják, hogy amerikaiak befektessenek, kereskedjenek vagy pénzügyeket intézzenek a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban. Sőt, a rendelet lehetővé teszi, hogy szankciókkal sújtsák mindazokat, akik ezeken a területeken tevékenykednek.

A Fehér Ház azt is közölte, hamarosan további intézkedéseket jelentenek majd be „Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak kirívó megsértésével kapcsolatban”.

„Szeretnénk egyértelművé tenni: ezek az intézkedések elkülönülnek azoktól a gyors és szigorú gazdasági intézkedésektől, amelyeket a szövetségesekkel és partnerekkel összehangoltan készítettünk elő, ha Oroszország tovább nyomulna Ukrajnában”

– írta közleményében a Fehér Ház sajtószóvivője, Jen Psaki.

A BBC kedd hajnalban arról értesült, hogy valószínűleg kevesebb mint 24 órát kell várni arra, hogy a szakadár tartományok után Oroszországra is szankciókat szabjon ki Biden. Azt írták, a Fehér Ház még kedden bejelentheti a Moszkva elleni szankciókat. „Jelenleg a szövetségeseinkkel és a partnereinkkel egyeztetünk erről a bejelentésről” – nyilatkozta egy fehér házi szóvivő.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter külön közleményben ítélte el Putyin döntését. Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában megismételte az USA álláspontját, miszerint a Kreml rendelete „egyértelmű támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen”.

Blinken hozzátette, hogy a nemzeteknek kötelességük nem elismerni egy új „államot”, amelyet erőszakkal való fenyegetéssel vagy erőszak alkalmazásával hoznak létre, valamint kötelességük nem megzavarni egy másik állam határait. Szerinte Oroszország legutóbbi lépése újabb példája annak, hogy Putyin elnök „égbekiáltóan semmibe veszi a nemzetközi jogot és normákat”.

A Bloomberg fehér házi tudósítója szerint a Biden-adminisztráció elrendelte az Ukrajnában tartózkodó maradék külügyminisztériumi dolgozók kivonását az országból, mely kedd hajnalra meg is történt. Az USA kijevi nagykövetsége február 14-én zárt be, és költözött a nyugat-ukrajnai Lvivbe, a mostani döntés értelmében azonban Lvivből ideiglenesen Lengyelországba költözik tovább a követség. Az amerikai külügyminiszter közleményében azt írta, hogy elővigyázatosságból döntöttek a külügyi dolgozók átköltöztetése mellett. Azonban az amerikai tisztviselők „rendszeresen visszajárnak majd Ukrajnába, hogy elvégezhessék diplomáciai teendőiket, és hogy sürgősségi konzuli segítséget nyújtsanak”.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is közleményben ítélte el a rendelet aláírását. A főtitkár szerint „a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság elismerése aláássa Ukrajna önállóságát és területi egységét, erodálja a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket, és megsérti a minszki megállapodásokat, amelyeknek Oroszország is részes fele”.

„A NATO támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A szövetségesek a lehető leghatározottabban sürgetik Oroszországot, hogy válassza a diplomácia útjait, és haladéktalanul hagyjon fel a csapatösszevonással Ukrajna területén és környékén, továbbá vonja ki haderejét Ukrajnából a nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően”

– tette hozzá Stoltenberg.

A donyecki és luhanszki „népköztársaságok” orosz elismerése António Guterres ENSZ-főtitkár értékelése szerint sérti a világszervezet alapokmányát – közölte hétfőn este Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő. „Az ENSZ a vonatkozó közgyűlési határozatokkal összhangban, továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi épségét a nemzetközileg elismert határai között” – idézi a világszervezet állásfoglalását az MTI. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa magyar idő szerint kedden hajnali három órakor rendkívüli ülést tartott, melyről itt írtunk részletesen.

Johnson telefonon beszélt Zelenszkijjel, elképzelhető, hogy további fegyvereket küld Ukrajnának

Több európai ország is reagált külön-külön Putyin hétfői bejelentésére: Boris Johnson brit miniszterelnök telefonon fejezte ki támogatását Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. A telefonbeszélgetés után a Downing Street közleményt adott ki, melyben azt írták, Johnson „súlyos aggodalmát” fejezte ki, és úgy véli, hogy „az elkövetkező órákban és napokban reális lehetőség az invázió”.

A brit miniszterelnök elítélte azt az orosz döntést, hogy Luhanszk és Donyeck szeparatista régióit független államként ismerte el, és közölte, hogy kedden megkezdődnek a brit szankciók azokkal szemben, akik „bűnrészesek Ukrajna területi integritásának megsértésében” – mondta egy szóvivő. Johnson azt is kijelentette, hogy az Egyesült Királyság „megfontolja, hogy további védelmi támogatást küld” Ukrajnának, miután a múlt hónapban rövid hatótávolságú páncéltörő rakétákat küldött az ország védelmének megerősítésére.

A két ország vezetője után a külügyminisztereik is telefonbeszélgetést folytattak, mely során – Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tweetje szerint – Liz Truss brit külügyminiszter ígéretet tett „súlyos szankciók bevezetésére” Oroszországgal szemben.

Emmanuel Macron francia államfő is elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismeréséről és „célzott európai szankciókat” szorgalmazott Moszkvával szemben, írja az MTI.

A francia elnöki hivatal közleménye szerint Macron az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte, amiért Oroszország „egyoldalúan megsértette a nemzetközi kötelezettségvállalásait és Ukrajna szuverenitását”. Az Elysée-palota azt közölte, hogy a francia elnök az este folyamán egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral is.

Klaus Iohannis román államfő szerint az orosz elismerés a nemzetközi jog súlyos megsértése. „Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Oroszország azt a világbékét és biztonságot veszélyezteti, amelyet éppen a Biztonsági Tanács garantál, tudatosan megsértve az ENSZ alapokmánya és a helsinki egyezmény által szentesített nemzetközi jog alapelveit” – idézi Iohannis közleményét az MTI. Szerinte a nemzetközi közösségnek „haladéktalanul, határozottan és félreérthetetlenül” meg kell büntetnie Oroszország „felelőtlen döntését”.

Hasonlóan fogalmazott Lengyelország miniszterelnöke is: Mateusz Morawiecki szerint Oroszország „véglegesen elutasította” a párbeszédet az „önjelölt »köztársaságok« elismerésével”, amire egyértelmű választ kell adni azonnali szankciók formájában.

„Putyin csak ezt a nyelvet érti meg” – tette hozzá a lengyel kormányfő. Az orosz bejelentés után Lengyelországban harmadfokúra emelkedett a négyfokú kibervédelmi riasztás.

Azonnali szankciókat követel a három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország vezetése is. A lett külügy szerint „arcátlanul semmibevette” Oroszország a lépéssel Ukrajna területi épségét, éppen ezért kedden a lettek Javelin típusú hordozható páncéltörő rakétarendszereket küldenek Ukrajnába. Korábban ugyanilyen típusú páncéltörő rakétákat küldött nekik Észtország, Litvánia pedig Stinger hordozható légvédelmi rakétákat szállított Ukrajnának február 13-án.

Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint Putyin döntése „durván megsérti” a nemzetközi jogot, a szakadár tartományok függetlenségének elismerése pedig „súlyos csapást jelent mindazokra a diplomáciai erőfeszítésekre, melyeket a békés rendezés jegyében hirdettek meg”. A német külügy „a lehető leghatározottabban” elítéli a lépést, amire reagálni is fognak a partnerekkel való egyeztetés után. Addig is arra szólította fel Berlin Moszkvát, hogy vonja vissza a döntést, és „térjen vissza a konfliktus diplomáciai és politikai úton történő rendezésére a minszki megállapodás jegyében” – írja a Welt.

Hétfő esti nyilatkozatában Svédország külügyminisztere és Ausztria kancellárja is elítélte az oroszok lépését. Aleksandar Vučić szerb elnök szintén megszólalt az ügyben, azonban nem ítélte el Putyin döntését, inkább annak hatásáról beszélt:

„Ez a döntés teljességgel felborítja a globális biztonsági rendszert, és a biztonság politikai rendet is. Ez a helyzet fogja feltehetőleg a legkomolyabb kihívást jelenteni számunkra az elkövetkező 10-20 évben. Változik a világrend”

– mondta a szerb államfő a Pink televízióban.

Ahogy arról beszámoltunk, Putyin hétfő este aláírta a kelet-ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségének elismerését. Tévébeszédében szólt az ukrajnai helyzetről, hosszas történelmi felvezetéssel a bolsevikokat ostorozta, majd azt mondta, Ukrajna külső, nyugati irányítás alá került. „Oroszországnak minden joga megvan, hogy gondoskodjon a saját biztonságáról. Pontosan így fogunk tenni” – jelentette ki. A két kelet-ukrajnai szakadár terület orosz elismerése alapvetően új helyzetet teremt, erről itt írtunk bővebben.