Órákon belül dönt Putyin, hogy elismeri-e a szakadár Donyeck és Luganszk függetlenségét

• Vlagyimir Putyin elnök az orosz nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülésének végén azt mondta, még hétfőn dönt arról, hogy elismerje-e az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság és Luganszki Népköztársaság” (DNR, LNR) függetlenségét.
• Ez a 2015-ben megkötött minszki megállapodás végét jelentené, de Moszkva szerint sem a Nyugat, sem Ukrajna nem is akarja teljesíteni az egyezséget.
• Az ülésen felszólaló Putyin és miniszterei arról is beszéltek, hogy az Oroszország számára létfontosságú követeléseket érdemben nem vizsgálja a NATO és az Egyesült Államok.
• Szerintük Ukrajnát nem kényszeríti semmi arra, hogy valóban tegyen azért, hogy érvényesítsék a minszki megállapodást.
• Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint Kijev fegyveresen támad a szakadárokra, és megvan a veszélye annak is, hogy Ukrajna újra atomhatalommá válik.
• A hírszerzés főnökének elszólásából az is következik, hogy az esetleges elismerés után Oroszország már az egyesítésről is dönthet.
• Dmitrij Medvegyev volt elnök szerint a döntés nehéz, de kiszámíthatók a szankciós következmények.
• A felszólalók közül mindenki támogatta a szakadárok elismerését.

„Ukrajnát eszközként akarják használni velünk szemben, ez súlyos fenyegetést jelent Oroszországban” – jelentette ki Vlagyimir Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács nyilvános ülésén. Hétfőn jelentették be, hogy rendkívüli ülést tart a tanács, és megtárgyalja az Ukrajna körül kialakult helyzetet.

Moszkva végig tagadta, hogy invázióra készülne, de az ukrán határra felvonult több mint 160 ezer orosz katonával, az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadár területeken a helyzet egyre súlyosabb eszkalálódásával ebben sokan kételkednek. A nyugati országok szerint Moszkva megrendezett ürügyet próbálhat teremteni egy Ukrajna elleni támadáshoz.

A szakadár területeknél korábban is rendszeresen megsértették a 2015-ös minszki megállapodásban is szabályozott tűzszünetet, de a múlt hét közepétől megsokszorozódtak az esetek. A szakadárok az ukrán erőket vádolta, Ukrajna szerint azonban velük szemben követnek el folyamatosan provokációkat, amiknek nem fognak felülni. A CNN szerint hétfőn is százszor sértették meg a tűzszünetet.

Az orosz parlament alsóháza múlt héten szavazta meg elsöprő többséggel, hogy felkéri Putyint a két szakadár terület elismerésére, és hétfőn az hangzott el, hogy szakadár vezetők is erre kérték az orosz elnököt.

Putyin azt mondta, hogy miután Ukrajnát eszközként akarják használni velük szemben, Oroszország az utóbbi hónapokban „aktivizálta a munkát fő partnereink, a NATO és az Egyesült Államok irányában, hogy megegyezzünk a biztonsági garanciákról, és biztosítsuk az országunk békés fejlődését”. Putyin szerint a Kreml számára Ukrajna békés fejlődése és a biztonság a prioritás, nem a konfliktus.

„De tisztában vagyunk a jelenlegi helyzettel: ha Ukrajna NATO-tag lesz, akkor az Oroszországot érő fenyegetés sokszorosára nő” – mondta az elnök, hivatkozva a kollektív védelmet biztosító 5-ös cikkelyre. Fegyveres konfliktus szerinte azért lenne, mert a külvilág nem ismeri el a krími népszavazást – amelyre hivatkozva Oroszország 2014-ben annektálta a félszigetet –, így Ukrajna fegyverrel akarná visszaszerezni a Krímet, azaz Oroszország végül a NATO-val kerülne konfliktusba.

Putyin felidézte, hogy 2008-ban Ukrajna és Grúzia végül egy memorandumban meghívót kapott a NATO-tól. Az elnök szerint ez amerikai nyomásra történt, és nincs semmi garancia arra, hogy a szövetség később sem engedne hasonló amerikai nyomásnak.

Ezért lenne szükséges, hogy „legyen valami papíron”, amit a nemzetközi jog alapján számon lehet kérni. Igaz, Putyin hozzátette: az Egyesült Államok egy aláírt dokumentumtól is kész bármikor elállni. „Végül is el kell döntenünk, mi legyen a további lépésünk, kiindulva a jelenlegi helyzetből” – közölte az elnök, majd Szergej Lavrovtól kért értékelést.

Az oroszok csütörtökön megküldték a hivatalos, írásos viszontválaszukat az Egyesült Államoknak. Washington még január végén reagált Putyin decemberben megfogalmazott, biztonsági garanciákat tartalmazó követeléslistájára. Abban akkor jelezték, hogy a NATO nem deklarálja, hogy elviekben is elutasítja Ukrajna esetleges felvételét, és nem merül fel, hogy az orosz igényeknek megfelelően a NATO infrastruktúrája visszatérne az 1997-es állapothoz. A csütörtöki orosz válaszban arról írtak, hogy ha az amerikai fél nem áll készen arra, hogy megállapodjon jogilag kötelező garanciákról, amelyek szavatolnák Oroszország biztonságát az Egyesült Államok és szövetségesei részéről, akkor Moszkva „kénytelen lesz reagálni”, többek között haditechnikai lépések végrehajtásával.

Az orosz külügyminiszter a hétfői nemzetbiztonsági tanács ülésén azt mondta: az orosz fél követeléseit elutasítják a nyugati partnerek, azaz nem hajlandók elállni a NATO bővítésétől, és attól sem, hogy a katonai szövetség erői visszaálljanak az 1997-es helyzetnek megfelelő vonalakra.

Lavrov megjegyezte, hogy miközben a tárgyalások előfeltételeként a nyugati tárgyalófél azt követeli, hogy Oroszország vonja vissza erőit Moldáviából (a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságból), Grúziából (az Oroszország által 2008-ban függetlennek elismert Dél-Oszétiából és Abháziából) és Ukrajnából (a 2014-ben elcsatolt Krímből), addig „nem látható a minszki megállapodás érdemi számonkérése Ukrajnán”.

Lavrov szerint az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja Oroszország legfőbb követelését, még ha más kérdésben hajlandó is engedményekre: ezek a kis- és közepes hatótávolságú rakéták visszavonásával kapcsolatosak, amiben Lavrov szerint valójában nem is esik messze az amerikai és az orosz álláspont.

Azonban „követeléseink nem egy étlapon állnak, amelyből válogatni lehet. Nem is ultimátum, egyszerűen azon alapszik, hogy a kérdéseket csak átfogó módon lehet rendezni” – mondta, megismételve, hogy a NATO bővítésének kérdése nélkül ezek az ügyek nem tárgyalhatók. Ugyanakkor közölte, hogy a munkát érdemes folytatni diplomáciai vonalon, és csütörtökön találkozna Genfben Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. Washington korábban jelezte, hogy ez a találkozó csak akkor jöhet létre, ha az oroszok addig nem támadják meg Ukrajnát.

Más hangulatban telt Dmitrij Kozak beszámolója. Az elnöki megbízott a minszki megállapodás végrehajtásának eléréséért felel.

Kozak Putyin kérdésére azt mondta: a jelenlegi tapasztalatok alapján Kijev sosem fogja teljesíteni a minszki megállapodást. Hogy valami készül, azt Kozak kérdése már jelezte: „Vlagyimir Vlagyimirovics, mi legyen az egyesítés kérdésével?”

Putyin némi hallgatás után azonban közölte, egyelőre korlátozzák az ülést a beszámolókra.

Ezután a védelmi miniszer számolt be a fegyveres helyzetről, a szerintük a donyecki térséget ért támadásokról. Szergej Sojgu nyilatkozata különösen figyelemfelkeltő volt, mert nemcsak arról beszélt, hogy szerinte Ukrajna fegyveresen támadna a szakadár területekre, hanem arról is, hogy szerinte a szomszédos ország ismét szert tenne atomfegyverre: "ehhez megvan a felszerelésük, technológiájuk, szakembereik, akik révén komolyabb képességre tehet szert (Ukrajna), mint Észak-Korea vagy Irán.

(A Szovjetunió felbomlásakor Ukrajna területén jelentős mennyiségű atomarzenál maradt, lényegében atomhatalom lett. Az atomklub bővítése ellentétes a globális biztonsággal, Ukrajna számára azonban kínálni kellett valamit cserébe azért, hogy erről az arzenálról lemondjon. Ezért született meg 1994-ben a Budapesti Memorandum, amelyet Oroszország mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország is aláírt, később ehhez Kína is csatlakozott. A megállapodás kimondja, hogy a felek szavatolják Ukrajna területi épségét és szuverenitását. 2014-ben a Krím elcsatolásával ezt a megállapodást rúgta fel Oroszország. A memorandum újabb megsértése lehet a DNR és az LNR függetlenségének elismerése – amelyet aztán, a Krímhez hasonlóan akár az Oroszországhoz való csatolás követhet. Utóbbi a hírszerzés – SZVR – vezetőjének elszólásából is következett, erről később.)

Putyin dönt a szakadárok elismeréséről

Ezután dramaturgiailag fokozódott a nemzetbiztonsági tanács ülésén a helyzet: Putyin közölte, hogy eljutottak a legfőbb kérdésig, nevezetesen, hogy

elismerje-e Oroszország a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság függetlenségét.

A Nemzetbiztonsági Bizottságban közvetlenül Putyin alá rendelt Dmitrij Medvegyev korábbi elnök és kormányfő számolt be. „Az Egyesült Államok végleg át akarja rajzolni a térképet, és kilátástalan helyzetbe sodorni minket” – Medvegyev szerint „a Donyecki és Luganszki Népköztársaságokat” Ukrajna legfeljebb alkualapnak használja, valójában nincsen szüksége rájuk.

Elveszi emberi jogaikat, lőnek az ott élőkre elvonják a szociális ellátást (ami nem felel meg egészen a valóságnak, a nyugdíjakat például folyósítja, igaz, azokhoz az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken lehet hozzájutni.) A minszki megállapodást láthatóan nem akarja teljesíteni Kijev – állapította meg Medvegyev. Szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek sem érdeke a rendezés a minszki megállapodás alapján, mert úgy érzi, azzal nem biztosíthatná újraválasztását. Nem egyszerű a dilemma: mondta Medvegyev a két szakadár állam elismeréséről.

„Jól emlékszem 2008-ra, akkor nekem kellett nehéz döntést hoznom Dél-Oszétia és Abházia elismeréséről” – idézte fel Medvegyev az időt, amikor a kormányfői székbe átült Vlagyimir Putyin árnyékában betöltötte az államfői posztot. „Nehezebb ez a döntés, mert a potenciális konfliktus mérete most sokkal nagyobb, ez biztos. Egyszerűbb, mert akkor nem tudtuk, milyen reakciót várhatunk. Most viszont tudjuk, mi fog történni. Ismerjük az összes problémát, nehézséget, a kilátásba helyezett szankciókkal tisztában vagyunk.” Medvegyev szerint azonban a társadalom kész támogatni a két szakadár állam függetlenségének elismerését.

Putyin a megkoreografált eseményen azt hangsúlyozta, hogy a kérdésről előzetesen az ülés egyetlen résztvevőjével sem beszélt, mindez most dől el. Ezután sorra kérte a pulpitushoz az alsó és a felsőház elnökét, a kormány több képviselőjét, kikérve véleményüket a támogatásról.

• A Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Nyikolaj Patrusev szerint „Tárgyalni kizárólag az USA-val kell, mert a NATO, az EBESZ, az EU azt fogja tenni, amit az Egyesült Államok mond.” Biden azonban csak konkrétumok nélküli találkozót javasol, márpedig – mondta Patrusev – ilyen tárgyalásokra nincsen szükség. „A mi feladatunk Oroszország területi épségét és szuverenitását megőrizni.” A nyugati fél célja pedig Oroszország felbomlasztása – jelentette ki.
• Mihail Misusztyin kormányfő közölte, az importhelyettesítést kell biztosítani, felkészülve az esetleges szankciókra, de kormányfőként támogatja az elismerést. „Világossá kell tenni álláspontunkat, és ha nincs előremozdulás, el kell ismerni DNR-t és LNR-t” – mondta, hagyva még egy kiskaput.

Szergej Nariskin nyilatkozata kissé esetlenre sikerült: a hírszerzés (SZVR) vezetője kijelentette, hogy Ukrajna nem akarja teljesíteni a minszki megállapodást, háborús propagandát folytat annak érdekében, hogy háborús eszközökkel oldja meg a négymilliós térség hovatartozásának kérdését. "Egyszerűen kötelesek vagyunk elismerni" DNR-t és LNR-t – ha nem történik változás.

"Most akkor kezdjük el a tárgyalást? Mondja meg egyenesen!" – szólt rá Putyin. “Támogatom.” "Támogatja vagy határozottan támogatja?" “Támogatom a döntést, hogy Oroszország része legyen DNR és LNR." "Erről most nem beszélünk, DNR és LNR függetlenségének elismeréséről van szó, támogatja?" "Igen, támogatom a függetlenség elismerését" – mondta ki végül egyre nagyobb zavarban Nariskin.

Putyin az ülés végén kijelentette: még hétfőn dönt a két kelet-ukrajnai szeparatista formáció függetlenségének elismeréséről.