Történelmi konzervatív bukás, a Munkáspárt elsöprő győzelmet aratott a brit választáson

• A Munkáspárt elsöprő győzelmet aratott a csütörtöki brit választáson.
• Keir Starmer lesz a következő brit miniszterelnök.
• Az eredmény Tony Blair 1997-es óriási munkáspárti győzelméhez mérhető, Starmerék közel kétharmados többséget szereztek.
• A 14 éve kormányon lévő Konzervatív Párt történetének legrosszabb eredményét érte el.
• Liz Truss korábbi miniszterelnök, az igazságügyi és a védelmi miniszter, valamint a Konzervatív Párt frakcióvezetője is elbukta a képviselői székét.
• A leköszönő Rishi Sunak kormányfő arról beszélt, hogy meghallotta a választók haragját, és vállalja a felelősséget a vereségért, lemond a toryk vezetéséről.
• Nigel Farage, a brexit arca nyolcadik nekifutásra bejutott a parlamentbe a bevándorlásellenes Reform UK élén.

A Munkáspárt elsöprő többséggel nyerte a csütörtöki brit parlamenti választást, és a párt vezetője, Keir Starmer lesz az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke. A Munkáspárt 412 képviselői helyet szerezett a brit parlament 650 fős alsóházában, a Rishi Sunak miniszterelnök által vezetett Konzervatív Párt viszont mindössze 121 mandátumot.

A két nagy párt mögött harmadik helyen a Liberális Demokraták futottak be 72 mandátummal, ami a párt történetének legjobb eredménye. A Skót Nemzeti Párt 9, a Nigel Farage által vezetett Reform UK 5, a Zöld Párt és a walesi Plaid Cymru pedig 4-4 képviselői helyet szerzett a választáson. Észak-Írországban a republikánus Sinn Féin végzett az élen 7 mandátummal, a második pedig a Demokratikus Unionista Párt lett 5 képviselői helyet szerezve.

Ez azt jelenti, hogy a Munkáspárt a képviselői helyek közel kétharmadát zsebelheti be, így kényelmes többséggel fognak tudni kormányt alakítani. Az eredmény Tony Blair 1997-es óriási munkáspárti győzelméhez mérhető.

„Megcsináltuk!” Keir Starmer győzelmi beszédében kijelentette, hogy „a változás most kezdődik,” és megígérte, hogy újra a munkás emberek szolgálatába fogja állítani az országot.

„Itt a lehetőség, hogy az ország 14 év után visszakapja a jövőjét”

– fogalmazott a következő brit miniszterelnök.

A Munkáspárt úgy ért el közel kétharmados többséget a parlamentben, hogy a szavazatok kevesebb mint 34 százalékát szerezték meg. A brit választási rendszerben nem arányosan, pártlistán osztanak mandátumokat, hanem egyéni körzetek alapján. Minden választókerületben az a jelölt nyer, aki akár csak egy szavazattal is többet kap ellenfeleinél (first-past-the-post), és nincs szükség abszolút többségre sem.

Eközben a 14 éve kormányzó Konzervatív Párt történetének legnagyobb vereségét szenvedte el azzal, hogy csupán 121 képviselői helyet szereztek. A párt eddigi negatív rekordja 156 mandátum volt 118 évvel ezelőtt. A toryk a szavazatok kevesebb mint 24 százalékát szerezték meg, ami a legrosszabb választási eredményük 1835 óta, habár annál jobb, mint amit az előzetes közvélemény-kutatások jósoltak nekik.

A konzervatívok az előző választáson, öt évvel ezelőtt 365 képviselői helyet szereztek, tehát most harmadára csökkent a képviselőik száma. Eközben a Munkáspárt megkétszerezte mandátumait, miután 2019-ben 202 helyet szereztek, ami a párt legrosszabb szereplését jelentette 1935 óta.

A konzervatívok történelmi bukását jól jelzi, hogy számos vezető politikusuk is elveszítette képviselői székét. A választás egyik legnagyobb meglepetését jelentette, hogy Liz Truss korábbi miniszterelnök, aki 2022 őszén mindössze 49 napot töltött a brit kormány élén, elbukta korábban óriási különbséggel nyert körzetét, és ezzel a képviselői székét is. A korábbi miniszterelnök a 2019-es választáson még a szavazatok 69 százalékát szerezte meg, most azonban alig több mint 25 százalékot sikerült összegyűjtenie, és másfél százalékponttal kikapott munkáspárti kihívójától.

Truss mellett kiesett a parlamentből Grant Shapps védelmi miniszter, Alex Chalk igazságügyi miniszter, Penny Mordaunt jelenlegi és Jacob Rees-Mogg korábbi konzervatív frakcióvezető is. Összesen 11 miniszter és államtitkár szenvedett vereséget a választáson, ami rekordnak számít. A párt ezen felül elveszítette mind a 12 képviselői székét Walesben, így 2001 óta először nem lesz egy képviselőjük sem a walesi választókerületekből.

Rishi Sunak miniszterelnök leköszönő beszédében a Downing Street 10. előtt bocsánatot kért az országától, és arról beszélt, hogy megértette az egyértelmű üzenetet, amit a választók küldtek, hogy kormányváltásra van szükség.

„Meghallottam a haragotokat és a csalódottságotokat, és vállalom a felelősséget ezért a vereségért”

– jelentette ki a leköszönő miniszterelnök. Sunak bejelentette azt is, hogy távozik a Konzervatív Párt éléről, amint kidolgozzák az utódja kiválasztásának feltételeit.

Ünnepelnek a liberálisok, szomorkodnak a skót nacionalisták

A Munkáspárt mellett ünnepelhetnek a Liberális Demokraták is, akik 2019-ben mindössze 11 képviselőt küldhettek az alsóházba, most viszont csaknem meghétszerezték mandátumaik számát, és nagyot arattak a Konzervatív Párt dél-angliai hátországában.

A Konzervatív Párttal szemben jobboldali alternatívát kínáló, bevándorlásellenes Reform UK szintén örülhet. A párt ugyanis most először lesz ott a parlamentben. A pártot vezető Nigel Farage nyolcadik nekifutásra jutott be a parlamentbe, miután magabiztosan megnyerte a kelet-angliai Clacton választókerületet. A Reform UK öröme azonban nem felhőtlen, hiszen bár a szavazatok 14 százalékát szerezték meg, a brit választási rendszer sajátossága miatt csak 5 képviselői helyet tudtak begyűjteni.

A választás nagy vesztese a Konzervatív Párt mellett a függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt lett. Öt éve 48 mandátummal még a brit parlament harmadik legnagyobb ereje volt az SNP, most viszont ennek mindössze hatodát tudták begyűjteni.

Független képviselőként bejutott a parlamentbe Jeremy Corbyn, a Munkáspárt korábbi vezetője. A korábban antiszemitizmussal vádolt, palesztinpárti Corbynt a választás előtt zárta ki tagjai közül a Labour, a választáson azonban így is magabiztosan legyőzte munkáspárti kihívóját a londoni Észak-Islington választókerületben, melyet 41 éve képvisel a parlamentben. Palesztinpárti független jelöltek kisebb meglepetésre több másik munkáspárti bástyának számító választókerületben is megszorongatták, néhány helyen pedig le is győzték a Labour jelöltjeit.

Az elemzők már a választás előtt is komoly kormánypárti bukásra és nagyarányú munkáspárti győzelemre számítottak a közvélemény-kutatások alapján. A Munkáspárt az elmúlt másfél évben végig stabil, 20 százalékos előnnyel vezetett a konzervatívok előtt a felmérésekben.

Roger Mortimore, az Ipsos politikai elemzésért felelős igazgatója és a King's College London professzora egy héttel a választás előtt azt nyilatkozta a Telexnek, hogy „példa nélküli” választási eredmény jöhet, ugyanis „a konzervatívok történetük messze legsúlyosabb választási vereségével néznek szembe, és a legnagyobb vereséggel, amelyet bármelyik kormány valaha is elszenvedett a brit történelemben.”

A választást másfél hónappal ezelőtt írta ki Rishi Sunak, amivel sokakat meglepett. Az Egyesült Királyságban ötévente tartanak parlamenti választást, Sunaknak pedig legkésőbb 2025 januárjáig lett volna ideje választást kiírni. Emiatt sokan arra számítottak, hogy a miniszterelnök kivár még a választás kiírásával, amíg pártja kicsit jobban nem áll a felmérésekben.

Sorozatos botrányok és négy miniszterelnök öt éven belül

A Konzervatív Párt kormányzása a brexiten is átívelve teljes káoszba fulladt az elmúlt évek sorozatos botrányai után, támogatottságuk pedig bezuhant. A káoszt jól jellemzi, hogy az elmúlt öt év során négy különböző konzervatív miniszterelnöke volt az Egyesült Királyságnak (Theresa May, Boris Johnson, Liz Truss és Rishi Sunak). Az Ipsos június végi felmérése azt mutatta, hogy az állampolgárok csupán 12 százaléka volt elégedett a Sunak-kormány munkájával, míg 83 százalékuk kifejezetten elégedetlen.

Theresa May lemondása után fél évvel az előző, 2019 decemberében tartott választást magabiztosan nyerte az akkor még Boris Johnson által vezetett Konzervatív Párt. Az elmúlt években azonban bezuhant a toryk támogatottsága.

A lavinát az úgynevezett Partygate botrány indította el. 2021 novemberében szivárgott ki, hogy a kormány tagjai egy évvel korábban, a Covid-lezárások közepén partikat tartottak a miniszterelnöki hivatalnak otthont adó Downing Streeten. Ezeken Johnson és Sunak, az akkori pénzügyminiszter is részt vett.

A következő fél évben újabb részletek, fotók és videók szivárogtak ki a partikról, ezen felül pedig több szexbotrány is kirobbant a Konzervatív Párton belül. Johnson végül a sorozatos botrányok hatására, 2022 júliusában mondott le a miniszterelnöki pozícióról.

Johnson helyére a korábbi külügyminisztert, Liz Trusst választotta meg a Konzervatív Párt tagsága 2022 szeptemberében. Truss miniszterelnöksége azonban kérészéletűnek bizonyult. A politikus mindössze 49 nap után kényszerült távozni a miniszterelnöki pozícióból, miután radikális gazdasági csomagjával beszakította a fontot és történelmi mélységbe lökte a Konzervatív Párt támogatottságát.

Liz Trusst Rishi Sunak követte a Konzervatív Párt élén és a miniszterelnöki székben. Trusshoz hasonlóan Sunak kinevezéséről sem a választók döntöttek, sőt még nem is a párttagok, hanem a párt pár száz parlamenti képviselője. Azonban Sunaknak sem sikerült beváltania a reményeket. A toryk mélyrepülését ugyan sikerült megállítania, de a Munkáspárttal szemben összeszedett tetemes lemaradásból semmit sem sikerült lefaragnia.

Szorosabb EU-s kapcsolatokat hozhat a Munkáspárt

Sok kérdőjel is van, de ami a Munkáspárt hatalomra kerülésével biztosan változni fog, az a brit kormány hozzáállása az Európai Unióhoz, még úgy is, hogy Starmer a választás előtt egy nappal azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Királyság az ő életében biztosan nem fog visszalépni az EU-ba.

„Úgy gondolom, hogy a hangnem drámaian meg fog változni” – nyilatkozta a Telexnek Anand Menon, a brit–EU-kapcsolatok szakértője és az Egyesült Királyság egy változó Európában agytröszt igazgatója a választás előtt. A szakértő szerint a Munkáspárt szorosabbra akarja fűzni a kapcsolatokat az EU-val, és azt szeretnék, hogy az Egyesült Királyság újra Európa egyik vezető hatalma legyen.

Ami a gyakorlati változásokat illeti, Menon úgy véli, hogy sokkal több koordinációt fogunk látni a brit kormány és az EU között. „Úgy gondolom, hogy az Egyesült Királyság megpróbál majd egy olyan külpolitikai megállapodást kötni, amely sokkal több interakciót eredményez az európaiakkal” – fogalmazott a szakértő, aki szerint az sem kizárt, hogy a munkáspárti kormány megpróbál majd finomítani az Európai Unióval kötött gazdasági megállapodáson is.

Amely téren viszont nem várható változás Menon szerint, az Ukrajna támogatása. Szerinte a Munkáspárt ugyanannyira hisz az ukrán ügy fontosságában, mint a Konzervatívok. Ráadásul politikai előnyük is származik belőle, ugyanis Starmer így egyértelműen el tud határolódni a Munkáspárt korábbi oroszpárti vezetőjétől, a megosztó Jeremy Corbyntól.