Vádalkut kötött Amerika és Julian Assange, kiengedték a WikiLeaks alapítóját a londoni börtönből

Öt év vizsgálati fogság után a brit hatóságok szabadon engedték Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját, miután egy vádalku miatt az amerikai hatóságok lemondtak a kiadatásáról. Assange már elhagyta Londont és hazatért hazájába, Ausztráliába, írja az MTI.

A WikiLeaks hozzávetőleges becslések szerint több mint tíz millió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, majd adta át médiapartnereinek. Assange ehhez együttműködött az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel, akit 35 év börtönre ítéltek korábban – mígnem hét év után az akkori elnök, Barack Obama kegyelmet adott neki. Assange öt évig várt kiadatási őrizetben egy londoni börtönben, miután az Egyesült Államok kiadatását kérte a britektől.

Assange korábban már azzal fordult Anglia és Wales Legfelső Bíróságához, hogy kiadatását megfellebbezze, miután szerinte az Egyesült Államok politikai okokból akarja bíróság elé állítani, mert nyilvánosságra hozta azokat az adatokat, amelyekből kiderült, hogy az amerikai kormány bűncselekményt követett el Irakban, bevetésekkor civileket is megölve.

Az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint viszont az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

A londoni bíróság korábban megtiltotta a férfi kiadatását arra hivatkozva, hogy „nem garantálható, hogy a kiadatás után nem vet véget életének”. Ezt egy amerikai fellebbezés után megsemmisítették, Assange a megsemmisítés után fellebbezett a döntés megsemmisítése ellen: erre viszont végül nem volt már szükség a keddi vádalku miatt. Ebben Julian Assange elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi – vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú – szabadságvesztésre ítéli és a büntetést így letöltöttnek nyilvánítja.

Assange-t korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták. Ez az ügy még 2010-ben kezdődött, amikor Assange attól tartott, hogy ha Svédországba kerül, onnan könnyen kiadhatják az Egyesült Államoknak, így óvadék ellenében szabadlábon védekezve 2012-ben Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet élt. 2019-ben Svédország a feltételezett bűncselekmény óta eltelt hosszú időre hivatkozva mondott le kiadatási kérelméről.

2019-ben Ecuador visszavonta Assange menedékjogát, akit így a brit rendőrség őrizetbe vehetett, egyrészt az óvadék utáni elszökése miatt, másrészt, mert az Egyesült Államok kérvényezte kiadatását. Assange-t szó szerint kicipelték a követség épületéből, ahova az ecuadori kormány engedélyével léphettek be.